Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bucsuta | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | György Noémi (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8893 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 205 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,19 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 50″,k. h. 16° 50′ 07″46.5639,16.83538888888946.563900°N 16.835389°EKoordináták:é. sz. 46° 33′ 50″,k. h. 16° 50′ 07″46.5639,16.83538888888946.563900°N 16.835389°E | |||
  Bucsuta Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Bucsuta weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBucsuta témájú médiaállományokat. | |||
BucsutaközségZala vármegyében, aLetenyei járásban, aZalai-dombság területén, aGöcsejben.
Nagykanizsától északnyugatra 23 kilométerre,Letenyétől 19 kilométerre északra,Zalaegerszegtől 34 kilométerre délre található, nagy dombok és erdők között. ALetenye ésZalaegerszeg térségét összekapcsolóBecsehely-Bak közti7536-os út közelében helyezkedik el, területén aZalaszentbalázs-Szentliszló közti7534-es út halad végig.
Bucsuta nevét az írásos források 1289-ben említettékBachita néven, de a település nevének fennmaradt változatai szerint folyamatosan lakott hely volt. Nevét 1320-ban Bazytha, 1360-ban Bachta, 1364-ben Bachytha, 1524-ben Bwchytha, 1542-ben Bochyta, 1576-ban Bacsita, 1696-ban Borcsita, 1720-ban Bocsuta, 1790-ben Butsota, 1796-ban pedig Bucsuta formában írták.
A települést 1541-ben orosztonyi és bakonaki nemesek familiárisaikkal együtt kirabolták, majd 1576-ban a törökök - több más faluval együtt - felégették. A falu Kanizsa török uralma alatt lakatlan hely volt, a lakosság az erdőbe vagy más településre menekült. Az elpusztásodott helyet a terület új urai megpróbálták benépesíteni. AzEsterházyak levéltárában fennmaradt egy telepítő levél 1694-ből, ekkor hét negyed telek volt itt hét családdal és egy zsellérrel. A népesség csak lassan nőtt, még 1710-ben is prelidum volt.
A falu aMária Terézia-féleurbárium kiadásakor hercegEszterházi Miklós tulajdonában volt. Ekkor a községhez már szőlőhegy is tartozott. 1777-benBánokszentgyörgy filiája, ekkor 13 jobbágy lakta és a helységnek ekkor csak haranglába volt. Az oktatást a bánokszentgyörgyi tanító látta el.
1786-ban az alsólendvai uradalom része volt, lakosai a bárány és méhtizedet természetben adták. 1793-ra a lakosság 343 főre csökkent majd ezt követően gyarapodásnak indult. 1796-ban a falu 62-házában 469 római katolikus lakos élt. Az uradalmi erdőt makkoltatás és épületfa kitermelés céljára hasznosították és a községnek pálinkafőzdéje és 568 hold irtásföldje is volt.
1828-ban 62 házat és 469 római katolikus lelket írtak össze a faluban. 1868-ban elemi iskolája is létesült. 1910-re már 374-en tudtak írni és olvasni.
A lakosság fő megélhetési forrása az állattartás volt, amely az erdei élethez kapcsolódott, de az 1940-es évekig megélhetést jelentett a szövés-fonás is. A 19. századtól a falunak két-három szénégetője is volt, akik eladásra égették a szenet, de laktak az erdőben vesszőabroncs és fazsindelykészítők is.
A környék olajmezőinek feltárása, az olajipar fellendülése óriásit lendített a lakosság anyagi helyzetén. Mód nyílt terményeiknekBázakerettyén való értékesítésére is.
A falutól északra fekvő dombos terület atörök idők előtt lakott volt. A régi erdő kivágásakor a területről sok templomi kincs, csontvázak, tégla és kőmaradványok kerültek elő. A községhatár környékén több melegvízű forrás is található.
Fényes Elek írta egykor a településről:"Bucsuta, magyar falu, Zala vármegyében, 459 katholikus lakossal. Földesura b. Eszterházy. Utolsó posta Alsó-Lendva."
A településen 2001. szeptember 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 227 | 217 | 214 | 197 | 209 | 207 | 210 | 205 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,6%, cigány 3,9%. A lakosok 89%-a római katolikusnak, 1,37% reformátusnak, 2,28% felekezeten kívülinek vallotta magát (6,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 81,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,5% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,9% volt római katolikus, 0,5% református, 3,8% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[15]
ALetenyei járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
