ABalkán-félsziget középső részén az egykori boszniaibogumilok éskatharok tértek át tömegével az iszlámra, akatolikus ésortodox vallásúkeresztények közül kevesebben. AzOszmán Birodalom ötszáz évig uralta a vidéket, és a fél évezredes uralom maradandó hatással volt az itt élő népek kultúrájára. Részben nyelvük is módosult, így amit egyesek újabban önállóbosnyák nyelvnek tartanak, számos török jövevényszóval gazdagodott, amelyeket szinte kizárólag a bosnyákok használnak. A boszniai nyelv azonban teljesen érthető a szerbek, illetve a horvátok számára is.
AzOsztrák–Magyar Monarchia idején mindenkit, akiBosznia-Hercegovinában élt, tehát katolikusokat, ortodoxokat és muszlimokat egyaránt, még bosnyáknak(Bošnjak) neveztek.Kállay Béni közös pénzügyminiszterként Bosznia kormányzója, korának jelentős Balkán-szakértője a kor liberális felfogása alapján alkotta meg a boszniai nemzet fogalmát. Véleménye szerint vallástól függetlenül a térségben élő szlávok egy népet alkotnak, ez azonban se nem horvát, se nem szerb.
Magyarországon is élnek népcsoportok, melyeknek tagjai rendszerint bosnyáknak nevezik magukat. A magyarországi bosnyákok esetében a név azonban nem jelent iszlám kötődést, hanem csak földrajzi eredetet. A magyarországi bosnyákok hagyományosankatolikus vallásúak, éshorvátnak tartják magukat (bosnyák-horvátok).
.svg)
