Abit azinformáció, ugyanakkor az információt hordozóközleményhosszának is egyik alapegysége. Jele:b (kisb betű). Lehetséges értékei:0 (hamis) vagy1 (igaz). Ebben a második jelentésben a bit valójában azadatmennyiség egysége.
Az elnevezéssel aszámítógépek, atávközlés, azinformatika tudományaiban találkozhatunk; adigitális technikában az adatmennyiség legkisebb egysége.
A név abinary digit (bináris számjegy) kifejezésbőlszármazik.
EgyS hírforrás valamelyp valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátotth hírének az információtartalma (lásd:hírérték,entrópia):
bit , ahol alog alogaritmus jele.
Például: egy eldöntendő kérdésre adott válasz információtartalma 1 bit – feltéve, hogy mindkét válasz egyformán valószínű.
Az információelmélet egyik alaptétele (Shannon 2. tétele, „az információ összenyomhatatlansága”) szerintaz információforrás hírkészletének kódolásához használt szeparálható kód szótárának átlagos szóhosszúságát nem haladhatja meg a forrás entrópiája. Népszerűen fogalmazva: Egy bit információ továbbításához legalább egybináris számjegy szükséges. Más példa: Egy 700 MB kapacitású (ennyi bináris jelet befogadó) CD-re legfeljebb 700 MB hírértekkel bíró információ rögzíthető.
Az információ másalapegységei ahartley és anat.
Abit szótJohn Wilder Tukey, aPrincetoni Egyetemen dolgozó statisztikus és matematikus alkotta meg abinary digit (kettes számrendszer-beli számjegy) rövidítéseként, azonban maga a szó angolul eredetileg „kis darab”-ot vagy „falat”-ot is jelent.
Ennek megfelelően a bit nem más, mint0 vagy1, hamis vagy igaz; két egymást kölcsönösen kizáróállapot valamelyike, illetve az érvényes állapotot tároló memóriaelem. Minden elektronikus memória bit méretű tárolóelemekből áll.
Abyte (bájt) bitek csoportja. Gyakorlati okokból célszerű a memória bitjeiből egységes hosszúságú csoportokat alkotni és az ezekben levő biteket együtt kezelni, ezeket hívtákszónak. A számítógépeknélarchitektúránként különböző, a gyártó által valamilyen okból megválasztott szóméretekkel találkozhatunk, de mai eszközeinkben egy szó 32 vagy 64 bit. A szó általában az az egység, amellyel a számítógép műveletvégző egysége (processzora) egyszerre képes műveletet (pl. összeadást) végezni. A 8 bites egységet szokták még oktettnek(octet) is hívni, utalva a 8-as számra. A byte - a szóval ellentétben - a legkisebb címezhető (kiolvasható, beírható) egység a memóriában. Ez azt jelenti, hogy ha 1 bites egységekkel végzünk műveletet (pl. logikai vagy), akkor a memóriában csak a bitet tartalmazó byte-ra tudunk rámutatni, ennek kiolvasása után a műveletet szó méretben végzi el a processzor, majd az eredménybitet szintén egy byte-ra való rámutatással írjuk vissza a memóriába.
Az adatok mennyiségének meghatározásakor abit előtt használhatunkSI-prefixumokat, példáulkilo-,mega- stb. Ezeket viszont az informatikus szakma gyakran még mindig nem az 1000, hanem az 1024 hatványainak értelmezi, holott ezt márnemzetközi szabvány tiltja, új prefixumokat előírva.
Az információ mértékegységei |
|---|
| Platformfüggetlen egységek | |
|---|
| Platformfüggő egységek | |
|---|
| Metrikus bitegységek | |
|---|
| Metrikus byte egységek | |
|---|
| IEC bit egységek | |
|---|
