Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Blaha Lujza tér | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | |
| Névadó | Blaha Lujza |
| Elhelyezkedése | |
  Blaha Lujza tér Pozíció Budapest belső részének térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 48″,k. h. 19° 04′ 12″47.4967,19.0747.496700°N 19.070000°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 48″,k. h. 19° 04′ 12″47.4967,19.0747.496700°N 19.070000°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazBlaha Lujza tér témájú médiaállományokat. | |
ABlaha Lujza térBudapest VIII. kerületében,Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb térBudapesten. ARákóczi út és aNagykörút kereszteződése mellett található.Blaha Lujzáról, a19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművész-énekesnőről, az akkor csaknem hetvenéves „nemzet csalogányáról” nevezték el,1920-ban,[1] ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja aNemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg aNépszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez aVII. és a VIII. kerület között.
A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer ember és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A tér alatt elhaladóM2-es metróvonal második szakaszának elkészültével, 1972 decemberében megszűnt a tér mellett elhaladó Rákóczi úton a korábbi (19,44,67,68) villamosközlekedés.[2]
A tér középpontjában állt a„Nemzeti Színház”. A budapesti2-es metró építésére hivatkozva a felújításra szoruló épületet1965-ben felrobbantották.[3] Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Azeklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretűrizalitot láthattunk, amelyen hat oszlop tartottatimpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felettKisfaludy Károly,Egressy Béni, ésGaal József mellszobra állt.
A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztükBajor Gizi,Csortos Gyula,Ódry Árpád,Somlay Artúr ésÚjházi Ede.
ACorvin Áruházat1926.március 1-jén nyitották meg, amelyet ahamburgi M. J. Emden Söhne cég alapított egymilliómagyar korona alaptőkével. Arészvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatójaLewin Miksa németországi nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruházReiss Zoltán tervei alapján épült meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeketBeck Ö. Fülöp ésPongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatotalumíniumborítással takarták el, amit 2018-ban bontottak le az épület felújításának keretében.[4]
A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza.[5] A zenés szórakozóhely[6] nevét azErdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt.1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. A kávéház jelentőségét növeli, hogy a teret évtizedekkel a hivatalos névadás, sőt a tér átalakítása, valamint a kávéház bezárása után is EMKE-ként emlegették, mely a rendszerváltást követően kezdett kikopni a közbeszédből. Nevét viselte az 1971-ben épült közeli EMKE Szálló és a rendszerváltás után épült EMKE Irodaház is. A kávéház földszintjéneszpresszó ésbisztró, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.[7]
Az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán, az Erzsébet krt. 1–3. sz. alatti,Czigler Győző által a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára 1892-ben épített sarokház utcaszintjén volt az1960-as évektől Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezettÉjjel-nappali CSEMEGE, a Közért (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt.) kezelésében. Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.
A Blaha Lujza tér, aSomogyi Béla utca és aJózsef körút által határolt területen két régi bérházból, valamint aBudapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság,Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvbenSajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005–2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.
A tér Budapest két jelentős forgalommal bíró útjának, aJózsef körútnak és aRákóczi útnak a kereszteződésénél található. Az utak találkozásánál aluljáró húzódik, innen nyílik azM2-es metróBlaha Lujza tér állomásának utasforgalmi csarnoka is. A teret helyzetéből adódóan számos busz-, és villamosjárat is érinti:
4,6,28,28A,37,37A,62
7,7E,8E,99,107,108E,110,112,133E,217E
907,907A,908,908A,923,931,931A,956,973,973A,990
Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap