ABrassica vagy „káposzta nemzetség” akáposztafélék(Brassicaceae) családjának névadó nemzetsége.
Bármely más genusznál több mezőgazdasági jelentőségű növényfajt tartalmaz.Gyomnövények is tartoznak ide, köztük vad és elvadult fajok is. Több mint 30 vad faj és hibrid, számos nemesített fajta és hibrid tartozik közéjük. Legtöbbjükegy- vagykétnyári, de néhány cserje is van köztük.
Mezőgazdasági fontosságuk miatt aBrassica növények számos kutatás célpontjai. Hat különösen fontos fajuk(Brassica carinata,B. juncea,B. oleracea,B. napus,B. nigra ésB. rapa) szoros kapcsolatát aBrassica-háromszög elmélete fejti ki.
A Brassica zöldségek igen táplálóak. Nagy mennyiségűC-vitamint, rostanyagot, és tumorgátló hatású anyagokat tartalmaznak, például3,3'-diindolmetán,szulforafán ésszelén. AKaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy a 3,3'-diindolmetán elősegíti az immunrendszer antivirális, antibakteriális és rákellenes tevékenységeit.
Egy részüket (kelkáposzta, káposzta, karfiol, karalábé) „k”-betűs zöldségeknek is nevezik.
Abotanikusok a Brassica fajainak és alfajainak besorolásának nem minden részletében értenek egyet. Alább következik egy rövidített lista, a mezőgazdaságilag fontosabb fajokra összpontosítva.
AB. rapagenomját jelenleg egy nemzetközi konzorcium szekvenálja, beleértve az amfidiploidB. napus ésB. juncea takarmánynövények „A” genom-komponensét.[1]
