ABrassó névalak legelőször 1252-ben,IV. Béla egyik adománylevelében jelenik meg mintTerra Saxonum de Barasu (barasui szászok földje).[3] Eredete nem tisztázott, magyarázatára többféle elmélet született. A legvalószínűbb elmélet szerint antroponimikus eredetű, egy szlávBras- szótövű személynévből (Brasic, Bratislav) alakult ki. Egy másik elmélet az ótörökbaraszó (fehér víz) szóból származtatja, amely valószínűleg aKöszörű-patak zuhatagjaira utalt.
ACorona névalak legelőször egypremontrei kolostorjegyzékben jelenik meg, mely szerint 1235-ben létezett egy coronai rendház akun püspökség területén(In Hungaria assignata est paternitas Dyocesis Cumanie: Corona).[4] Egy népszerű magyarázat szerint a név a város ősi címerében látható királyikoronára utal, maga a címer pedig azokon a legendákon alapul, amelyek szerintSalamon magyar király menekülés közben egy fa gyökerei közé rejtette el koronáját. Egy másik elmélet szerint a települést Corona ókori keresztény vértanúról nevezték el, a címeren látható korona pedig ennek „beszédes” ábrázolása.[5] A fejéket tartó gyökerek csak a16. század első felében jelennek meg.
Egyes történészek szerintCorona a városerőd,Brassó pedig a vármegye elnevezése volt; mások szerint mindkét név egyformán vonatkozott a várra és környékére.
Erdély délkeleti részén, aKárpát-kanyarban, aBarcasági-medencében fekszik, aCenk hegy lábánál. Átlagos tengerszint feletti magassága 600 méter, legalacsonyabb pontja a központi vasútállomásnál (530 m), legmagasabb pontja a Salamon-kőnél (700 m). A város területén lévő magaslatok a Fellegvár (644 m), Csiga-hegy (713 m) és aCenk (955 m). Brassóhoz tartozik még aKeresztényhavas oldalában, 1000 méteren fekvőSchuler-rét (Brassópojána).
Brassó éghajlata kontinentális, a nyár és a tél egyaránt 50-50 napig tart. A hőmérséklet nyáron 22 °C – 27 °C között van, télen pedig -10 °C és -2 °C. TélenBrassópojánában akár -15 °C is lehet, ezen az üdülőtelepen minden téli sport igénybe vehető, a hó általában 71 napig nem olvad el.A levegő relatív nedvességtartalma: 75%. Az átlagos évi csapadék körülbelül 600–700 mm.A szél általában nyugati és északnyugati irányból fúj 1,5–3,2 m/s sebességgel.[6]
Brassó megyén áthalad a Graft-patak, Valea Tei-patak, Rakodó-patak, Valea Popilor-patak, Kurta-patak, Valea Florilor-patak, Gorganu-patak, Száraz-Tömös-patak és a Tömös csatorna.
A flóra megegyezik a térségben elterjedttel. A közeli hegyek erdőiben azonban igen sok nagyemlős él, főleg medvék, farkasok és rókák. A medvék gyakran a lakott területekre is lejönnek élelemért. ACenk védett terület (2,03 km²), számos ritka fajjal.
Brassó ábrázolása 1689-ből1750-es ábrázolás a városrólBrassó város térképe, Trianon előtt
Mivel a terület a Tömösi-szoros közelében katonai és kereskedelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bírt, Brassó helyén valószínűleg már a honfoglalás korában népes – feltehetően bolgárok által lakott – település állt. Ugyanilyen bizonytalanságba vész a Cenk-hegy tetején álló erődítmény múltja is. Az utólag Brassoviának nevezett parasztvár a 13. században már biztosan őrizte Erdély kapuját, de a vélemények megoszlanak arról, hogyIV. Béla, a Német Lovagrend vagy esetleg még Szent István emeltette a falait.
Brassó ismert története a Német Lovagrend érkezésével kezdődik. A keresztes lovagok 1211-ben adományul kapták a településtII. András királytól, és az eredeti elképzelések szerint bázisul szolgált volna a Kárpátokon túl elterülő havasalföldi és moldvai területek keresztény hitre térítéséhez, illetőleg az ottani magyar uralom biztosításához.[8]
1285-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni.1421-benII. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után1427-benLuxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést.Hunyadi János1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait.1467-benMátyás király,moldvai hadjárata idején Brassóban pihent meg.Amohácsi csatavesztés után a városI. Ferdinánd oldalára állt, és elűzteSzapolyai Jánost és csapatait. Szultáni hozzájárulássalPetru Rareș betört Erdélybe és1529.június 29-én legyőzteFöldvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót, elfoglalta a Fellegvárat, amit le is rombolt.1534-benLodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedigVitéz Mihály foglalta el a várost.
A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt.1580 körül jelent megNireus (Nyirő) János nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, aFons Vitae, Az életnek kvtfeie (kútfeje), évmegjelölés nélkül.1603-ban itt halt megSzékely Mózes, aIX. Radu Șerban vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el.1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.
1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, amelyetJohann Friedrich Ambrosius von Veterani tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtatott.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.
A Városháza a 19. század végénKépeslap 1873-bólA Kertsch-villa 1910-benBrassói kép 1930-bólAz Aro Hotel és az 1964-ben lerombolt református templom, 1939-ben
1611.július 8-án itt szenvedett vereségetBáthory Gábor erdélyi fejedelem a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől.1689.április 21-énAntonio Caraffa felgyújtatta a várost, híres temploma, a Fekete templom falai azóta feketék. A következő években akurucok kifosztották,1849 márciusában pedigBem tábornok foglalta el.1849.június 19-én a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.
Andrei Șaguna kezdeményezésére,1850-ben megalakult az első román nyelvű gimnázium, amely a mai napig alapítója nevét viseli.
Az első távíróvonal1854-ben jött létre Brassó ésNagyszeben között. Az első vonat1873.március 30. napján haladt át a városon. Később,1879-ben megépült a Brassó–Bukarest vasútvonal.1889-ben beindult az első telefonközpont, 22 előfizetővel. Brassó első villamosvonala1891-ben a Városház tértől a Bertalan-negyedig haladt (mára már megszűnt).
1916.augusztus 28-ánbehatolt Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, dr.Gheorghe Baiulescu lett Brassó első román nemzetiségű polgármestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítették a Bertalan-negyedben.1930-ban megalakult az első villamosenergia-szolgáltató üzem.1940.november 10-én 7,4-es erősségű (Richter-skála szerinti) földrengés rázta meg a várost.1943–44-ben amerikai repülőgépek több ízben is lebombázták a várost.1945 januárjában megkezdődött, a brassói szászok deportálása aSzovjetunióba.
1960-ban megépült a városközpontban találhatóDrámai Színház.1968-ban első alkalommal tartották meg azAranyszarvas Nemzetközi Fesztivált.1971-ben megalakult az első brassói egyetem.1977.március 4-én ismét hatalmas, 7,2-es földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódott.1986.augusztus 31-én újabb 7-es erősségű földrengés volt.
Brassótvédőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfal nyugati oldalán két kapu volt, az egyik, aKatalin-kapu (korábban Szentlélek-kapu), amelyet1522-ben említenek először. A másik aBolgárszegi-kapu, amit1827-ben építettek,klasszicista stílusban.
A városfalon eredetileg harminckét torony és bástya volt, amelyek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, többemeletes, és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne.
ATakácsok bástyájától ÉK-i irányban húzódó 920 m hosszú várfalon aSzövetkészítők bástyája található. Innen ÉK-re, a fal végén az eredetileg 12 m magas,2006-ban romjaiból újjáépített, hatszögletűKötélverők bástyája van. Itt a városfal nyugat felé fordult egészenBodnárok bástyájáig (ez a bástya már nincs meg). A ma már ugyancsak nem létezőSzíjgyártók bástyája és azÖtvösök bástyája a fal nyugati oldalán álltak. Annak bástyái közül manapság aFehér torony és aGraft-bástya áll, ami eredetileg felvonóhíddal is rendelkezett. Az innen dél felé húzódó fal az ötszögalaprajzú, háromszintesKovácsok bástyájába torkollik, amiben jelenleg az Állami Levéltár található.
A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezettWarte-dombon két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11 m magas, négyszögletes alaprajzúFekete torony, a másik a félkör alakúFehér torony.
A Cenk-hegyi várnak ma már csak alapfalai látszanak.
AzÁrpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot1896 augusztusában, ahonfoglalás 1000. évfordulójára állították fel aCenk-hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrotJankovics Gyula budapesti szobrász faragta és1896.október 15-én,Perczel Dezső belügyminiszter leplezte le. A szobor egy oszlopon álló, 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája volt korabeli, egyszerű öltözetben.1913.szeptember 27-én kétbesszarábiai,Ilie Catarau ésTimotei Kirilov dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és most a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbantás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, aminek következtében1913.december 31-én egy nagyobb havazás után összedőlt.[9]
A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum birtokába kerültek, ahol a pincében őrizték őket. A fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta megtekinthető azevangélikus egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarán szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.
A szobor talapzatának nyomai a mai napig megtalálhatók a Cenk tetején.
Lakossága2002-ben 284 596 fő volt.[10]2005-től a környező agglomeráció több települése is beleolvadt a városba, így a lakosság száma 2012-ben 350 000–400 000 között volt.
1910-ben a városnak 41 056 lakosa volt, ebből 17 831 (43,43%) magyar, 11 786 (28,71%) román, 10 841 (26,41%) német.[11]Trianon után a lakosság összetétele átalakult: jelenleg (2024) mintegy kb. 5%-amagyar, aszász lakosság pedig nem éri el az 1000 főt.[12]
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Brassó gazdaságát nagyban meghatározta földrajzi fekvése: az ErdélytHavasalfölddel ésMoldvával összekötő fő kereskedelmi útvonal kereszteződésénél fekszik, ezért fontos ipari és kereskedelmi központ volt már aközépkorban is. Itt alakult meg (bécsi mintára, 1835-ben) Magyarország első takarékpénztára, aSparkasse, itt létesült az ország első tejgazdasági szövetkezete 1899-ben, a Scherg-szövetgyár 1823-ban (ma Carpatex), a Schiell-gépgyár (1800-ban, ma Hidromecanica), a Haberman-, illetve a Czell-féle sörgyár (ma Aurora) a Kenyeres-, a Jekel-, a Teutsch-féle likőrgyár, a Fleischer-, a Deubel-szalámigyár, a kőolaj-finomító (1853), a cukorkagyár (1899) az Eitel-féle szappangyár (1840), a Teutsch-féle vasöntöde (1833, ma szerszámgyár), a Hubber-bútorgyár (1890), a cementgyár (1891), a Seewald malma (1796).
A Brassóban gyártott IAR repülők
Brassóban az ipari fejlődés amásodik világháború előtti időszakban kezdődött. Az egyik legnagyobb üzem az IAR Brasov, amely aszovjetek ellen használt első román vadászrepülőgépeket gyártotta.A háború után mezőgazdasági felszereléseket gyártottak itt. Akommunizmus időszakában az iparosítás felgyorsult, nehézipari létesítményeket telepítettek, amelyek sok munkást vonzottak az ország más részeiből. Ezek az üzemek az utóbbi években jelentősen lecsökkentették a termelést, de továbbra is gyártanaktraktorokat,teherautókat,helikoptereket stb.
A város tömegközlekedésebuszokon éstrolibuszokon történik. Egy 60 percig érvényes vonaljegy ára 4 lej. A havi bérlet ára80 lej. Összesen 41 vonalon járnak autóbuszok illetve trolibuszok.[15]
1987 és 2006 közöttvillamos is járt Brassóban, mely aTraktor ésAstra negyedeket kötötte össze.
Brassóban 7 taxis vállalkozás létezik. A város területén a nappali fuvardíj 2,19 lej/km. A városban autókölcsönző is működik.
Brassóban található Románia egyik legfontosabb vasúti csomópontja. A városban négy vasútállomás található:Központi vasútállomás, Bertalan, Derestye, Triaj (rendezőpályaudvar).
Brassó irodalmi élete a román, német és magyar egymásra hatások és kapcsolatok közt alakult ki. A szászHonterus, s a románCoresi mellett már1581-ben feltűntSzebeni Nyírő János, akinekmagyar nyelvűbibliai idézetgyűjteményét aBritish Museum őrzi. Areformáció alkalmat adott mindhárom nyelv irodalmi érvényesülésére. A város híres szász gimnáziumában1637 óta amagyar nyelvet is tanították. Előbb a felekezetek, majd a19. század polgári és munkás egyesülései a helybeli magyarságot is gazdag, sokoldalú szellemi termésre bírták. Az1830-as években egyszerre indult meg itt a város első három újságja, aSiebenbürger Wochenblatt, aGazeta de Transilvania és azErdélyi Hírlap szépirodalmi mellékletével, aMulattatóval.1849.április 16-ánVeszely Károly szerkesztésében megjelent, s 19 számot ért meg aBrassói Lap, melynek néptestvériséget hirdető szellemét, nemkülönbenZajzoni Rab István,Koós Ferenc és az 1887-ben alakult Magyar Munkás Olvasó Egylet örökségét szívesen idézte a brassói sajtó és közélet.
Itt fejezte be tragikus költői pályáját a szabadságharcos Zajzoni Rab István, itt adta ki emlékiratátKoós Ferenc. A helytörténet és néprajz magyar vonatkozásaitHorger Antal tárta fel, s az 1887-ben idelátogató magyar írók és művészek (köztükKiss József és a fiatalBenedek Elek) új lendületet adtak a helyi magyar irodalmi kezdeményezéseknek. Ugyanabban az évben alakult meg a szocialisták Magyar Munkás Olvasó Egylete is.[16]
A 19-20. század fordulóján fellendült a brassói magyar sajtóélet, egyszerre több magyar hetilap indult: aHalász Gyula szerkesztetteBrassói Szemle; 1919-ben azElőre c. munkáslap (az 1920-as sztrájk után címe Világosság); az egymással versengő lapok közül azonban az 1920-as években a már 1895-ben alapítottBrassói Lapok és társlapja, aNépújság tett szert országos hírnévre. Az1930-as években e lap körül kialakult írógárda, élénKacsó Sándorral, országos szintre emelte a helyi szellemi életet. Innen fakadt a népművelő mozgalom (ÁGISZ,Hasznos Könyvtár), a Brassói Lapok könyvkiadása (Ajándékregénytár) s az új realista írói csoportosulás (Erdélyi Enciklopédia). Itt bontakoztak ki a magyar–szász irodalmi kapcsolatok is a két világháború között. Brassóban,Nagyenyeden ésKolozsvárt a brassóiKlingsor és azErdélyi Helikon írói közös felolvasó estet rendeztek, egyre több a kölcsönös fordítás.
Az1944. augusztus 23-iátállás után, október 22-énKurkó Gyárfás, majdSzemlér Ferenc szerkesztésében indult meg a demokratikusNépi Egység, ezt 1947 februárjábanSepsiszentgyörgyre helyezték, s Brassóban csak 1963-tól követte azÚj Idő (1969-től Brassói Lapok cím alatt). E lap körül alakult ki a brassói magyar diákság tudományos és irodalmi élete lelkes szervezők, mintApáthy Géza,Szikszay Jenő segítségével; a helybeli románAstra és németKarpaten Rundschau c. folyóirattal szoros együttműködés jött létre a román-magyar-szász irodalmi kapcsolatok ápolására.
Az egykoriBrassói Magyar Dalárda ésTörekvés Munkás Dalegylet folytatásaként működött a Művelődési Házban a magyar énekkar, egy népszerű színjátszó csoport és bábegyüttes is, a helybeliDalszínház magyar esztrádegyütteseSzálljon a dal c. nótabokrétájával meghaladta a 100. előadást. A Brassói Lapok kezdeményezésére 1973-ban létesült a helyi Népi Egyetem magyar tagozata, mely helyi és országos hírű előadók meghívásával nemcsak a megyeszékhelyen, hanemSzecselevárosban,Fogarason ésKőhalomban is tudományterjesztő előadás sorozatokat rendezett.
Az1980-as évek kedvezőtlenül hatottak a román, a szász és a magyar irodalom és kultúra fejlődésére, erős volt acenzúra, fellendülést az1989. decemberirendszerváltás hozott.
1968-ban a román kormány rendelkezésére rendezték meg abból a célból, hogy bebizonyítsák a nyugatnak, hogyRománia nyitott ország. Négy évvel később,Ceaușescu megszüntette,1992-től újból minden évben megtartják.
A városban működő első iskolát (és nyomdát) Johannes Honterus alapította,1539-ben. A nyomdában összesen 23 latin, 9 görög és 5 német könyvet nyomtattak.
1560-tól az1580-as évek elejéigCoresi diakónus, Brassóban tevékenykedett itt; ószláv és román nyelven cirill betűs egyházi könyveket nyomtatott.
Bár nincs róla okirat, korabeli emlékírók szerint az első magyar iskola létesítését Honterus rendelte el,1547-ben. Fennmaradt azonban okirat arról, hogy1560-tól a város magyar tanítót fizetett: évi 10 frt-ot kapott a scholasticus hungaricus. Az iskola a nagytemplom mellett, a harangozó lakásán működött.
A római katolikusok1837-ben alapítottak iskolát, ahol1867-ig német nyelven folyt a tanítás, majd áttértek a magyar nyelvű oktatásra.Később létrejöttek a Bolgárszegen és Óbrassóban, a kereskedelmi iskola (1885), főreáliskola (1889) állami leánygimnázium (1897) és egy nagy hírű középfokú ipariskola (1884). A katolikusok1901-ben új iskolát építettek, a leányképzést pedig apácákra bízták: ezért1878-ban megvásárolták és átalakítottákA Naphoz címzett vendégfogadót (ma az egész épületkomplexum a művészeti középiskolának ad otthont). A reformátusok pedig az1918-ban, a hadiárvák számára megvásárolt épületükben nyújtottak középfokú képzést, lányoknak.[17]
Jelenleg a magyar nyelvű oktatás, azÁprily Lajos Líceumban (1-12. osztály) folyik, elemi iskolai szintű magyar oktatás pedig városszerte több iskolában is.
Jelenleg a városban 46 óvoda, 28 általános iskola, 7 főiskola, 7 gimnázium, 1 teológiai szeminárium, 11 szakiskola, és 14egyetemi kar (amelyek egy közösTransilvania Egyetem név alatt tömörülnek) és 4 kollégium működik, meg a repülőakadémia, és 6 magánegyetem.
Írott sajtó:Brassói Lapok, Kronstadter Zeitung, Bună ziua Brașov, Chip, Dacia Jurnal Brașov Gazeta de Transilvania, Monitorul Expres, Transilvania Expres, Zile și Nopți.
TV: Antena 1 Brașov, Mix TV Brașov, Nova TV, Pro TV Brașov, RTT Brașov, TVS Brașov .
Rádió: Radio 21 Brașov, Radio Antena Brașovului, Radio Brașov, Radio Dinamic FM Brașov, Radio Impuls FM Brașov, Radio Kiss FM Brașov, Radio Pro FM Brașov, Radio Special.
Brassóban jelentek meg a térség első sportegyesületei, még a 19. században (sportlövészet, testnevelési szakiskola). Jelenleg az Olimpia Sport Komplexum a legismertebb, amit főként teniszpályái miatt keres a lakosság.
Itt született 1862. január 29-énSoulavy Ottokár vasútmérnök, vasúti biztosítóberendezések fejlesztője, szakíró, az egykoriDéli Vasút egyik főfelügyelője.
↑Udvardy, Frigyes: Jankovics Gyula. A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006, 2002. december 4. [2013. június 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
.jpg)
.svg)