RövidenBrockhaus, teljes nevénDie Brockhaus Enzyklopädie egy többkötetesnémet nyelvűenciklopédia, aBertelsmann cégcsoporthoz tartozóWissen Media Verlag kiadványa. 2009-ig a lexikon amannheimi székhelyű kiadóBibliographisches Institut & F. A. Brockhaus AG gondozásában jelent meg.
Elődje a18. században az akkoriLöbel und Franke kiadó gondozásában megjelentConversations-Lexikon volt. KésőbbDer Große Brockhaus (A nagy Brockhaus) néven vált ismertté. Mai nevét az 1996-os huszadik kiadás óta viseli.
A kor szokásának megfelelő hosszú cím ma már körülményesnek tűnhet:
„Conversations-Lexikon – Conversations-Lexicon oder kurzgefasstes Handwörterbuch für die in der gesellschaftlichen Unterhaltung aus den Wissenschaften und Künsten vorkommenden Gegenstände mit beständiger Rücksicht auf die Ereignisse der älteren und neueren Zeit"
(Társalgási Lexikon avagy rövidre fogott kézikönyv a társasági beszélgetések során felbukkanó, a tudományokban és a művészetekben előforduló tárgyakról, és amely állandón figyelemmel kíséri a régi és új idők eseményeit.)
A hatkötetes, Renatus Gotthelf Löbel és Christian Wilhelm Franke által szerkesztett lexikont az F. A. Brockhaus kiadó felvásárolta.Friedrich Arnold Brockhaus (1772–1823) 1805-benAmszterdamban alapította kiadóját. 1808-ban vásárolta fel a lipcsei könyvvásáron a fent említett hat kötetével a még befejezetlen lexikont a szerzőktől. A második kiadás 1812 és 1820 között jelent meg tíz kötetben, és jelentős sikert könyvelhetett el. 1811-ben Brockhaus kiadójával végül AmszterdambólAltenburgba (Türingia) költözött.
A Brockhaus lexikon mint egyetemes enciklopédia több későbbi munka elődje és példaképe volt: ahollandWinkler Prins Geïllustreerde Encyclopaedie, a negyvenhárom kötetesoroszEnciklopedicseski Slovar, a négykötetessvédSvenskt Konversations-Lexicon, valamint a tizenhárom kötetesamerikaiEncyclopaedia Americana. Az Adam és Charles Black szerkesztette 1768-asEncyclopædia Britannica (Edinburgh,Skócia) ezzel szemben askótfelvilágosodás eredménye.
Thomas Keiderling (szerk.): F. A. Brockhaus 1905–2005. Brockhaus, Leipzig 2005.ISBN 3-7653-0084-5.
Hermann Heckmann: Ein gedruckter Großangriff in den Zeiten des Internets. In: Buchreport. Juni 2005.
Anja zum Hingst: Die Geschichte des Großen Brockhaus. Vom Conversationslexikon zur Enzyklopädie. Magisterarbeit Universität Erlangen. Buchwissenschaftliche Beiträge aus dem Deutschen Bucharchiv München. 53. Harrassowitz, Wiesbaden 1995,ISBN 3-447-03740-7.
Heinz Sarkowski (szerk.): Das Bibliographische Institut. Verlagsgeschichte und Bibliographie 1826–1976. Mannheim 1976,ISBN 3-411-01368-0.
Karl-Heinz Kalhöfer (szerk.): 125 Jahr Meyers Lexikon. 1839–1964. Leipzig 1964.