Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáródaytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevőBosznia-hercegovinai Föderációból(bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységesBoszniai Szerb Köztársaságból. (A két entitás között megosztottBrčko város és környékeBrčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosaSzarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatbanBanja Luka. Adaytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom azENSZ-főképviselő kezében összpontosul.
Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer.Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km közös határa van északon és délnyugaton. ÉszakkeletrőlSzerbiával, délkeletről pedigMontenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon aSzáva, keleten aDrina, délnyugaton pedig aDinári-hegység alkot.
Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából, valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek.
Bosznia-Hercegovina tengerpartjaNeumnálVízesésJajca mellett aPliva folyón
Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék(Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd aPannon-síkságba megy át. Boszniának adinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi- (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. UtóbbiNeum (Magyarországon ismertebb nevénNaum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún.poljék (kis, völgyekben elterülő síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak–déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.
A világ tengerparttal rendelkező országai közt itt a legrövidebb a vízi határ hossza a szárazföldihez képest.[16]
Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a művelhető, de mezőgazdasági művelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erőforrásai között említendők aszén, avas, abauxit, amangán, aréz, valamint a fa és a jelentős vízenergia. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán előforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetű légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdőirtás tartozik.
Bosznia-Hercegovinaéghajlatakontinentális: anyarak forrók, atelek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék, ahol erősmediterrán hatás érvényesül.
2025-benaz ősbükkösei (más európai régiókkal együtt) szerepelnek csak a természetivilágörökség-listáján. Ezen túl még más helyszíneket is javasoltak felvenni a listára:Vjetrenica barlang,Jajca,Blagaj,Blidinje,Stolac városok természeti környezete.
A terület legalább azőskőkorszak óta lakott, az állandó emberi települések nyomai Butmir, Kakanj és Vučedol neolitikus kultúráira vezethetők vissza. Az elsőindoeurópaiak megérkezése utánillír éskelta törzsek népesítették be a területet. A mai Bosznia nagy részét azi. e. 1. század közepéreDalmatiarómai provinciájához csatolták.
Az állam három elnökét négy évre választják, az egyes nemzetiségek egyet-egyet, akik minden 8 hónapban cserélik az elnöki széket. Az elnök feladata továbbá a kormány, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter kijelölése a parlament alsóházából.
A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll, mindenhol szigorúan szem előtt tartva a nemzetiségek egyharmadnyi arányát.
aBrčkói Körzetre(a térképen zölddel, illetve „a”-val jelölve)
van felosztva.
A Bosznia-hercegovinai Föderáció
A Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonból áll, melyek élén a zsupán áll. A kantonok horvátok által használt, félhivatalos megnevezése ažupanija, azazmegye. A kantonok különböző számú községre tagolódnak tovább: a 10 kantonban összesen 85 község található.[19]
Az1995-ben Daytonban megkötött egyezmény értelmében Bosznia és Hercegovina két önálló területi egységre oszlik: Bosznia-Hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság. Az alkotmány szerint mind a két területi egységnek van külön hadserege, csak a határőrség közös. Ezeket a hadseregeket egy 2001-es közös egyezmény értelmében lecsökkentenék bizonyos szintre.
Bosznia-Hercegovinábanbosnyákok,szerbek éshorvátok élnek. Gyakorlatilag mindhárom etnikum államalkotó nemzet, bár a horvátok számára folyamatosan csökkenő létszámukkal arányosan apadozik az a befolyás is, amit e státusz biztosít. Az érzékeny nemzeti politika miatt1991 óta nem rendeztek népszámlálást, csak az egymásnak ellentmondó becslésekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakosság 48%-a volt bosnyák, 30%-a szerb, 22%-a horvát.
Bosnyákok aránya (2013)
Szerbek aránya (2013)
Horvátok aránya (2013)
A „boszniai” és „bosnyák” fogalmakat a magyar nyelvben is sokan keverik. Az előbbi melléknév egyszerűen Bosznia-Hercegovinára – vagy olykor csak Bosznia nevű történelmi tartományára – illetve ezek bármilyen nemzetiségű lakosságára utal. Az utóbbi a Bosznia-Hercegovinában – és a volt Jugoszlávia más területein, főként aSzandzsákban – élő muszlim hitű, vagy ilyen családból származó és boszniai (vagy horvát, szerb) nyelvű délszlávokat jelöli. A „bosnyák” elnevezés 1993-ban lett hivatalos, a jugoszláv időszakban amuszlim (mint etnikai megjelölés) volt használatban. Nem összekeverendő abaranyai bosnyákokkal.
Az ország alkotmánya nem határoz meghivatalos nyelveket.[22][23][24] A gyakorlatban azonban a három fő népcsoport nyelvét hivatalos nyelvként használják. Abosnyák,szerb éshorvát nyelv egyenlő státuszát az Alkotmánybíróság 2000-ben megerősítette.[24]
A 2013-as népszámlálás eredményei szerint a lakosságanyanyelve:
A bosnyákok zömemuszlim, a szerbek zömeortodox keresztény, a horvátok zömerómai katolikus vallású, egy apró csoportot pedig főleg aprotestánsok alkotnak vegyes származással.
Agrár-ipari ország. Az ország gazdasága leginkább a kisparaszti termelők által működtetett mezőgazdaságot jelentette, amely mindig is nagy fokú importra szorult.
A szocializmus idején Bosznia-Hercegovinában a nehéz- és a hadiipar élvezett elsőbbséget. A háború alatt tönkrement ipar, és a munkaerő felszámolása (hadsereg toborzása, halálos áldozatok) óriási recesszióval sújtották az országot. A termelés 80%-kal esett vissza.1996 és1998 között javult valamelyest a termelés, majd1999-ben lényegesen lassult a növekedés.2002-ben a munkanélküliség 40%-os volt. Nehéz felmérni a gazdaság állapotát, mert annak ellenére, hogy mindkét entitás kiadja a maga statisztikai adatait, az egész államra vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Emellett a hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az országszerte elterjedt, és minden társadalmi rétegben jelentős mértékű szürkegazdaságot.
2003-as becslések alapján a GDP kb. 24,31 milliárd USD-t tesz ki, a növekedés mértéke pedig évi 3,5%. Az egy főre jutó GDP 6 100 USD. Ágazatonkénti lebontásban a GDP 13%-a esik a mezőgazdaságra, 40,9% az iparra, 46,1% pedig a szolgáltatásokra. A dolgozók 40%-a munkanélküli. Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, valamint a különféle zöldségek és gyümölcsök. Kedvező kilátásokat jelent, hogy kezd újjáéledni a háborúval megszűntturizmus. Ennek előmozdítására jó példa a boszniai horvát hadsereg által1993-ban felrobbantottmostari híd2003-as újjáépítése.
Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági ágazatai között jellemző a búza- és kukoricatermelés. Ezek mellett különféle zöldségeket és gyümölcsöket is termelnek.
A főbb ipari ágazatok közé tartozik: az acélgyártás, szén és vasérc kitermelés. Az ország rendkívül elavult erőművekkel rendelkezik, amelyek környező országokat is szennyezik. Azugljeviki hőerőmű (egyben az ország legmagasabb építménye) önmagában az egész Európai Unió és a Balkánkén-dioxid kibocsásának nyolcadáért felel, ami meghaladja az összes német erőmű együttes kibocsátását is.[38] Szintén jelentős az autóipar, hiszen aVolkswagen számos típust a boszniai gyárában állította össze(VW Sarajevo) 1992-ig. 2009 óta egy elektromos kisteherautót gyártanak a gyárban. 2010 óta a Volkswagen Sarajevo alváz-alkatrészek gyára. Ezek mellett még jelentős a dohánygyártás, olajfinomítás, textilgyártás és bútorgyártás.
Az ország vasúthálózata viszonylag fejlett. Igen nagyarányú avillamosítottság (kb. 75%). A teljes vasúthálózat hossza 1021 km, melyből villamosított 750 km.
Katolikus templom, egy minaret és szerb ortodox templomBosanska Krupa településén
Bosznia-HercegovinaEurópának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép:római katolikusok,muszlimok,ortodoxok észsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont.Bosznia-Hercegovina szláv történelmének legrégebbi kulturális érdekességeként az ország sok részén megtalálható nagyméretű sírkövek, astećakok emelendők ki. Ezek a középkori keresztény királyság időszakából valók, és egy részüket faragott ábrák díszítik.
A régebbi történetírás a - bogumil szektához tartozóként beállított -Boszniai Egyház tagjaihoz kapcsolja őket. Az újabb kutatások fényében (amelyek eleve kételkednek a bogumilizmus boszniai jelenlétében) azonban valószínűbb, hogy stećakok emelése mind a (Rómától "különutas", de nem bogumil) Boszniai Egyház, mind pedig a római katolikus és azortodox lakosság körében szokás volt. (A kövek bogumil eredetének kidolgozójaAsbóth János, azOsztrák–Magyar Monarchia hivatalnoka volt az1880-as években).
A középkori Bosznia nagy hatalmú nemesi udvaraiban aragusai (ma:Dubrovnik) ésvelencei kulturális hatás volt a legjelentősebb. Az1340-es évektől aferencesek vették át a kulturális vezető szerepet. Ők vezették a királyi udvar adminisztrációját. Az írásbeliség szláv éslatin nyelvű volt. Boszniában saját írás is kifejlődött, acirill írásra hasonlítóbosančica.
A 20. században kétNobel-díjast adott a világnak Bosznia-Hercegovina: avegyészet területén jutalmazottVladimir Prelogot és a jugoszláv íróIvo Andrićot, aki a legmagasabb irodalmi kitüntetésben részesült.
Az ország legfontosabb múzeuma, aZemaljski muzej a Monarchia alatt épült; legfontosabb kiállítási tárgya aszarajevói Haggada, amelyet aSpanyolországból1492-ben elűzöttszefárd zsidók hoztak magukkal Szarajevóba költözésükkor.
Az oszmán korszak leghíresebb emlékei az építészetben találhatók. AzIvo AndrićHíd a Drinán című regényéből ismertvišegradiSzokollu Mehmed pasa-hidat(Most Mehmed-paše Sokolovića) Szinán oszmán építész tervezte, a világörökség részévé nyilvánított mostariÖreg hidat pedig tanítványa, Hajruddín. Amecset(džamija) szintén a boszniai táj tartozékává vált. A legismertebbek a szarajevóiGázi Huszrev bég-dzsámi (Begova džamija) és aBanja Luka-iFerhadija mecset. Utóbbi a polgárháború során teljesen megsemmisült. Nagyobbszabású keresztény emlék a keresztény vallásgyakorlás számára általánosságban kedvezőtlen szabályozás miatt - a korszak végét leszámítva - természetesen nem született, de a16. században kezdődött például a hercegovinai Žitomislićiortodox kolostorának építése. AszarajevóiSzerb Ortodox Székesegyház építésére azonban már csak1863-ban,orosz nyomásra kerülhetett sor.
Az osztrák-magyar kor amellett, hogy az építészetben is maradandó emlékeket hagyott, a közéletben is újjászületést indított el. Lassan és ellentmondásos eredményekkel, de kiépült a modern iskolarendszer. Bosznia első nyomdája az oszmán időszakban,1866-ban kezdett el működni, de az újságok elterjedése a Monarchia időszakára tehető. A korszak legkiemelkedőbb építészeti emléke a szarajevói Városháza (későbbNemzeti és Egyetemi Könyvtár; 1992-ben felgyújtották).
A bosnyák és a szerb történészek között vita dúl arról, lehet-e beszélni a19. századig önálló boszniai irodalomról (a gazdag népköltészettől eltekintve), vagy tudományos életről. A boszniai muszlimok valóban adtak jelentős írókat és tudósokat az Oszmán Birodalomnak, de ezek egyrészt általában Bosznia határain kívül működtek, másrészt gyakranarab,török vagyperzsa nyelven írtak. Volt viszont egy másik csoportjuk is, az ún.alhamiado irodalom képviselői: ők arab betűkkel, de saját szláv nyelvükön írtak. Muhamed Hevaji Uskufij (17. század) például amellett, hogy az első török-„bosanca” szótár szerzője, anyanyelvén is verselt. A boszniai apától, dePécsett született és magyarul is tudó Ibrahim Alajbegović-Pečeviját (16–17. század) pedig török nyelvű történelmi munkája tette híressé. A boszniai irodalom igazán a 19. században kezdett éledezni: a szerbeké például a nyelvújítóVuk Karadžić (1787–1864), a horvátoké pedig azillirizmus hatására. A 19. század és a 19–20. század fordulójának jelentős irodalmi alakja szerb részről a költő Aleksa Šantić (1868–1924), bosnyák részről a szintén költő és politikus Safvet-beg Bašagić (1870–1934), a horvátok közül pedig Ivan Franjo Jukić (1818–1875), aBosanski prijatelj, az első bosznia-hercegovinai újság szerkesztője.
Bosznia-Hercegovina zenéjének nagy történelme van. A boszniai tradicionális zene az ott élő balkáni népek sokféleségéből táplálkozik. A leghíresebbek közé tartozik az úgynevezett sevdalinka, amely egyfajta szerelmes nóta, melynek Boszniában nagy hagyományai vannak. A neve az arab"sevdah" (magyarul :szevdáh) szóból ered, melynek jelentése:szerelem.
Bosznia-Hercegovina termelte ki egészen széteséséig Jugoszlávia popkultúrájának élvonalát - talán részben asevdalinka, a jellegzetesen törökös hangszerelésű bosnyák szerelmi dal évszázados hagyományait követve. ABijelo Dugme, tagjainak 2005-ös nyugdíjba vonulásakor valószínűleg a térség legnépszerűbb zenekara volt.
Pljeskavica: Leginkább a Hamburgerre hasonlítható étel. Lapos fűszeres sülthús meleg lepényben salátával, pavlakával (sós tejfel), hagymával, ketchuppal és majonézzel. Jellemzően nincs benne sajt vagy túró.
A téli sportok a mai napig rendkívül népszerűek. Az első síklub Szarajevóban már 1928-ban megalakult. A két legkedveltebb síterep a Bjelasnica-Igman[1] 2 üzemelő felvonóval, illetve a Jahorina[2] 8 üzemelő felvonóval (csákányos és beülős), különféle erősségi fokozatú pályákkal. Az éghajlat miatt egészen áprilisig síelhető minőségű havat találhatunk szerencsés esetben, ami a sok csapadék miatt gyakran a 2 m-es mélységet is elérheti. Minden felvonó elektronikus beléptetőrendszerrel van felszerelve. A sípályák körüli infrastruktúra a háború ideje alatt jelentősen leamortizálódott, de a hazai és visszatérő horvát, szlovén befektetők már dolgoznak a rekonstrukción és több sor új pályaszállással is bővült a síterep. A Bjelasnicai pályától néhány kilométerre található az Igman-i síugrósánc.
Bosznia és Hercegovina eddig még nem nyert önállóan érmet az olimpia játékok során, de Jugoszláviához tartozva összesen 87 érmet nyertek, ebből 26 aranyat, 32 ezüstöt és 29 bronzérmet. A legnépszerűbb sportág volt a torna.
Az országnak nincs a hivatalos ünnepnapokról közösen elfogadott előírása vagy törvénye.[40] Az ünnepeket entitási szinten, nem pedig országos szinten határozzák meg. ABosznia-Hercegovinai Föderáció és aBoszniai Szerb Köztársaság, valamint aBrčkói Körzet saját törvényekkel rendelkezik, amelyek csak az adott közigazgatási terület szintjén érvényesek.
↑Faingold, Eduardo D. (2004). „Language rights and language justice in the constitutions of the world”.Language Problems & Language Planning28 (1), 11–24. o.DOI:10.1075/lplp.28.1.03fai.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
1 AzEurópai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével 3Státusza vitatott4 Az uniós csatlakozási tárgyalásokon kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót
.jpg)
.jpeg)
.jpg)
.jpg)
