Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Abolygó olyan jelentősebb tömegűégitest, amely egycsillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon amagfúzió és ezáltal saját fénye legyen[* 1], valaminttisztára söpörte a pályáját övező térséget. Acsillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek azexobolygók.
Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés az, hogy egycsillagköd szétesésekor születnek. Acsillagköd anyagának egy része, az összesűrűsödés miatt annak közepénprotocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjukprotoplanetáris korongnak. A porhalmaz egy része egyes helyeken a térben összesűrűsödik, és atömegvonzás hatására gömbbé formálódik. Miután egy születő bolygó átlép egy bizonyos méretet (kb. aHold átmérőjét), olyan nagy lesz a vonzáskörzete, hogy egyre több porrészecskét vonz magához, és egyre gyorsabban gyarapítja saját anyagát.
A kisebb anyagcsomók (ha sok van belőlük), a központi gravitációs pont körül keringve egymásnak ütköznek és összetapadhatnak, ezáltal nagyobb anyagcsomók jönnek létre, amik végső soron bolygókká alakulhatnak.
ANap, a bolygók és aPluto méretének aránya egymáshoz képest
Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott definíciók alapján nyolc bolygót ismerünk.2006. augusztus 24-éig aPluto is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre atörpebolygó kategóriát, melybe további négy égitestet sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb kísérőobjektumok, ezeketholdaknak nevezzük.
Feltehetően először az ókori csillagászok fedezték fel az egyébként csillagnak látszó, apró fényeket, amelyek észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Azókorigörögök hívták ezeket vándorló, bolyongó csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet, ami nem csillag, bolygónak tekintettek. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy aFöld aVilágegyetem középpontjában áll és az égitestek, a „bolygók” és csillagok körülötte keringenek.
Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeketisteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből idővel a modern kor Föld-szerű égitestje lett. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A19. század végén összesen tizennyolc bolygót tartottak számon a Naprendszerben.[3]
Az ókorban a következő égitesteket tekintették bolygónak, ebben a sorrendben:
Egyes nyelvekben a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, és így társultak az egyes égitestekkel.
Aspanyol nyelvben például a hétfő(lunes) aHold(Luna) napja, a kedd(martes) aMars(Marte) napja, a szerda(miércoles) aMerkúr(Mercurio) napja, a csütörtök(jueves) aJupiter(Júpiter) napja, a péntek(viernes) pedig aVénusz(Venus) napja. De pl. az angolSunday ésMonday elnevezésben is visszaköszön aSun (Nap) és aMoon (Hold) szó, akárcsak a németSonntag (die Sonne – Nap) ésMontag (der Mond – Hold) elnevezésben. A közhiedelemmel ellentétben aFriday ésFreitag nem afree ill.frei szavakra vezethető vissza, hanemFreya germán isten nevére, akit szintén egy égitesttel társítottak.
A különböző bolygók holdjainak neve mitológiai személyektől származik, kivételaz Uránusz "mellékbolygóinak" neve, melyek klasszikus színházi darabok szereplőit idézik. A Naprendszer további kisebb elemei különböző források által kapták nevüket: mitológiai alakokról (Pluto, Sedna, Eris, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például aHalley-üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.
↑A Naprendszer legnagyobb bolygói (gázóriások) tartalmaznak ugyanhidrogént a fúzióhoz, de nem elegendően nagy hőmérsékleten. Elektromágneses sugárzásuk hullámhossza magasabb, mint a fényé; sugárzásuk tehát ahősugárzás tartományába esik. Másrészt, energiatöbbletük nem a fúzióból származik, hanem a bolygó térfogatának csökkenéséből (kollapszus)
Johann Dorschner:A bolygók – a Föld testvérei?; ford. Nagy Imre; Gondolat, Budapest, 1980 (Gondolat zsebkönyvek)
Bérczi Szaniszló:Kristályoktól bolygótestekig; Akadémiai, Budapest, 1991
Joachim Herrmann:És ez melyik csillag? Csillagok és bolygók felfedezése és megfigyelése. Csillagképek lexikonával; ford. Bognár Viktória; Sziget, Budapest, 2003
Csillagászat. Képes atlasz. Felfedezőúton csillagok és bolygók között; szöveg Adriana Rigutti, csillagtérk. Bernardo Mannucci, ford. Horváth Sándor; Napraforgó, Budapest, 2006
Robin Scagell:Az éjszakai égbolt atlasza. A Hold, a bolygók, a csillagok és a mélység-objektumok; ford. Sipos Nikoletta; Alexandra, Pécs, 2007
Geoffrey Cornelius–Paul Devereux:A csillagok és a bolygók nyelve. Képes útmutató az égbolt misztériumaihoz; ford. Vekerdy János; Saxum, Budapest, 2011
Andrew Cohen–Brian Cox:A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2023
