Ez a szócikk a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett, bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvvel foglalkozik. A bolgárok eredeti, türk, vagy egyes szerzők szerint iráni eredetű nyelvéért, az ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvért lásd azősbolgár nyelv szócikket!
A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: abánáti bolgár nyelvet, amacedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet, ez a cikk csak ez utóbbiról szól. Az összehasonlító nyelvészet szerint amacedón a bolgárraldiarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% amacedónba bejöttszerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik.
A többiszláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. Akiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv.
Abolgár nyelv azonosnak mondható azóegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek azóegyházi szláv nyelvből. Soktörök eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben.
- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V. század -VII. század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX. század közepéig)
- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, aglagolica bevezetése előtt történt meg862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibbglagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.
- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használtközépbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el aKijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.
- A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, mégpedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások:sopszki – szófiai, perniki, kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint amacedón nyelv, amely maÉszak-Macedónia hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.
886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta acirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójánakKliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét agörög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.
A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:
А а /a/
Б б /b/
В в /v/
Г г /g/
Д д /d/
Е е /ɛ/
Ж ж /ʒ/
З з /z/
И и /i/
Й й /j/
К к /k/
Л л /l/
М м /m/
Н н /n/
О о /ɔ/
П п /p/
Р р /r/
С с /s/
Т т /t/
У у /u/
Ф ф /f/
Х х /x/
Ц ц /t͡s/
Ч ч /tʃ/
Ш ш /ʃ/
Щ щ /ʃt/
Ъ ъ /ɤ̞/
Ь ь /◌ʲ/
Ю ю /ju/
Я я /ja/
A bolgár nyelvbánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul.Észak-Macedóniában aszerb ábécéhez közel álló cirill írást használják, melyből hiányzik aщ,ъ,ь,ю ésя betű, azй helyett pedigj betűt írnak. Szerepel a macedón cirill ábécében a mai bolgárban már nem használatosѕ ésџ betű, melyeket a mai bolgár írás betűkombinációval ad vissza:дз ésдж. A bolgárból teljesen hiányzó, a macedón ábécében szereplő betűk pedig a következők:ѓ,ќ,љ,њ, melyek аг,к,л,н betűk lágy változatát jelölik – ezeket bolgárul az illető betű utániь,ю,я betűkkel jelölik.
A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgárok eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is:
Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főneveknél az accusativus is.
Megjelenik a határozott névelő kategóriája is.
A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötőmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban.
Eltűnik a főnévi igenév.
E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.
Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek.
A bolgár nyelvjárásokat két fő csoportra osztjuk: nyugati és keleti főcsoportra. A maiBulgária területének 80%-a a keleti főcsoportba esik,Szófia viszont a nyugati főcsoportban van. A bolgár irodalmi nyelv a két főcsoport keveredése.Főbb nyelvjárások:
A két fő nyelvjárási főcsoporton kívül esik abánáti bolgárok és abesszarábiai bolgárok nyelve. Ezek jobban különböznek a bolgártól, van irodalmi nyelvük, ezért sokkal inkább nyelvi normaként kezelhetők, mint mondjuk a politikai akaratból önálló nyelvnek kikiáltott macedón.
Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsički hora se raždat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i savest i sledva da se otnasjat pomeždu si v duh na bratstvo.)
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Ez a sablon azeurópaikontinensen (szigorúan véve aBalti-tenger és aFehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és aDonazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyiknyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyankihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:korni,lív,manx.
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
