Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Brusznyai Árpád | |
 | |
| Dombormű aveszprémi pantheonban.Dienes Attila alkotása (2006) | |
| Született | 1924.június 27. Derekegyház |
| Elhunyt | 1958.január 9. (33 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Magyar Örökség díj(2006) |
| Sírhelye | Új köztemető |
 AWikimédia Commons tartalmazBrusznyai Árpád témájú médiaállományokat. | |
Brusznyai Árpád (Derekegyház,1924.június 27. –Budapest,1958.január 9.), középiskolai tanár, az1956-os forradalom kivégzett mártírja.
Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született, édesapjacsendőr volt. A fiú tehetsége már fiatal korában kitűnt.[1] A tanulásban, és a sportéletben is jeleskedett ezért a középiskolás éveiben ösztöndíjban részesült.1947-ben ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, és 1949-ben megszerezte diplomáját, és a görög–magyar történelem szakos tanári oklevelet.
1949–50-ben Budapesten dolgozott tanársegédként a budapestiEötvös Loránd Tudományegyetemgörögfilológiai intézetében. Apját bebörtönözték,római katolikus pap bátyját, Józsefet internálták, őt magát pedig elbocsátották az egyetemről. 1950-től aváci székesegyház kántora lett. Ebben a városban ismerkedett össze Ilonával, aki később felesége lett, és soha nem hagyta el.
Az1956-os forradalom idejénVeszprémben dolgozott. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe, hogy életüket megóvja. Határozott fellépése révén több, a városi felkelők által elfogott helybéliÁVH-s és gyűlölt pártember menekült meg a lincseléstől, és került a forradalmi hatóság „rendes” őrizetébe, bírósági eljárásra várva. Ennek ellenére Brusznyait a megtorlás során egy koncepciós perben (Brusznyai-per) a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés szervezésével és népellenes bűncselekmények elkövetésével vádolták meg. A Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa – a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve – előbb „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az „enyhe” ítélettel elégedetlenPap János, azMSZMP helyi vezetője azonban személyesen közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentése érdekében több ismert magyar értelmiségi, köztükKodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyait1958.január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.
Az1989–90-es rendszerváltás során Brusznyai Árpádot és mártír társait rehabilitálták, és tisztességgel újratemették. A magyar demokratikus sajtó nyilvánosan kezdte tárgyalniPap Jánosnak, azMSZMPVeszprém megyei nagyhatalmú titkárának személyes, cselekvő közreműködését Brusznyai halálra ítéltetésében. A közfelháborodás nyomán felmerült a volt pártvezető büntetőjogi felelősségre vonása is. Pap 1994-ben öngyilkos lett.[2]
1991-ben posztumusz Veszprém város díszpolgárává avatták.[3]
