Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még:Bihar (egyértelműsítő lap). |
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Bihár (India). |
| Bihar(Biharia) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Község | Bihar | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 417050 | ||
| SIRUTA-kód | 27445 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3674 fő(2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 2762[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 124 m | ||
| Terület | 109,26 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′ 05″,k. h. 21° 55′ 20″47.151508,21.92218847.151508°N 21.922188°EKoordináták:é. sz. 47° 09′ 05″,k. h. 21° 55′ 20″47.151508,21.92218847.151508°N 21.922188°E | |||
 | |||
| Bihar weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBihar témájú médiaállományokat. | |||
Bihar (románulBiharia) községközpontRomániában,Bihar megyében.Hegyközkovácsi tartozik hozzá.
Nagyváradtól 12 km-re északra, aKösmő-patak jobb partján fekszik.
Bihar vármegye névadója és első központja.Bihar várAnonymus elbeszélése szerint ahonfoglalás előttMénmarót vezér kazárok lakta országának központja, Ménmarót vára volt.
Nevét az oklevelek1067-benByhoriensis,1213-banBychor,1332-benBihar,1349-benByhor néven írták. A11. században hercegség,1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át. Egykori sáncvárát ahonfoglaló magyarok építették egy bronzkori földvár maradványaira. A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely márI. András halálakor (1061) fennállt.I. László1093–94-ben alapította a váradi székeskáptalant és ide helyezte át a bihari központot is, viszont egy1111-es oklevélben ésIII. Béla jövedelem összeírásában1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel.1068-ban és1091-benkunok (úzok) pusztították el a várat és környékét, majd a 12–13. században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére. A vár az1241-42-estatárjárás után elvesztette jelentőségét. Utoljára aRákóczi-szabadságharcban játszott szerepet: az itt táborozó és a sáncokat megerősítőkurucokat1704.január 8-án abihari rajtaütés során legyőzte azaradi vár Nagyváradot is felmentő császári parancsnoka, Löffelholz ezredes.
1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, csőrében karddal, mely1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található. Az emlékmű nyugati oldalán a következő felírás volt olvasható:
"A magyarok ezredéves bejövetelének emlékére, állíttatott közadakozásból, Bihar vármegye támogatásával 1896."
Az északi oldalon:
"Állj kőemlék, állj a végtelenségig!Jelképeként a honszeretetnek.Hont szeretni végleheletéigTanítsd minden fiát e nemzetnek."
A déli oldalon:
"Magyarok IsteneHallgasd meg imánkat,Tedd nagygyá s boldoggáImádott hazánkat.Védd az ellenségtől,Óvd meg belviszálytól,Hogy bámult s irigyeltLegyen a világtól."
A keleti oldalon:
"Honszerző dicső elődeink által Mén Maróth bolgár fejedelemtől elfoglalt ezen bihari földvár, még sok század multán a magyar szabadság vára, Rákóczy kurucz vitézeinek tanyája és véres küzdelmeinek szinhelye vala."
1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület választmánya kiküldteKarácsonyi Jánost,Cséplő Pétert ésTóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén.
1910-ben 3027 lakosából 3021 magyar volt. Atrianoni békeszerződésigBihar vármegyeNagyváradi járásához tartozott.
1920 utánRomániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével.
A bihari földvár, más néven Biharvár és környéke fontos fejedelmi központ lehetett a honfoglalás kori Magyarországon azAlföld ésErdély között. A bronzkori bihari földvár átépítése hatalmas várrá nem sokkal a honfoglalás után elkezdődhetett. Hasonló védelmi szerepet töltött be a Körös alföldi „bejáratánál”, mint a Tisza mentén aszabolcsi földvár vagy a MarosnálMarosvár, az al-dunai kapuban pedigKrassóvár.[2]
A 20. században is 9–12 méter magas, közel 15 méter széles földsáncokkal körülvett, erődítményeivel együtt 8 katasztrális holdon elterülő, (200×182 méteres alapterületű) Biharvár az eddigi régészeti eredmények szerint több korszakon át épült. A 20. században látható formáját-méretét a11. században vette fel. Ekkor már kőfal emelkedett a földsáncon, akárcsakDoboka-váron vagyTordaváron, és csak egy kapuja volt, a délnyugati. A sánc észak- és délkeleti sarkait 1704. évi táborozásakor Rákóczi bonttatta ki. A belsejében talált kőalapozások, talán templomalapok 11–12. századi hercegi, ispáni építkezések maradványai. 10. századiak viszont alattuk az ún. C réteg leletei. Erre az időre tehető néhány, a várban feltárt lakóputri is.[2]
Az 1075-ben „civitas Bichor” néven említett Biharvár első korszaka a honfoglalást követő időszakra, a 10. század első felére nyúlik vissza. A közeli Somlyóhegyen került elő a hozzá tartozó temető, ami szinte páratlan a honfoglalás kori régészetben. Egy sorban nyolc nyugat-keleti tájolású lovassírt tártak fel. Lábhoz tett, felszerszámozott lóbőrös temetkezések, a halottak jobb oldalán megvasalt tegez a rangjelző 2-4-6 nyílcsúccsal, Vezetőjüket ezüsttel kivert díszöve, szablyája is jelzi. Szomszédjának ezüstszögecsekkel kivert csizmája, aranycsüngős fülbevalója volt. A többiek egyszerűbb temetést kaptak, legfeljebb néhány mentegomb, vascsat, az övön viselt bőrtarsolyban kés és tűzszerszám van a sírjukban. Lóval, kisméretű kengyellel temették el a csoporthoz tartozó egyetlen asszonyt is, aki keleti gyöngysorcsüngős fülbevalót viselt. Csak ő kapott mellékletként élelmet egy „szaltovói típusú” fazékban.[2]
A vár uraié lehetett a kétélű, vas markolatgombos Karoling-kard, rájuk utal a díszes, „rozettás” lószerszámdísz is. A várnép összetételétszilágynagyfalusi típusú szláv és „szaltovói típusú” magyar fazekak jelzik. A köznépi temetőben a halottiobolusok azt jelzik, hogy a temető a 10. századtól használatban maradt egészenII. András koráig, amire az lehet a magyarázat, hogy a 11. században templom épült itt.[2]
Biharvár körzetéhez tartozó lovassírok kerültek előKöröstarján-Csordásdombon, egy korábbi kelta temető területén. Itt szablyával eltemetett férfi és ezüst szőlőfürtcsüngős fülbevalókat viselő női temetkezéseket tártak fel.[2]
Biharvár korabeli jelentőségét, a nagy számú környező lakosságot jelzik a közeli településeken talált sírok:Biharszentandráson (I. László koráig),Hegyközkovácsiban (10–11. századi bronzcsörgő),Biharfélegyházán, (sodrott nyakperec, állatfejes karperec, gyűrű),Biharszentjános-Klastromdombon (I. László-obulus, gyűrűk, gyöngyök),Hegyközszentimrén (I. István pénzével),Jankafalván ésÁrtándon is, ahol a lovassírok is a temetőben voltak.[2]
1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakosa volt, melyből 5082 magyar, 555 román, 20 cigány és 3 német volt.
2011-ben 4205 lakosából 3448 magyar, 611 román, 11 cigány és 4 szlovák anyanyelvű volt.[3]
A települést érinti aNagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
