Az 1800-as évek elején a későbbi város helyén csak meddő pusztaság állt, ahol főleg csak halászok és dohány -és teacsempészek fordultak meg. KeletenChristchurch, nyugatonPoole, északon pedig a Stour folyó vette körül.1809-ben egy új épület jelent meg a pusztán, a Tapps Arms nevűkocsma, ami a csempészek közkedvelt törzshelye lett. Amikor egy évvel később Lewis Tregonwell nyugállományba vonult katonatiszt a környékre látogatott, csak a pubot, egy hidat és egy kis patakot látott, ami egy háborítatlan völgyön folyt keresztül. Ez annyira lenyűgözte őt és feleségét, hogy több hektárnyi földet vásárolt, amin otthont épített. Továbbá fenyőket ültetett, és egy tengerpartra vezető sétányt hozott létre. A település lassacskán kezdett kiépülni. 25 évvel később Bournemouth még mindig csak elszórt környékbeli házak és tanyák közössége volt.
1835-ben Sir George William Tapps-Gervis kezdte fejleszteni a tengerparti falut. Elképzelése szerint Bournemoutht olyan hasonló nyaralóövezetté szerette volna kiépíteni, mintBrighton vagyWeymouth. Sir George felbérelte a christchurchi építész Benjamin Ferreyt megtervezni a Gervis birtokot. Ferrey hoteleket is tervezett, amik közül az első kettő1838-ban nyitott meg. Ekkor épült meg az első templom is, előtte az embereknek a környékbeli településekre kellett istentiszteletre járniuk.
Bournemouth az 1890-es években
1841-ben még mindig csak pár száz ember lakta a várost, de ez gyorsan változóban volt. Ebben az évben híres vendég érkezett Bournemouthba az elismert orvos Augustus Bozzi Granville. Ő volt a szerzője aGyógyfürdők Angliában című könyvnek, amelyben gyógyhelyekről ír országszerte. A látogatása eredményeként, Dr. Granville a könyve második kiadásában egy teljes fejezetet szentelt Bournemouthnak. Ennél nagyobb reklámot nem is kaphatott volna a kisváros, így nagyon sok gyógyulásra váró ember kereste fel. Hamarosan felkapott üdülőhellyé vált, köszönhetően friss tengeri levegőjének.
1870.március 14-én érkezett meg a vasút a városba. A lakosság tíz évvel később már 17 ezer volt, majd a századfordulóra elérte a 60 ezret.
Amásodik világháború idején Bournemouth nem volt anémet támadások célkeresztjében, de a bombatámadások így is 219 halálos áldozatot követeltek. A háború után, a város mint turisták célpontja, visszaesett, habár ez országos jelenség volt azangol üdülővárosok tekintetében. Habár a lakossága így is nőtt,1990-ben elérte a 150 ezret.
2003-ban megnyílt a 9,5 millió fontos költségű új városi könyvtár.2012-ben BournemouthErzsébet királynőGyémánt jubileuma alkalmából 26 másik várossal együtt city státuszra pályázott, de ezt elvesztetteChelmsforddal szemben.
Bournemouth regionális központnak számít kikapcsolódás, szórakozás, kultúra és pihenés szempontjából. Az elmúlt években a város népszerű éjszakai célponttá vált a számos étteremnek, kocsmának és klubnak köszönhetően.
Az 1879-ben építettSzent Péter templom kriptájában nyugszikPercy Bysshe Shelley és feleségeMary Shelley is. Az1901-ben alapítottRussell-Cotes Múzeum a viktóriánus korabeli festményeiről híres.
A város 1893-ban alapított szimfonikus zenekaraConstantin Silvestri1960-as évekbeli vezetőkarmestersége óta Nagy-Britannia élvonalbeli zenekarai közé tartozik.
A városban számos fesztivált is tartanak. A "Bournemouth-i Étel és Ital Fesztivál" három napos, amit piaccal és szabadtéri sütéssel kapcsolnak össze. 2012 óta tartják a "Művészet a tengernél Fesztivált", ami színházzal, filmvetítéssel, irodalommal, zenével és tánccal összekötött program.
J. R. R. Tolkien 30 éven keresztül járt nyaralni Bournemouthba, ahol Miramar Hotelben szállt meg, ugyanazt a szobát kivéve. Később pedig a '60-as években a környékre is költözött feleségével Edith-tel. Ott is halt meg1973 szeptemberében, deOxfordshireben temették el.
A város elsőszámú labdarúgócsapata azAFC Bournemouth aPremier League-ban szerepel, de a város régebbi csapata az amatőrBournemouth FC. A rögbicsapat pedig Bournemouth Rugby Club néven játszik.
Ez a szócikk részben vagy egészben aBournemouth című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.