Trianonig aMagyar Királyság része. Előzménye a Magyar Királysággal majdnem egyidősBihar vármegye, melynek területe 1918-ban 10 657 km² volt és 17 járásra oszlott. A vármegye nagyobb része, 7874 km² Romániához került. A két világháború között a megye északi részétSzilágyhoz, aKirályhágó mögötti két falutKörösfeketetó,KirályhágóKolozshoz csatolták. 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad,Nagyszalonta, aSebes-Körös és aBerettyó völgye) "visszatért" Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar megye székhelyeBelényes lett. 1952-1968 között a megyeKőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte. 1968-tól nagyjából visszaállt az 1952-es állapot, csak az egykoriBéli járás területét csatolták elArad megyéhez.
A magyar nemzetiségűek aránya Bihar megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
A2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként).
A 2011-es adatok szerint a megye lakosságának 67,0% (366 245) román, 25,3% (138 213) magyar, 6,3% (34 640) cigány.[3]
Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre esőGDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legalacsonyabbmunkanélküliségi aránnyal büszkélkedhetRomániában ésEurópában a maga 2,4%-ával.2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami2005-ben 20%-ra csökkent.
A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás,kohászat, szén- ésbauxitkitermelés, valamintBerettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.
Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje azErdélyi-szigethegység, ahova a turisták nagy része üdülni (túrázni, barlangászni, télisportokat űzni, vadászni, halászni), egészségügyi kezelésre vagy kulturális céllal jön. AKörösrév–Barátka régióban, aFekete- és aKöves-Körös környékén jelentős még a látogatottság (Vársonkolyos,Pádis,Csodavár).Biharfüredet és aVertop-hágót a termálvizű és ásványvízforrások miatt keresik fel a legtöbben.Félixfürdő ésPüspökfürdő a természetes gyógyhatásáról híres gyógykezelő központ. AGalbena völgye meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. A faluturizmussal elsősorban aBelényesi-medencében, aSebes-Körös és aJád völgyében foglalkoznak. ABársza-katlan közelében találhatóEszkimó-jegesbarlangot természeti ritkaságnak nyilvánították. AKirály-erdő hegység ugyancsak jelentős turisztikai vonzáskörzete a megyének.Királyhágó ésKörösrév aSebes-Körös szurdokaiba nyújt betekintést. ASzelek barlangja, mely az ország leghosszabb, 46 km-es barlangja, aZichy-barlang, melyet1903-ban fedeztek fel, aNagymagyar-barlang, aMézgedi-cseppkőbarlang ideális helyek az érdeklődőknek. Azalföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek (Körösök,Berettyó) varázslatossá teszik a környezet szépségét.Nagyváradtól délre a legismertebb horgászhely aCséffai halastavak vízrendszer, mely aCséffa Natúrpark része. Bihar megye északi részén, azÉrmelléken, a legfontosabb vonzáselemek a tavak, természeti rezervátumok, híres borospincék és a gazdag vadállomány.
Dr.Neumann Ernő (1917-2004)magyarcsékei születésűrabbi, későbbi temesvári neológ főrabbi, teológus, bölcsész, Temesvár díszpolgára, Scheiber Sándor-díjas, a Román Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett egyházi és közéleti személyiség.
.svg)