Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Branyicska(Brănișca) | |
| A branyicskai Jósika-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Branyicska |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337105 |
| SIRUTA-kód | 88555 |
| Népesség | |
| Népesség | 627 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 11[1] |
| Népsűrűség | 7,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Terület | 78,46 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Branyicska weboldala | |
![]() | |
Branyicska (románul:Brănișca) faluRomániában,Erdélyben,Hunyad megyében.
AMaros jobb partján,Dévától 15,5 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének forrása egy 'kis kapu', 'kis gyepű' jelentésűszláv *Braničьka alak (vö.Törcsvárromán nevével). Történeti névalakjai:Baranchka (1323),Branchka vagyBarynchka (1519),Branychka (1523).
A15. században a Barancskai családuradalmi központja volt.1485 után részben a Werbőczy családé.
1595-ben uradalmával együttJósika István erdélyi kancellár birtokába került. Ettől kezdve legnagyobb birtokosa a20. századig aJósika család volt, amely nemesi, később báróielőnevét is a faluról vette.
1760-ban 260ortodox lelket írtak össze benne.1777-ben 19 hajósjobbágy is lakta, akiket a sószállító hajókMaroson való vontatására köteleztek. Az1817-es éhínséget követően a falusiak elzálogosították szilvásukat.Jósika Miklós1824 után elengedtejobbágyainak az éhínség alatt felhalmozott adósságait, enyhített arobotkötelezettségen és adézsmán.
1868-ban megépült a vasút és a falu mellett a vasúti híd aMaroson. A vasút fellendítette a falu életét, a határbanbazaltkitermelés indult, a faluban vaskályhagyárat hoztak létre.1932-ben egy útépítő vállalat kőbányát nyitott a faluban, amelynek kezdetben 130 alkalmazottja volt és ma is működik.