Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Budai Ézsaiás | |||||
| aTiszántúli református egyházkerület püspöke | |||||
 | |||||
| 1858-ban | |||||
| Született | 1766.május 7. Szilágypér | ||||
| Elhunyt | 1841.július 14. (75 évesen) Debrecen | ||||
| Sírhely | Debreceni köztemető | ||||
| Nemzetiség | magyar | ||||
| Felekezet | protestantizmus | ||||
| Püspökségi ideje 1822.augusztus 9. – 1841.július 14. | |||||
 AWikimédia Commons tartalmazBudai Ézsaiás témájú médiaállományokat. | |||||
Budai Ézsaiás (Szilágypér,1766.május 7. –Debrecen,1841.július 14.)bölcsészet- éshittudós, író, történész, református lelkész, aTiszántúli református egyházkerület püspöke1822-től haláláig.
Nemes Budai András és Tárnok Katalin fia volt. Adebreceni főiskolán végezte tanulmányait, önerejéből, mivel korán árvaságra jutott. Tanárai – többek között –Paksi Szatmári István,Varjas János ésSinai Miklós voltak. Korán kitűnt a tanulásban, miutánKésmárkon pár évet töltött, a debreceni kollégiumban előbb a költészeti osztály, majd az első éves diákok korrepetálója; contrascriba és senior korában a történelem helyettes tanára lett.
1792-től külföldi akadémiákra járt ésGöttingenben tudósoklevelet szerzett. Ezen útja alkalmávalHollandiát ésAngliát is meglátogatta. Hollandiában ismeretséget kötött a deventeri Atheneum magyar származású tanárával,Csernák Lászlóval, aki debreceni senior is volt és később is állandó összeköttetésben maradt vele.OxfordbanUri Jánostól, aBibliotheca Bodleiana keleti kézirattárának őrétől több könyvet is kapott mint debreceni könyvtárnok.
Hazatérve,1794-ben a debreceni főiskolán a történelem, agörög és arómai irodalom,1808-ban pedig a hittudomány tanára lett.1813.október 4-én egyszersmind egyházkerületi főjegyzővé választották.1817-ben a göttingeni egyetemtől hittudományi oklevelet szerzett.1821-ben debreceni első lelkésznek,1822.augusztus 9-én atiszántúli egyházkerület püspökévé választotta.1828-ban aMagyar Tudományos Akadémia alapszabályainak kidolgozásával megbízott küldöttségnek tagja volt.1831.február 15-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. GyászbeszédetFésűs András református lelkész ésAranyi István főiskolai tanár mondottak fölötte;latin sírversétPéczely József tanár írta, miután 75 évesen, veseelégtelenségben elhunyt,
Arcképe: Magyar Tudományos Akadémia Évkönyve VI. k. 1845, rajzolta Barabás Miklós; acélba metszette Mayer K.Nürnbergben. AMagyar irók arczképcsarnoka II.-ben, Strohmayer litográfiája. Bécsben, 1859-ben kiadtaVahot Imre; olajképe a debreceni iskolai könyvtárban lévő festmény másolata a Magyar Tudományos Akadémia képgalériájában.
A nyírbátori református templomról értekezett a Tudományos Gyűjteményben (1822. II.)
Több iskolai kézikönyvet és klasszikus írókat jegyzetekkel ellátva bocsátott közre. A református énekeskönyvben a 6. és 27. sz. ének szerzője. Kiadta bátyjának, Budai Ferencnek Polgári Lexikonát Nagyváradon 1804–1805-ben három kötetben.
(Mindegyik Széll Farkas ajándékaként került 1882-ben a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárába.)
Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap