Az AkhaimenidaPerzsa Birodalom, amely azókor legnagyobb kiterjedésú birodalma volt.
Abirodalom politikai-politológiai kifejezés, amely erős központi hatalom (egyszemélyi uralkodó vagy uralkodó csoport) által irányított, rendszerint hódítás révén létrejött, földrajzilag kiterjedt és számos országot, népcsoportot összefogó államalakulatot jelöl. Geopolitikai értelemben a „birodalom” kifejezést meglehetősen eltérő erejű és kiterjedésű államalakulatokra alkalmazták: a 16. században aPortugál Birodalom(Império Português),Spanyol Birodalom(Imperio Español) és a 19. században aBrit Birodalom(British Empire) fennhatósága öt kontinensre kiterjedt, míg aNémet-római Birodalom (8–9. század) a középkorban erőteljes, az újkorban már csak névleges birodalom volt, míg aBizánci Birodalom (5–15. század) fennállásának utolsó éveiben már lényegében csak egyvárosállam volt.
A birodalom, mint politikai-katonai-gazdasági struktúra kialakításának két módja lehetséges: az egyik a „területi birodalom”, amely közvetlen hódítás és katonai erő alkalmazása útján keletkezik és a katonai erő továbbra is fontos szerepet játszik a birodalom fenntartásában és az uralkodó akaratának érvényesítésében, illetve a másik a „hegemonikus birodalom”, amely inkább a gazdasági-politikai kényszerítés eszközeivel élve hajtja uralma alá a kisebb, gyengébb államokat (ennek ellenére jelentős szerepet játszik a látszat, hogy az uralkodó, „ha muszáj”, erőszakkal is érvényt tud szerezni akaratának. Az előbbi birodalom közvetlen politikai irányítást és kezdetben nagyobb kohéziót biztosít, de a birodalom kiterjedését korlátozza, hogy a meghódított területeken helyőrségeket kell létrehozni és fenntartani, a központi hatalom ellen felkelő csoportokat-népeket legyőzni stb. A hegemonikus birodalom látszólag kisebb gazdasági és politikai hatalmat képvisel, de nem veszi annyira igénybe a birodalom katonai erejét, amely rugalmasan bevethető további hódításokra vagy a belső rend fenntartására.[1]
A területi (territoriális) birodalmak, mivel a szomszédos államok katonai meghódítása révén jöttek létre, általában összefüggő területtel rendelkeztek, ilyen volt aRómai Birodalom vagy aMongol Birodalom, szemben a tengeri flotta fölényén és a gazdasági-kereskedelmi-katonai dominancián alapuló birodalmakkal, mint aDéloszi SzövetségAthén vezetése alatt, vagy a spanyol és brit birodalmak, amelyek területi kiterjedése eleve nem tette lehetővé a csupán katonai erőn alapuló birodalom létrejöttét.
A legtöbb európai nyelvben abirodalom szó megfelelője alatinimperium szóból ered, amely azókori Rómában „fennhatóság”-ot jelentett. Az ókori Rómában eredetileg a király, majd később, a köztársaság idején a választott főtisztviselők hatalmát, hatáskörét jelentette. A kutatások szerint a szó eredetileg az „in” és a „parere” tagokból áll, amelyek jelentése: „-ban, -ben”, illetve „szülni”, vagyis a tisztségviselőkre vetítve az alattvalókban "létrehozta akaratát".
A szó politikai értelemben egy erősen központosított, erős nemzetállamot vagy több népcsoport felett hatalmat gyakorló országot jelent. Köznapi értelemben használják még kiterjed üzleti vállalkozások megnevezésére (pl. tipikusan a transznacionális vállalatokra), illetve ironikus értelemben regionális, nemzeti vagy helyi politikai szervezetek megjelölésére, amelyek egy ember vagy egy kisebb csoport szoros fennhatósága alatt állnak.[2]
A latinimperium szó szinte változtatás nélkül él tovább afranciában és azangolban, illetve az újlatin nyelvekben. Mindkét nyelvben azonos alakban maradt fenn a szó („empire”), természetesen eltérő kiejtéssel. Az uralmat, birodalmat, császárságot jelentő szó emellett művészetben azt a stílust jelöli, amelyI. Napóleon francia császár idejében virágzott, és jellemzője az antik formák utánzása volt. A latin eredetű szó a magyar nyelvben is megmaradt „impérium” alakban, elsősorban az ókori római vagy a 18–19. századi brit impériummal kapcsolatban. Továbbá ebből a szóból származik az „imperializmus” és az „imperialista”.
A birodalom olyan államalakulat, amelyben az uralkodó népcsoport politikai-katonai fennhatósága alatt tart számos más, kulturálisan és etnikailag is eltérő népcsoportot.[4] A szövetséggel ellentétben, amely a különálló népek, népcsoportok önkéntes tömörülése, a birodalom létrehozásához minden esetben valamilyen kényszerítő erő alkalmazása szükséges. A területi birodalmak esetében ez katonai erő és közvetlen hódítás, míg a hegemonikus birodalmak esetében a katonai erő mellett előtérbe kerül a politikai-kulturális-gazdasági dominancia is. A birodalom létrehozásának egyik módszere volt az "oszd meg és uralkodj", vagyis olyan helyi konfliktusok kiaknázása-kirobbantása, amelyek végül a szemben álló államokat meggyengítették és a birodalom hatáskörébe vonták.
A birodalom fizikai és politikai meghatározására számos változat született, amelyek között megtalálható az az állam, amely imperialista politikát folytat, egészen az olyan államig, amelynek vezetője-uralkodója magát császárnak (angolban: emperor) kiáltotta ki (függetlenül országa területi kiterjedésétől).
Az etnikailag homogén nemzetállamoktól eltérően a többnemzetiségű birodalom népei nem állnak egymással nyelvi rokonságban, ezért igen fontos egy olyan közös nyelv elterjesztése és elfogadtatása, amely lehetővé teszi a birodalom irányítását (adminisztratív, kulturális és katonai értelemben is) és a „birodalom egységének” megteremtését.Nagy Sándor makedón birodalmában ezt a szerepet a görög nyelv és kultúra töltötte be, és innen ered aHellenisztikus Birodalom elnevezés is. A makedónok elője, aPerzsa Birodalomban azarámi nyelv volt a hivatalos, ezért Nagy Sándor alattvalóinak többsége is még ezt a nyelvet beszélte. A rómaiak sikerrel vezették be a latin nyelvet és az általa képviselt kultúrát a birodalomban és a latin nyelv öröksége máig él a birodalom fennhatósága alá tartozó területeken beszélt nyelvekben (vö.újlatin nyelvek). AKözel-Keleten azArab-félszigetről kiinduló muszlim hódítóknyelvét ésvallását is átvették a meghódított népek, míg a Spanyol Birodalom is sikerrel terjesztette el aspanyol nyelvet az általa meghódítottdél-amerikai éscsendes-óceáni térségeken, de az európai birtokok megtartották saját nyelvüket. A Brit Birodalomban az angol volt a közigazgatás és az uralkodó osztály nyelve, amelyet a meghódított népek is megtanultak, de a helyi nyelvek sem tűntek el.
Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai csoportjai, amelyek később független nemzetállamokat hoztak létre
A Kr. e. 3. századbanNagy Sándor makedón király alapított egyGörögországtól,Egyiptomon átPerzsiáig terjedő világbirodalmat, a rövid életű Hellenisztikus Birodalmat. 4-5 évszázaddal később kialakult aRómai Birodalom, amelyEurópa nagy részére, Perzsiára, Egyiptomra is kiterjedt.
A Mongol Birodalom méretét csak az Amerikát azóvilágiak közül elsőként felfedező, majd meghódító spanyolok, portugálok által létesítettgyarmatbirodalom múlta felül. Ezt követte a19. században a Kanadát, Ausztráliát, Indiát, Új-Zélandot, Perzsiát, Dél-, és Kelet-Afrikát magában foglalóBrit Birodalom.
