Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bodnár Zsigmond | |
 | |
| Született | 1839.február 9. Nagykároly |
| Elhunyt | 1907.augusztus 24. (68 évesen) Csillaghegy |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, egyetemi tanár |
 AWikimédia Commons tartalmazBodnár Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Bodnár Zsigmond (Nagykároly,1839.február 9. –Csillaghegy,1907.augusztus 24.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.
1839. február 9-én született aSzatmár megyeiNagykárolyban. 1846 és 1849 között itt végezte a gimnázium három alsó osztályát is. 1849–1851-ben Pesten, a piaristáknál folytatta tanulmányait, majd a többi osztályt 1852–1855-benBaján fejezte be. 1855-től 1859-igkalocsai érseki papnevelő intézetben tanult tovább. 1859–1860-ban az érseki irodában, 1860–1861-ben Pesten aReligio szerkesztője mellett, majd azesztergomi szemináriumban volt. 1861-benEsztergomban pappá szentelték.
1861–1862-ben kemencei káplán volt, majd aBihar vármegyeiNagykágyán volt nevelő Pongrácz Ödön grófnál. 1862 és 1865 között két évigVarbón, egy évigMuzslán káplánkodott. 1865-től 1871-igNagyszombatban volt gimnáziumi tanár. 1870-ben magyar nyelv és irodalomból és latin filológiából tett tanári vizsgát, majd 1871-benSzegeden kapott tanári állást. 1872-től 1905-ös nyugdíjazásáigBudapesten volt főreáliskolai tanár. 1874-ben kilépett az egyházi rendből, 1875-től a budapesti egyetem magántanára volt.
Tagja volt aPetőfi Társaságnak. 1878–1880-ban aHavi Szemle, 1881-ben aMagyar Szemle szerkesztője volt.
Mint filozófus az idealista etika művelője, irodalomtörténeti, irodalomelméleti írásaiban eredeti gondolkodó volt. Írt társadalmi vonatkozású cikkeket, novellákat, középiskolai tankönyveket is.
Kisebb írásai aMagyar Sajtó, aKatolikus Néplap, azIdők Tanúja, azArcheológiai Értesítő, aFigyelő, azAthenaeum, aBudapesti Szemle, aTanáregylet Közlönye, aPesti Napló,A Hon, aReform, azÉletképek, aKoszoru és aMagyar Szemle című lapokban jelentek meg.