Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Both Béla | |
![]() | |
| 1942-ben | |
| Született | Bot Béla 1910.november 21.[1] Szerencs |
| Elhunyt | 2002.február 20.(91 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | 1.Móricz Lili (h. 1934–1939) 2. Varga Katalin (h. 1961–2002) |
| Szülei | Bot Andor Both Erzsébet |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia(–1932) |
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Farkasréti temető(27-3-53)[3] |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1932–1999 |
| Híres szerepei | Bástya elvtárs A tanú Megint tanú Te rongyos élet Báthory Béla Szomszédok |
AWikimédia Commons tartalmazBoth Béla témájú médiaállományokat. | |
Both Béla, születettBuchwald Béla,[4]1934-tőlBot Béla[5] (Szerencs,1910.november 21. –Budapest,2002.február 20.)magyar színész, rendező, aMadách Színház, később aNemzeti Színház igazgatója. Közismertté mégis inkább filmszerepei (Bástya elvtárs azA tanú és aTe rongyos élet c. filmekben, illetveBáthory Béla, az idős magyar–történelem szakos tanár aSzomszédok c. tévésorozatban) tették,érdemes éskiváló művész.
Édesapja Bot (születettBuchwald) Andor (1881–1959),[6] édesanyja Both Erzsébet (1887–1985),[7] öccse Bot György (1917–1998) biológus, biokémikus.[8]
1932-ben diplomázott színészetből aSzínművészeti Főiskolán. Az akadémiáról amiskolci színház szerződtette le, színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak és könyvtárosnak egyszerre.1934.december 31-én feleségül vette pályatársnőjét,Móricz Lilit,Móricz Zsigmond legkisebb leányát, de 1939-ben elváltak.[9]
1934 és1941 között aNemzeti Színház rendezője, majd azt követően aSzegedi Nemzeti Színház főrendezője lett.1945 után rendezőként és színházvezetőként is tevékenykedett többek között a Magyar Színházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban is. 1945. január 6-án jelentkezett aNemzeti Színházművészeti Tanácsba, ahová felvételt is nyert. A testület az Izabella tériMagyar Színházat „osztotta rá”, ahol egy tőke nélküli magánszínházba kezdett, de két év után abbahagyta és1947–1949 között ismét aszegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ezúttal azonban mint már igazgató.1955-ben felkérték azÁllami Déryné Színháznál főrendezőnek, e funkciót1958-ban már aMadách Színházban látta el, ahol nem sokkal később igazgató is lett. Igazgatása alatt – az1960-as évek elején – a Madách Színház az ország legjobbja volt, színháztörténeti értékű előadásokat rendezett, mint példáulG.B. Shaw:Tanner John házassága,Shakespeare:Hamlet,Tennessee Williams:A vágy villamosa,John Milton:Elveszett paradicsom, de a második világháború után először az ő igazgatósága alatt mutatták beMadách Imre :Az ember tragédiája című, ésa marxista Lukács György miatt csak évente egy ízben bemutatásra engedett művét ismét.[forrás?] Szintén a nevéhez fűződik sok egyéb mellett egy új, tiszta hangúBánk bán megrendezése és bemutatása is, a sikerdarabok mellett.
1964-től a Nemzeti Színháznak is igazgatója volt, nyugdíjba annak éléről ment1971-ben.
Kilencvenedik születésnapján a Színházi Folyóirat hasábjain így köszöntötte őtKoltai Tamás:„Both Béla, a szenvedélyes színházi ember joggal somolyoghat a mai igazgatóínség láttán. Az előadások láttán pedig meg lehet a véleménye – ma is ott van minden premieren. Kivéve a Madách Színházban, az átépített budoár ünnepélyes megnyitójára ugyanis nem engedték be. Nem gyanítom a szokásos impertinenciát, inkább tapintatot látok a gesztusban. Nem akarták, hogy lássa, mi lett a színházából. Úgy is van, jobb ez így. Isten éltessen, Igazgató Úr!”
Életének 92. évében,2002.február 20-án hunyt el, sírjaBudapesten, aFarkasréti temetőben található.
ASzínházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész:5; rendező:70 .[10]
Játékfilmek[szerkesztés]
| Tévéfilmek[szerkesztés]Színészként
Rendezőként Szinkron
|