Bikal nevét az oklevelek1325-ben említették előszörVilla Bykol alakban írva. A település ekkor aSzente-Mágócs nemzetségből származóChama testvére János birtoka volt. A település atörök uralom alatt sem néptelenedett el. Az1554-1556-os adóösszeíráskor itt 15-, az1586-os összeíráskor pedig 16 házat írtak össze. A török felszabadító háborúk idején a lakosság a környéken folyó hadmozdulatok miatt menekülésre kényszerült.1696-ban Bikalon 5 családot írtak össze.1720-as években a faluba római katolikushorvát[3][4][5] ésmagyar családok költöztek a településre. A18. század végén evangélikusnémetek érkeztek a faluba.1830-ban a falu a királyi kamara birtoka, ekkor 521horvát és 540német nemzetiségű lakos élt a faluban.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,8% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 2,8%, evangélikus 12,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,5% (26,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 7,4% evangélikus, 1,5% református, 0,6% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[17]
Az1729-es kánoni látogatás szerint a bikali ideiglenes anyagokból készült templomot a lakosok a saját költségükön sárral és faanyagból építették, náddal volt fedve. Az oltár alsó része téglából és sárból készült, felső részét kilenc papírképből összeragasztott háttér képezi. Védőszentje:Szent Jakab. Van egy harangjuk is. A templom mellett volt egy körülkerített temető. Talán korábban is lehetett temploma Bikalnak, ugyanis a harangon ez a felirat volt olvasható: „Ad honorem spiritus sancti AD 1475”, vagyis a Szentlélek tiszteletére készült az Úr 1475. évében. Nem tudjuk, hogy ma is megvan-e még ez a harang.
A kis fatemplomot – nyilván a hívek számának gyarapodása miatt –1743-ban kibővítették, de a század vége felé már szinte romokban hevert, ezértEszterházy püspök bezáratta. Sok huzavona volt az új megépítése körül, sem a község, sem pedig a kegyúri család nem igazán akart áldozni a felépítésére. A zsugori özvegyet, Nyitrai Máriát csak nehezen lehetett rávenni, hogy kegyúri kötelezettségét teljesítse. A birtok átvételekor még a korábbi tulajdonos, aPetrovszky fiúk által a helyszínen összegyűjtött téglákat is részben eladta, részben gazdasági épület emelésére használta fel. CsakWinkler Mihály gödrei esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok buzgóságának és anyagi támogatásának köszönhetően készült el. Az új templom1797-ben lett felszentelve Szent Anna tiszteletére. Bikal vegyes nemzetiségi összetételét tükrözve nem csakmagyarul, hanemhorvátul ésnémetül is elhangzottak az avató beszédek.
↑Croatian Scientific BibliographyArchiválva2014. december 6-i dátummal aWayback Machine-ben Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja ( Local idioms of Croats in Hungary whose origin is from around Ogulin )
↑Modruš 1/2004.Archiválva2011. november 23-i dátummal aWayback Machine-ben Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj, str. 20
Magyarország
é. sz. 46° 19′ 55″,k. h. 18° 17′ 09″46.331880555556,18.2857546.331881°N 18.285750°EKoordináták:é. sz. 46° 19′ 55″,k. h. 18° 17′ 09″46.331880555556,18.2857546.331881°N 18.285750°E
