Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| BAR | |
| Teljes név | British American Racing Lucky Strike BAR Honda |
| Székhely | Brackley,Northamptonshire,Egyesült Királyság |
| Alapító(k) | Craig Pollock,Adrian Reynard, |
| Jelentős versenyzők |  Jacques Villeneuve Olivier Panis.svg) Jenson Button Szató Takuma |
| Motorok | Supertec,Honda |
| Gumik | Bridgestone,Michelin |
| Jogelőd | Tyrrell Racing |
| Jogutód | Honda Racing F1 |
| Formula–1-es szereplése | |
| Első verseny |  1999-es ausztrál nagydíj |
| Utolsó verseny |  2005-ös kínai nagydíj |
| Versenyek száma | 118 |
| Konstruktőri világbajnoki címek | 0(legjobb helyezés: 2. hely 2004-ben) |
| Versenyzői világbajnoki címek | 0(legjobb helyezés: 3. hely 2004-ben) |
| Győzelmek | 0 |
| Első rajtkockák | 2 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
ABritish American Racing egyFormula–1-es versenycsapat, mely1999-től2005-ig szerepelt a sportágban. A csapat elődje aTyrrell csapat volt, első évükbenSupertec motorokat használtak, a következő hat évben pedig a Honda szállított motorokat a csapat számára. A csapat nevét aBritish American Tobacco cégről kapta, melynek két dohánytermékét, aLucky Strike-ot, és az555-öt reklámozták. 2004 novemberében a Honda felvásárolta a csapat 45%-át, majd a rákövetkező évben a maradékot, és 2006-tól márHonda Racing F1 néven indult. A Lucky Strike megmaradt a csapat főszponzorának 2006 végéig, amíg a dohányreklámokat teljesen be nem tiltották a Formula–1-ben.
A Honda további három évig működtette a csapatot, majd a gazdasági világválság miatt eladtákRoss Brawn-nak, akiBrawn GP néven egyetlen év erejéig versenyeztette, melynek során egyéni és konstruktőri világbajnok is lett. 2010-től a csapat a Formula–1-ben ma is versenyző gyáriMercedes istállóvá alakult át.
A British American Tobacco (BAT) nem volt ismeretlen a sportágban, hiszen több csapat autóit is szponzorálták az évek során. A legismertebb ilyen szponzorációjuk az 1980-as években aLotus John Player Special fekete-arany festése volt. 1997 végén Craig Pollock 30 milliófontért megvásárolta aTyrrell Formula–1-es csapatot,[1] Adrian Reynard és Rick Gorne pedig kisebbségi tulajdonosok lettek. Az 1998-as idényt még mint Tyrrell teljesítették.
Miközben megkezdték a felkészülést az első igazi, 1999-es szezonjukra, bejelentették 1998 nyarán, hogy a regnáló világbajnok Jacques Villeneuve lesz az egyik pilótájuk.[2] Ez nem volt meglepő annak ismeretében, hogy a versenyző és Craig Pollock jóbarátok voltak, mi több, Pollock volt a menedzsere is. Második számú pilótának az újonc, de más versenysorozatokban sikeresRicardo Zontát igazolták le. A kasztnikat a Reynard Motorsport építette, az új gyárat az angliai Brackleyben építették fel, az első évben pedig Supertec motorokat használtak (1997-es Renault-motorok átnevezve).
Eredeti terveik szerint az egyik autó aLucky Strike piros-fehér, a másik az 555 cigarettamárka kék-sárga színeit viselte volna, az FIA azonban ragaszkodott a két autó azonos festéséhez, így kompromisszumos megoldással az autók jobb és bal oldala más festést kapott.[3] 2000-től egységesen a Lucky Strike-ot reklámozták, kivéve 2004-2006-ban Kínát, ahol az ott ismertebb 555 reklámja került az autókra.
A csapat jelmondata "A tradition of excellence" (a nagyszerűség tradíciója) volt, amely kezdetben sok kritikát kapott, hiszen a csapat (nem számítva a Tyrrell-éveket) vadonatúj volt. Adrian Reynard olyan kijelentéseket is tett, hogy akár már az első futamon pole pozíciót és győzelmet szerezhetnek.[4]
A nagy fogadkozásokból nem lett semmi, a csapat katasztrofálisan szerepelt és egyetlen pontot sem gyűjtött.[5] Maga az autó nem volt annyira rossz, sebessége, különösen az időmérő edzéseken, megvolt ahhoz hogy a középmezőny tagja lehessen, Villeneuve a spanyol nagydíjon egy ideig még a harmadik helyen is haladt vele. Viszont a megbízhatóság csapnivaló volt, rengetegszer kiestek vele, Villeneuve egymaga a szezon első 11 versenyén sorozatban. Zonta Brazíliában megsérült, ezért három futamonMika Salo helyettesítette.
A csapat már az előző évben bejelentette, hogy új motorpartnerük a Honda lesz 2000-től. A japán gyártó megjelenése gyári támogatással együtt járt. Eredetileg a Honda azt tervezte, hogy az új évezred kezdetén – mint ahogy az 1960-as években – saját gyári csapattal indulnak. 1999-ben a hollandJos Verstappen tesztelt egy a prototípust, de a projekt vezetőjének, Harvey Postlethwaitenek a halála után a Honda elvetette ezt a tervet. 1992 után mindenesetre most tértek vissza a sportágba - bár Mugen-Honda néven voltak erőforrások a kilencvenes években is a Formula–1-ben, azok csak nevükben voltak Honda motorok. Azt is tudni lehetett, hogy aJordan is megkapja a gyári Honda-motorokat, viszont a gyártó nem tudott a végtelenségig két csapatot is ellátni. Ezért aztán már ettől az idénytől megindult a harc kettejük között a gyári támogatás megmaradásáért.
2000-ben a csapat változatlan versenyzőpárossal indult, és Adrian Reynard is a helyén maradhatott, pedig közte és Craig Pollock közt hűvös lett a viszony. Pollock a 2000-es évet úgy jellemezte, mint amikor a BAR tiszta lappal kezdve feledtetheti az előző évi borzalmakat. Összesen 20 pontot szereztek, legjobb helyezésük négy negyedik hely volt. A konstruktőrök között az ötödik helyet szerezték meg.
Ettől az évtőlOlivier Panis volt Villeneuve csapattársa.2001-ben, bár két harmadik helyet szereztek, a hatodik helyen végeztek a bajnokságban.
Craig Pollock az év elején lemondott a csapatvezetői tisztségről, a helyére David Richards érkezett.[6] Richards cége, aProdrive öt éves támogatást ígért. A BAT már ismerte korábbról is a Prodrive-ot, ugyanis az támogatta a szintén az ő érdekeltségükbe tartozóSubaruWRC csapatot.
2002 gyenge, és inkább átmeneti év volt a csapat számára. Dolgozóinak egy részét szélnek eresztették, a technikai igazgató Malcolm Oastler és a tervező Andy Green távoztak. Villeneuve egyre inkább csak kínlódott a pontszerzéssel, Panis pedig messze az elvárások alatt teljesített. Mindenesetre azt sikerült elérniük, hogy annak ellenére, hogy az előző két évben rosszabbul szerepeltek, mint a Jordan, mégis ők lettek 2003-tól kezdve a Honda kizárólagos partnerei.
2003-ban Panis helyére a britJenson Button érkezett, aki jóval több pontot szerzett világbajnok csapattársánál. Villeneuve és a csapatfőnök David Richards között egyébként is egyre több volt az összetűzés, aminek a vége az lett, hogy a kanadai pilótát az idény végén elbocsátották. Az utolsó japán nagydíjra márSzató Takumát ültették be, ami a Honda számára volt fontos, mert szerették volna, ha japán versenyző van a csapatnál. A BAR a szezon végére 26 pontot gyűjtött össze, amivel az ötödikek lettek a konstruktőrök versenyében. Button a csapat történetében először néhány körig vezetett egy versenyt Amerikában. Ebben az idényben használtak utoljára Bridgestone gumikat.
_qualifying_at_USGP_2005.jpg)
A legjobb évad számukra a2004-es volt: a két versenyző – Jenson Button és Szató Takuma – több dobogós helyezést és egy pole-pozíciót szerzett a csapatnak, de futamot nem sikerült nyerniük. A Honda-motoros BAR száztizenkilenc pontjával második lett a konstruktőr-világbajnokságban, egyedül csak a győzelem hiányzott a teljes sikerhez.
Az év során egy kisebb nézeteltérés is kialakult a BAR és aWilliams között, ugyanis mindkét csapat állította, hogy élő szerződésük van Buttonnal a következő évre. Végül megegyezésre sikerült jutni: Button maradt a BAR-nál 2005-re, viszont 2006-ra előszerződést írt alá a Williams-szel (ami később szintén gondokat okozott).
Időközben a dohányreklámok fokozatos betiltása új helyzetet teremtett a sportágban. 2004 novemberében a BAT eladta a csapat 45 százalékos tulajdoni illetőségét a Hondának, az új csapatfőnök pedig Nick Fry lett. Ezzel együtt idő előtt felmondták a Prodrive-megállapodást is.
A csapat rosszul kezdte az évet: az első három futamon kétszer kettős kiesés, egyszer pedig pont nélküli célbaérés hátráltatta őket. A negyedik futamról, San Marinóban, utólag diszkvalifikálták őket, ugyanis megállapították, hogy a minimális 605 kg-os tömeg alatt versenyeztek. A BAR azzal védekezett, hogy ahhoz, hogy az autójuk egyáltalán el tudjon indulni, legalább 6 kg üzemanyagnak kell lennie a tartályokban, márpedig ezzel a tömeghatár felett vannak. Amellett úgy vélték, hogy ennek egyébként is a versenyen kell megfelelniük, nem az azt követő mérésekkor. A csapatot mindazonáltal elmarasztalták, és még két futamra el is tiltották őket, így nem indulhattak a spanyol és a monacói versenyeken. Csak azért nem zárták ki őket a teljes idényből (mint elődjüket, a Tyrrellt 1984-ben), mert nem volt bizonyítható, hogy szándékosan csaltak volna.[7]
A BAR azonban ezután sem talált magára, és a szezon első fele úgy telt el, hogy egyetlen pontot sem szereztek. Ezen nem segített az sem, hogy az amerikai nagydíjat is ki kellett hagyniuk aMichelin-gumis csapatok bojkottja miatt. Szatónak különösen nehéz éve volt, egyetlen pontot gyűjtött csak, így az ő szerződését már meg sem hosszabbították.
Év végén a Honda megszerezte a csapat 100 százalékos tulajdonjogát, majd kivásárolták Jenson Buttont a williamses előszerződéséből. A következő évtől kezdődően a csapat gyári Honda istállóként folytatta a küzdelmeket.
A BAT legközelebb 2019-ben tért vissza a Formula–1-be, amikor "A Better Tomorrow" reklámkampány keretében népszerűsítették az elektromos cigarettát és egyéb, alternatív dohánytermékeket aMcLaren autóin.[8]
Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg)
