Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a festőről, grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még:Farkas Imre (egyértelműsítő lap). |
| boldogfai Farkas Imre | |
| Született | 1907.május 23. Zalacsány, |
| Elhunyt | 1965.június 16.(58 évesen) Budapest, |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, grafikus |
Boldogfai Farkas Imre (Zalacsány,1907.május 23. –Budapest,1965.június 16.) magyarfestőművész, grafikus.[1][2]
AZala vármegye tekintélyes ősi nemesi származásúBoldogfai Farkas családban született boldogfai Farkas Kálmán (1875–1949),[3] vasúti állomás előljáró és azágostai hitvallású budapesti születésű Peterdi Aranka Erzsébet (1877–1963) asszony fiaként született. Anyai nagyszülei Peterdi Ferenc (1845–1888), nagykanizsai vasúti felügyelő, aki eredetileg a "Petró" név alatt született,[4][5] és Damborschitz Krisztina (1848–1878) voltak.[6][7][8] Apai nagyszülei boldogfai Farkas László (1842–1901), vármegyei írnok, földbirtokos, és ateskándi születésű kurtakeszi Baranyay Lujza (1848–1898) asszony voltak. Apai nagyapai dédszülei idősebbboldogfai Farkas Ferenc (1779–1844), Zala vármegyei táblabíró, jogász, földbirtokos és Joó Borbála (1811–1881 asszony voltak. Az apai nagyanyai dédszülei kurtakeszi Baranyay József (1809–1855), ügyvéd,táblabíró, uradalmi ügyész, teskándi földbirtokos és tornai és bozsóki Karácsonyi Terézia voltak. Nevét nagybátyja,boldogfai Farkas Imre, a Dombovári Takarékpénztár vezérigazgatója után kapta, aki költő is volt. Budapesten végezte az első tanulmányait. Elsőfokú unokatestvérei:boldogfai Farkas Klára (1898–1944) magyar festő- és iparművész, leánygimnáziumi tanár, a Berzsenyi társaság tagja,[9] akinek a férjeKovács Jenő József (1889–1961) festőművész, valamint boldogfai Farkas Györgyi (1900–1973), akinek a férje vitézFöldváry Béla (1886–1969), reálgimnáziumi tanár, a Dombóvári Társaskör tagja,csillagász,geológus,barlangkutató.[10][11]Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész rokona volt, hiszen Imre édesapja, Farkas Kálmán, a szobrászművész édesapjának, Farkas Lajosnak (1878–1930) az unokatestvére volt.
Magánúton folytatott tanulmányokatBocsák Sándornál,Szentiványi Gyulánál ésKarlovszky Bertalannál. Több alkalommal jártOlaszországban tanulmányúton. Feláldozta az életét a művészetnek, és számos festményt készített. Szinte csak ceruzával dolgozott, aprólékosan kidolgozott portrékat készített. Foglalkozott könyvillusztrálással és néhány plakátot is tervezett. Kiállításai voltak aMűcsarnokban és azErnst Múzeumban.[12]
Művei megtalálhatóak aNemzeti Galériában,Debrecenben,Drezdában ésLondonban. Korának ismert grafikusa volt, sokfelé találhatók képei. Így abudapesti Operában, a páholyok előtti körfolyosó falán nagyon sok rajza látható a régi híres művészekről, operistákról. Az Eszterházyak nagyon sokszor vették igénybe tudását, szinte családi rajzolójuknak tekintették.