Nagy-Britannia Brunei felettiprotektorátusa 1984 elején szűnt meg, és teljesenszuverén állammá vált.Kőolajban ésföldgázban igen gazdag és az 1990-es és 2000-es években iparosodott országgá változott. A gazdag kőolajtartalékok a kis népességgel és viszonylagos stabilitással együtt a világ egyik leggazdagabb országává tették, ahol a 2020-as években nincs jövedelemadó vagy forgalmi adó sem.[3]
Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb, nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy tízezren laknak.
A 2010-es évek végén Brunei felszínének mintegy 70%-áttrópusi esőerdő borítja.[8] Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[9] A tengerpartotmangrovemocsarak követik, a nagyobb folyók menténgaléria- és mocsárerdők vannak.[2]
Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején aSrivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben aMajapahit birodalom váltotta.
A Brunei Szultanátus a14. és a17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt aFülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás okai az uralkodócsaládon belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése voltak. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A18. században Brunei rövid háborút vívottSpanyolországgal, amit meg is nyert.
1839-ben érkezettJames Brooke angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvőSarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett.1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek.1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.
Az1960-as években kisebb lázadás tört ki amonarchia ellen, amelyet végüla britek vertek le. Az esemény aBrunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt aMaláj Szövetségben.1984. január 1-jén Brunei teljesen független lettNagy-Britanniától.
2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként azUNESCO-hoz.
Bruneiabszolút monarchia.[4]Szultánja a15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választottországgyűlés.Hassanal Bolkiahszultán2004 szeptemberében hívta össze a kinevezettparlamentet, amely az1984-es függetlenség óta nem ülésezett.
Az országban az1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van arendkívüli állapot, a lázadást végül aSzingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi GurkaLövész-zászlóalja ((wd)) a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében találhatóolajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei hadsereg támogatása és képzése.
Bruneinek területi követelései vannak Borneó szigetMalajziához tartozóSarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszúSpratly-szigetekre is jogot formálnak. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy van bizonyos mértékű igénySarawak függetlenségére is.
2014-ben Brunei lett az elsőkelet-ázsiai ország, amely szigorú iszlámsaría törvényt fogadott el, amely olyan büntetéseket tesz lehetővé, mint a házasságtörésért való megkövezés és a lopásért végzettamputálás.[4]
2014-ben a lakosság 65,7% -amaláj volt, 10,3% kínai, 3,4% őshonos bennszülött, a többit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotják.[10]
A népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is. Amaláj ahivatalos és a fő beszélt nyelv, de igen fontosak akínai nyelvjárások is. Széles körben használják azangol nyelvet is.
Brunei hivatalos vallása azIszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az ország lakosainak kétharmada, – beleértve a brunei malájok többségét –szunnita iszlám vallásúnak vallja magát.[14]
Az országban jelentősebbbuddhista közösség létezik (főleg a kínai származásúak), sok akeresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.
A kínaiak többnyire a buddhizmus valamilyen formáját, vagy akonfucionizmus éstaoizmus elemeit gyakorolják, ezért a népszámlálásokon gyakranateistákként számolják őket.
2011-es becslés alapján a lakosság vallási megoszlása:[12]
Muzulmán 78,8%, keresztény 8,7%, buddhista 7,8% (főleg a kínaiak), egyéb (tartalmazza a törzsi vallásokat) 4,7%
Az apró Brunei államban a világ egyik legmagasabb életszínvonala van a bőséges olaj- és gázkészleteknek köszönhetően.[4] Az országGDP-jének felét a kőolaj- és földgáztermelés biztosítja. Az ország gazdaságában a külföldi és a hazai vállalkozás, a kormányzati szabályozások, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és arizs árát. A brunei lakosok nem fizetnek jövedelemadót. A szultán rendszeresen osztogat földterületeket és házakat a lakosoknak a különféle kormányzati programok alapján.[4]
A gazdaság stratégiai tervei között szerepel amunkaerő fejlesztése, amunkanélküliség csökkentése, apénzügyi ésidegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában a gazdaság bázisának szélesítése.
Omar Ali Saifuddin mecsetBangunan Guru kínai templomGyógynövény-kínálat a piacon
Brunei kultúrája erősen hasonlít amalajziai kultúrához, jelentőshindu éskínai behatásokkal. Elsődlegesiszlám jellege, a kőolajgazdasága, társadalomföldrajza, brit gyarmati múltja és a vendégmunkások nagy száma miatt– azegyenlítői éghajlatától és akínai kultúra jelenlététől eltekintve – aPerzsa-öböl menti gazdag arab országokhoz is hasonlít.
A brunei gasztronómia, mely thai, indiai, kínai és japán hatásokkal is bír, erősen hasonlít a szomszédos szingapúri, maláj és indonéz konyhákra. Alapvető élelmiszerek a rizs és hal. A marhahús ritka és igen drágának is számít. Az ország törvényei az iszlám vallás okán tiltják a sertéshús bárminemű jelenlétét is. Tilos továbbá az alkoholfogyasztás. Vidéki területeken gyakori a vadhús (szarvas és különféle vadmadarak) fogyasztása.[16]
A brunei ételek erősen fűszeresek, gyakori fogások még a különböző tésztafélék is. Népszerű eledel azambuyat, amely egy keményítőből készült ízetlen golyó, amit savanyú fűszeres mártásban kell mártani, s úgy megenni. Szintúgy gyakori anasi katok nevű rizsalapú étel, amelyhez tartozik sült csirke, tészta, erőspaprika és a különböző másodlagos összetevők, mint példáulgarnélarák,fokhagyma,gyömbér, mogyoróhagyma, pálmacukor, citromlé,ecet ésszardella. Anasi katok-ot hagyományosan barna papírba csomagolva szolgálják fel.
A hagyományos italok közé a tea, kávé, kókusztej és különféle gyümölcslevek tartoznak.
Erőteljesen fejlesztik a turizmust, ezen belül is az öko- és kalandturizmust. A turistákat az élővilág is vonzza ide.
Az iszlám Brunei államvallása, és a turistáknak be kell tartaniuk az iszlám etikettet. A nőknek visszafogottan kell öltözniük a konzervatív és vidéki területeken. Aramadán hónap folyamán a látogatók a nyilvános helyiségekben napközben nem ihatnak és nem ehetnek. Megfelelő öltözetben lévő külföldiek, nem muszlim turisták beléphetnek amecsetekbe; a nőknek azonban be kell takarniuk a fejüket, a vállukat és a térdüket.
Kampong Ayer egy házaJame' Asr Hassanil Bolkiah mecset
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják