Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Brunei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 31.

Pontosságellenőrzött

Brunei Szultanátus
Negara Brunei Darussalam
برني دارالسلام
State of Brunei Darussalam
文莱和平之国
Brunei zászlaja
Brunei zászlaja
Brunei címere
Brunei címere
Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance
Nemzeti himnusz: Allah Peliharakan Sultan

FővárosaBandar Seri Begawan
é. sz. 4° 24′ 00″,k. h. 114° 34′ 00″4.4,114.5666674.400000°N 114.566667°EKoordináták:é. sz. 4° 24′ 00″,k. h. 114° 34′ 00″4.4,114.5666674.400000°N 114.566667°E
Államformamonarchia
Vezetők
Szultán és Yang di-PertuanHassanal Bolkiah
KoronahercegAl-Muhtadee Billah
FőmuftiAbdul Aziz Juned
Hivatalos nyelvmaláj
Beszélt nyelvekangol,kínai
függetlenEgyesült Királyságtól
Tagság
Népesség
Népesség458 949(2023, becslés)[1]
Rangsorban179
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5765 km²
Rangsorban163
Víz8,6%
Időzóna
(UTC+8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemBrunei dollár (BND)
Nemzetközi gépkocsijelBRU
Hívószám673
Segélyhívó telefonszám
  • 993
  • 991
  • 995
Internet TLD.bn
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
AWikimédia Commons tartalmazBrunei Szultanátus témájú médiaállományokat.

ABrunei Szultanátus vagy egyszerűen csakBrunei (malájul:Negara Brunei Darussalam, jelentése:A Béke Lakhelye)[2] országDélkelet-Ázsiában,Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólagMalajziával vannak, a tengeri határai pedig aDél-kínai-tengeren húzódnak. Területe nagyjából akkora mintBékés vármegyéé.

Nagy-Britannia Brunei felettiprotektorátusa 1984 elején szűnt meg, és teljesenszuverén állammá vált.Kőolajban ésföldgázban igen gazdag és az 1990-es és 2000-es években iparosodott országgá változott. A gazdag kőolajtartalékok a kis népességgel és viszonylagos stabilitással együtt a világ egyik leggazdagabb országává tették, ahol a 2020-as években nincs jövedelemadó vagy forgalmi adó sem.[3]

Hivatalos nyelve amaláj, aziszlám pedig az országállamvallása, bár más vallások is névlegesen megtűrtek. Azállamformája egy alkotmányosabszolút monarchia, amelyet a szultán irányít, és az angol közjog és az iszlám által ihletett joggyakorlat ötvözetét valósítja meg, beleértve asaríát is.[4]

Tagja azASEAN-nak, azAPEC-nek és aNemzetközösségnek.

Földrajz

[szerkesztés]
Brunei domborzati térképe, folyókkal, településekkel

Domborzat

[szerkesztés]

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb, nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy tízezren laknak.

Legmagasabb pont:Bukit Pagon 1850 m

Vízrajz

[szerkesztés]

Legfőbb folyó: Brunei

Éghajlat

[szerkesztés]

Bruneiéghajlataegyenlítői, magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel. Az évi átlagos csapadék 2450-3000 mm.[2]

Bandar Seri Begawan (reptér) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekordmax. hőmérséklet (°C)34,135,338,337,636,436,236,237,636,035,334,936,238,3
Átlagosmax. hőmérséklet (°C)30,430,731,932,532,632,532,332,432,031,631,431,031,8
Átlagosmin. hőmérséklet (°C)23,323,323,523,723,723,423,023,123,123,223,223,223,3
Rekordmin. hőmérséklet (°C)18,418,919,420,520,319,219,119,419,620,518,819,518,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)2931591191892352102262272643123403402913
Havi napsütéses órák száma1961912252392362102222181992062052112558
Forrás:World Meteorological Organisation,[5]Deutscher Wetterdienst (extremes, 1971–2012 and humidity, 1972–1990),[6] NOAA (sun, 1961−1990)[7]


Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

A 2010-es évek végén Brunei felszínének mintegy 70%-áttrópusi esőerdő borítja.[8] Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[9] A tengerpartotmangrovemocsarak követik, a nagyobb folyók menténgaléria- és mocsárerdők vannak.[2]

Nemzeti parkjai

[szerkesztés]

Természeti világörökségei

[szerkesztés]

Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.

Történelem

[szerkesztés]

Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején aSrivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben aMajapahit birodalom váltotta.

A Brunei Szultanátus a14. és a17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt aFülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás okai az uralkodócsaládon belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése voltak. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A18. században Brunei rövid háborút vívottSpanyolországgal, amit meg is nyert.

1839-ben érkezettJames Brooke angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvőSarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett.1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek.1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.

Az1960-as években kisebb lázadás tört ki amonarchia ellen, amelyet végüla britek vertek le. Az esemény aBrunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt aMaláj Szövetségben.1984. január 1-jén Brunei teljesen független lettNagy-Britanniától.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként azUNESCO-hoz.

Politika és közigazgatás

[szerkesztés]
Hassanal Bolkiah, Brunei szultánja

Bruneiabszolút monarchia.[4]Szultánja a15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választottországgyűlés.Hassanal Bolkiahszultán2004 szeptemberében hívta össze a kinevezettparlamentet, amely az1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van arendkívüli állapot, a lázadást végül aSzingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi GurkaLövész-zászlóalja ((wd)) a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében találhatóolajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó szigetMalajziához tartozóSarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszúSpratly-szigetekre is jogot formálnak. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy van bizonyos mértékű igénySarawak függetlenségére is.

2014-ben Brunei lett az elsőkelet-ázsiai ország, amely szigorú iszlámsaría törvényt fogadott el, amely olyan büntetéseket tesz lehetővé, mint a házasságtörésért való megkövezés és a lopásért végzettamputálás.[4]

Politikai pártok

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Brunei négykörzetre tagolódik, ezek helyi elnevezésedaerah. A körzetek nevei:

  1. Belait
  2. Brunei és Muara
  3. Temburong
  4. Tutong

A körzetmegyékből épül fel, ennekmaláj nevemukim.

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Brunei hivatalos népessége 2018-ban 429 ezer fő volt, a becsült 450-460 ezer,[10][11] amelynek 78-79 %-a városokban él.[10]

Képek
Brunei asszonyok
Brunei asszonyok
Férfiak hagyományos öltözetben
Férfiak hagyományos öltözetben
Tamoi mecset
Tamoi mecset

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2023 között:
Lakosok száma
81 817
107 440
141 827
180 350
216 885
264 332
309 904
353 649
394 400
458 949
1960196619721978198419911997200320092023
Adatok:Wikidata

Általános adatok

[szerkesztés]

Írástudatlanság 2015-ben: 4%[12]

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Brunei főbb települései, körzetei, útjai
városnépesség
(2010-es évek)[13]
megjegyzés
Bandar Seri Begawan64 ezer fő
(elővárosokkal kb. 75-80 ezer)
főváros
Kuala Belait31 ezera maláj határ mellett fekszik
Seria30 ezerKuala Belait közelében fekszik,
a kőolajbányászat egyik központja
Tutong19 ezer

Etnikai, nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

2014-ben a lakosság 65,7% -amaláj volt, 10,3% kínai, 3,4% őshonos bennszülött, a többit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotják.[10]

A népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is. Amaláj ahivatalos és a fő beszélt nyelv, de igen fontosak akínai nyelvjárások is. Széles körben használják azangol nyelvet is.

Vallási megoszlás

[szerkesztés]

Brunei hivatalos vallása azIszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az ország lakosainak kétharmada, – beleértve a brunei malájok többségét –szunnita iszlám vallásúnak vallja magát.[14]

Az országban jelentősebbbuddhista közösség létezik (főleg a kínai származásúak), sok akeresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

A kínaiak többnyire a buddhizmus valamilyen formáját, vagy akonfucionizmus éstaoizmus elemeit gyakorolják, ezért a népszámlálásokon gyakranateistákként számolják őket.

2011-es becslés alapján a lakosság vallási megoszlása:[12]

  • Muzulmán 78,8%, keresztény 8,7%, buddhista 7,8% (főleg a kínaiak), egyéb (tartalmazza a törzsi vallásokat) 4,7%

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Bandar Seri Begawan egy utcaképe

Általános adatok

[szerkesztés]

Az apró Brunei államban a világ egyik legmagasabb életszínvonala van a bőséges olaj- és gázkészleteknek köszönhetően.[4] Az országGDP-jének felét a kőolaj- és földgáztermelés biztosítja. Az ország gazdaságában a külföldi és a hazai vállalkozás, a kormányzati szabályozások, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és arizs árát. A brunei lakosok nem fizetnek jövedelemadót. A szultán rendszeresen osztogat földterületeket és házakat a lakosoknak a különféle kormányzati programok alapján.[4]

A gazdaság stratégiai tervei között szerepel amunkaerő fejlesztése, amunkanélküliség csökkentése, apénzügyi ésidegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában a gazdaság bázisának szélesítése.

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Főbb termények: rizs, zöldség- és gyümölcsfélék.

Állattenyésztés: baromfi,vízibivaly, szarvasmarha, kecske.[12]

Ipar

[szerkesztés]

Gazdaságának alapja a kőolajipar. További ágak: földgázipar, építőipar.

Hajóipara jelentős.

Kereskedelem

[szerkesztés]
  • Exporttermékek: kőolaj és termékei, földgáz, ruházat
  • Legfőbb exportpartnerek 2014-ben:[12] Japán 39%, Dél-Korea 12,5%, Ausztrália 9,7%, India 9,2%, Thaiföld 6,4%, Indonézia 5,8%
  • Importtermékek: vas és acél, gépjárművek, gépek, iparcikkek, élelmiszer, vegyi anyagok
  • Főbb importpartnerek 2014-ben:[12] Szingapúr 29,2%, Kína 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Dél-Korea 4,5%, Egyesült Királyság 4,1%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]
Muara kikötője
Városi kisbusz, Bandar Seri Begawan

Közút

[szerkesztés]
  • Közutak hossza: 1712 km

Vasút

[szerkesztés]
  • Vasútvonalak hossza: 13 km
Bővebben:Brunei vasúti közlekedése

Légi

[szerkesztés]
  • Repülőterek száma: 2

Hivatalos légitársasága aRoyal Brunei Airlines

Vízi

[szerkesztés]
  • Kikötők száma: 5

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefixV8
ITU zóna54
CQ zóna28
Lásd még:Brunei hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Omar Ali Saifuddin mecset
Bangunan Guru kínai templom
Gyógynövény-kínálat a piacon

Brunei kultúrája erősen hasonlít amalajziai kultúrához, jelentőshindu éskínai behatásokkal. Elsődlegesiszlám jellege, a kőolajgazdasága, társadalomföldrajza, brit gyarmati múltja és a vendégmunkások nagy száma miatt– azegyenlítői éghajlatától és akínai kultúra jelenlététől eltekintve – aPerzsa-öböl menti gazdag arab országokhoz is hasonlít.

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Magyar vonatkozások

[szerkesztés]

Polgár Ernő itt élt alkotóházában.

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.[15]

Gasztronómia

[szerkesztés]

A brunei gasztronómia, mely thai, indiai, kínai és japán hatásokkal is bír, erősen hasonlít a szomszédos szingapúri, maláj és indonéz konyhákra. Alapvető élelmiszerek a rizs és hal. A marhahús ritka és igen drágának is számít. Az ország törvényei az iszlám vallás okán tiltják a sertéshús bárminemű jelenlétét is. Tilos továbbá az alkoholfogyasztás. Vidéki területeken gyakori a vadhús (szarvas és különféle vadmadarak) fogyasztása.[16]

A brunei ételek erősen fűszeresek, gyakori fogások még a különböző tésztafélék is. Népszerű eledel azambuyat, amely egy keményítőből készült ízetlen golyó, amit savanyú fűszeres mártásban kell mártani, s úgy megenni. Szintúgy gyakori anasi katok nevű rizsalapú étel, amelyhez tartozik sült csirke, tészta, erőspaprika és a különböző másodlagos összetevők, mint példáulgarnélarák,fokhagyma,gyömbér, mogyoróhagyma, pálmacukor, citromlé,ecet ésszardella. Anasi katok-ot hagyományosan barna papírba csomagolva szolgálják fel.

A hagyományos italok közé a tea, kávé, kókusztej és különféle gyümölcslevek tartoznak.

Turizmus

[szerkesztés]

Erőteljesen fejlesztik a turizmust, ezen belül is az öko- és kalandturizmust. A turistákat az élővilág is vonzza ide.

Az iszlám Brunei államvallása, és a turistáknak be kell tartaniuk az iszlám etikettet. A nőknek visszafogottan kell öltözniük a konzervatív és vidéki területeken. Aramadán hónap folyamán a látogatók a nyilvános helyiségekben napközben nem ihatnak és nem ehetnek. Megfelelő öltözetben lévő külföldiek, nem muszlim turisták beléphetnek amecsetekbe; a nőknek azonban be kell takarniuk a fejüket, a vállukat és a térdüket.

Kampong Ayer egy háza
Jame' Asr Hassanil Bolkiah mecset

Kulturális látnivalók

[szerkesztés]
  • Omar Ali Saifuddin szultán mecset Bandar Seri Begawanban
  • Brunei Múzeum
  • Istana Nurul Iman : Brunei szultán palotája és hivatalos rezidenciája
  • Jerudong Park : Vidámpark
  • Jame'Asr Hassanil Bolkiah mecset
  • Kampong Ayer („vízi falu”) Bandar Seri Begawan-ban
  • Olaj- és gázkutató központ Seria-ban

Oltás

[szerkesztés]

Javasolt oltások Bruneibe utazóknak:

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport

[szerkesztés]

Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

ABrunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.

Ünnepek

[szerkesztés]

Február 23.Nemzeti ünnep – a védnökség megszűnésének napja,1984

Shell vízi üzemanyagtöltő-állomás

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://data.who.int/countries/096. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
  2. abcMagyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  3. Henderson, Andrew: The five richest countries in the world (amerikai angol nyelven). Nomad Capitalist, 2016. augusztus 17. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  4. abcdeBrunei country profile”,BBC News, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2020. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  5. World Weather Information Service - Bandar Seri Begawan. World Meteorological Organisation. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  6. Klimatafel von Bandar Seri Begawan (Int. Flugh.) / Brunei (german nyelven). Baseline climate means (1961-1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. november 22.)
  7. Brunei Darussalam Climate Normals 1961−1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  8. FeetDoTravel: Brunei Jungle - Primary Rainforest Paradise (angol nyelven). FeetDoTravel. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  9. Archivált másolat. [2009. március 13-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  10. abcBrunei Demographics Profile 2019 (angol nyelven). www.indexmundi.com. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  11. Department of Economic Planning and Development - Population (amerikai angol nyelven). www.depd.gov.bn. [2017. március 20-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
  12. abcdeArchivált másolat. [2015. július 21-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  13. Biggest Cities Brunei. www.geonames.org. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  14. Wayback Machine. web.archive.org, 2012. március 7. [2012. március 7-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  15. Faragó Imre.Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008).ISBN 9789635966776 
  16. Cuisine of Brunei (ifood.tv). [2012. május 27-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)

További információk

[szerkesztés]
  • L. W. W. Gudgeon (1913).British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004.ISBN 963-9516-63-5
  • Brunei.lap.hu (linkgyűjtemény)
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
  Dél-Ázsia
  Délkelet-Ázsia
  Délnyugat-Ázsia
  Észak-Ázsia
  Kelet-Ázsia
  Közép-Ázsia
Függő területek
Vitatott státuszú területek
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják   2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik   3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
Földrajzi alapon
Abszolút
Alkotmányos
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Egyéb
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brunei&oldid=28369373
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp