Budapest XIV. kerülete afőváros pesti oldalán található. Történelmi neveZugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neveLerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így afőváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, aVárosligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb aFüredi utcai.
Nevének eredete
A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. AMagyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.
Fekvése
A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található,Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik.Alegtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon aIV. kerület, északnyugaton aXIII., északkeleten aXV., keleten aXVI., délkeleten aX., délenVIII., délnyugaton pedig aVI. ésVII. határolja.
Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe:Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor,Kerepesi út.
A mai kerület helyén volt a történelmiRákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyarországgyűléseket és itt emelték 1445-benHunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. ARákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidékPest város fejlődésével a17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főlegfűzfák ültetésével.
1842-ben itt kezdtékJózsef nádor elhunytleánya tiszteletére aHermina-kápolna építését. AHerminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az1880-as,1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.
AVárosliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült,1896-ra készült el aMűcsarnok és1906-ra aSzépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híresVajdahunyad vára és aHősök tere.
A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült aMillenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint azagglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. Amásodik világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például aFüredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működőSugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.
A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 118 705 fő volt, amiBudapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6547 ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 45 262 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 37 293 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy 18 307 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közülukrán,német éskínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen amásodik világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 168 020 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többségerómai katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még areformátus.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 40 352 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 27 998 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 402 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 119 fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.[14]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 959 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 39 052 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 702 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 635 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.[15]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 45 262 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 37 293 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 530 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9123 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.[13]
Jövőbeli tervezett fejlesztések
Tömegközlekedés
Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44,67) újraindítása, és meghosszabbításaÚjpalotáig, illetve aRákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért2015.április 29-én a közgyűlés döntött a44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a67-es villamosMexikói úti vágányait is felújítanák.[16]
Évtizedek óta a tervek között szerepel a2-es metró és aH8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacitást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne aKörvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[17]
Az utóbbi években felmerült a3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a32-es busz. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[18]
A fejlesztési tervek között szerepel az1-es metró mindkét irányban történő meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne aBudapest–Esztergom,Budapest–Vác–Szob,Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és aKörvasútra.[19]
Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.[60]
Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.[61]
Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.
Speciális célú oktatási intézmények
Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona[62]
Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény[63]
Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[64]
Lebontott, lerombolt épületek, építmények
A Városligetben állt egykoron aRegnum Marianum templom, melyet1951-ben leromboltak. Helyén aTanácsköztársaság emlékműve állt.2000. november 5. óta egy fakereszt emlékeztet az egykori templomra.
Eltűnt uszodák
ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)
Eltűnt futballpályák
Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
Emergé-pálya a Dózsa György úton
Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
Nova-pálya
Postás pálya (régi lóversenytér)
Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák tér)
Média
Zugló TV
Zuglói Lapok (a kerületi önkormányzat havonta 71 ezres példányszámban megjelenő ingyenes újsága)
↑Rákosváros lesz Zugló ujj neve Küldöttség megy Szendy polgármesterhez, Uj Budapest 13. évfolyam, 37. szám, library.hungaricana.hu - 1935. szeptember 21.