Ez a lap egy ellenőrzött változata
Aboérok félnemesi vagy feltételes nemesi kategóriát alkottak az egykoriFogaras vidéke területén. A régi boérok címüket a középkor végén kapták ahavasalföldi fejedelmektől, Fogaras vidéki birtoklásuk idején. Eredetileg akenézekhez hasonló falusi elöljárók voltak, később birtokosként rendelkeztek a falvak lakossága és földjei felett. A főbirtokosi jog azonbanFogaras várát illette, a boéri családok magvaszakadása esetén ingó és ingatlan vagyonuk a fogarasi várra szállt. A 16. század elején a fogarasi várnagy és a tizenkétfős boérszék ítélkezett felettük, a várnak (meglehetősen enyhe) szolgáltatásokkal tartoztak ésvérdíjuk csak a fele volt az erdélyi nemesekének. Személyükben ugyan nem számítottak nemeseknek, birtokuk azonban nemesi immunitást élvezett, ésjobbágyokat is tarthattak. Mivel acirill betűs,óegyházi szláv nyelvű kiváltságleveleket azErdélyi Fejedelemség időszakában nehéz volt ellenőrizni, általánossá vált a boéri címmel való visszaélés. Az 1647-es vizsgálatkor például 108 család boéri címét erősítették meg, 88-ét azonban hamisnak találták. A 17. században a fogarasi váruradalmat birtoklóerdélyi fejedelmek is adományoztak boéri címeket. Az új boérok a földhasználat fejében kísérni tartoztak a fejedelmeket. Szerepük főkéntApafi idején értékelődött fel, amikor a fejedelem ideje legnagyobb részét Fogarason töltötte. Erdélynek aHabsburg Birodalomhoz való csatolásától1867-ig jogállásuk vitatott volt.