Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bocska | |||
| Római katolikus kápolna kálváriastációkkal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csák Szilvia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8776 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 277 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,38 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bocska weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazBocska témájú médiaállományokat. | |||
BocskaZala vármegyei község, Nagykanizsától 14 kilométerre északra aNagykanizsai járásban.
AZalai-dombságban helyezkedik el, azEgerszeg–Letenyei-dombság területén.
A közvetlenül határos települések: észak felőlZalaszentbalázs, kelet felőlMagyarszerdahely, dél felőlEszteregnye, délnyugat felőlOltárc, nyugat felőlBucsuta, északnyugat felől pedigBörzönce.
A települést észak-déli irányban a74-es főút szeli át, amely összeköttetést biztosít a vármegye két megyei jogú városával: a megyeszékhelyZalaegerszeggel és a közeli (mintegy 15 kilométerre délre fekvő)Nagykanizsával. A főútból nyugat felé ágazik ki a falu egy másik főutcája, a 75 133-as számú mellékút (Bocskai utca), amely egészen a Szőlőhegyig tart.
A községet sok autóbuszjárat érinti. Elsősorban a Zalaegerszeg és Nagykanizsa közötti helyközi járatok állnak meg a településen, de távolsági járatok is szép számban érintik a községet. Összeköttetésben állSopronnal ésSzombathellyel is.
A település első említése1459-ből valóBocsita néven.1600 után, Kanizsa várának elfoglalását követően a település a török határra került, ami egyet jelentett a megszűnéssel. A település1687-ben lett ismét magyar kézen.1720-ban már mint Bocska ismeretes a falu.
A19. század nagy vasútépítési láza elkerülte a települést,Magyarszerdahelyen épült meg egy vasúti fővonal1865-ben. A település életében az első lökést a 74-es út kiépülése jelentette, amelyHosszúvölgynél nyugatra fordul, így érintheti a községet. A jóinfrastruktúra azonban csak az1990-es évek végén éreztette a hatását, amikor is a település kisebb fejlődésbe kezdett.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 313 | 329 | 323 | 281 | 288 | 289 | 281 | 277 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,8%, cigány 3,45%. A lakosok 86,4%-a római katolikusnak vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 1% németnek, 0,7% horvátnak, 0,3% ukránnak, 0,3% bolgárnak, 0,3% lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59% volt római katolikus, 0,7% református, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[12]