Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bhaisadzsjaguru | |
 | |
| Született | 334 Kucsa,Kína |
| Elhunyt | 422 körül Csangan,Kína |
| Foglalkozása | buddhista tudós, utazó, fordító (szanszkritrólkínaira) |
 AWikimédia Commons tartalmazBhaisadzsjaguru témájú médiaállományokat. | |
| Asorozat témája 汉传佛教 / 漢傳佛教 Han-csuan Fo-csiao |
|---|
 |
| Története |
| Főbb alakok |
| Hagyományok |
| Szövegek |
| Építészet |
| Szent hegyek |
| Kultúra |
 | Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavakpinjin és magyaros átírása közöttide kattintva szabadon lehet választani. |
| A szócikkkeleti írásjegyeket tartalmaz.Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Bhaisadzsjaguru, avagyBhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa „Az orvostudomány királya mester éslapis lazuli fény”) a gyógyítás és az orvostudománybuddhája amahájána buddhizmusban. Az általános elnevezése "Gyógyító Buddha", utalva arra, hogy ő az az orvos, aki meggyógyítja az érző lényekszenvedéseit (dukkha) a tanításai által.
A neve eredetilegrádzsa (király) volt, azonbanHszüan-cang (Xuanzang) fordításában megjelent atathágata (Buddha) szó.Hszüan-cang (Xuanzang) fordítását a későbbi korok fordításai és szövegmagyarázatai is megőrizték. Bhaisadzsjaguru ábrázolása buddhaszerű, amelyet kiegészít egy orvosi kőedény. A Kelet védelmezőjének is tartják személyét, ám ilyenkorAksobhja néven szerepel. Kivétel, amikor aKója-hegyi Kongóbu-dzsi templom főképén Aksobhja helyett használták Bhaisadzsjagurut.[1]
Bhaisadzsjagurut részletesen jellemzi a róla elnevezettBhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra, amelyet röviden csakGyógyító Buddha szútrának neveznek. Ebben a szútrában Bhaisadzsjagurubódhiszattvaként tizenkét pontból álló fogadalmat tesz. Abuddhaság elérése után válik a keleti Tiszta Föld (Vaidúrjanirbhásza „tiszta lapis lazuli”) buddhájává,[2] ahol két bodhiszattva segítője akadt, az egyik a napfényt, a másik a holdfényt szimbolizálja:[3]
ABhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra egyik szanszkrit kézirata, amely a pakisztániGilgit közelében talált leletek között szerepelt, bizonyítja Bhaisadzsjaguru népszerűségétGandhárában, az ősi, északnyugat-indiai királyságban.[4] A 7. századnál korábbi kéziratokgupta írással készültek.[4]
Hszüan-cang (Xuanzang) kínai szerzetes a 7. században járt abban abámiján-völgyimahászánghika kolostorban, amelyre később rábukkantak régészek is.[5] Nyírfakéregre készítettmahájána szútra kéziratmaradványokat találtak a helyszínen, és köztük szerepelt aBhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra (MS 2385) is.[5]
A Gyógyító Buddha megvilágosodása után tett tizenkét fogadalma a Gyógyító Buddha szútra szerint a következő:[6]
Bhaisadzsjagurut általában ülve ábrázolják. Abuddhista szerzetesekruháját (kaszája) viseli, bal kezében lapis-kő színű edény gyógyító nektárral, jobb keze a jobb térdén nyugszik, és az aruna gyümölcs (latin: Terminalia chebula) magját tartja a hüvelyk és a mutatóujja között. A szútra szerint az aurája is lapis-kék színű. A kínai ábrázolásban olykor egypagodát is tart, amely a három történelmi kor tízezer buddháját szimbolizálja. Az amerikai Metropolitan művészeti múzeumban szerepel egy sírkövön két segítőja, Szurjaprabha és Csandraprabha, társaságában. A dicsfényében hét buddha és hét apszara (női mitológiai lények) szerepel.[8]
A Gyógyító Buddha imádata népszerű Kínában, aki a három buddha egyike (a másik kettőSákjamuni ésAmitábha). Egyesek úgy tekintenek rá mint Sákjamuni gyógyító attribútumára, és a szútrákban úgy nevezik, hogy a „Gyógyító király”. Ennek a szútrának két népszerű fordítása létezik. Az egyiketHszüan-cang (Xuanzang) írta[9] a másikat egyJi-csing (Yijing) nevű szerzetes, mindkettő aTang-dinasztia korából származik. ATaisó Tripitaka és aCsien-lung Tripitaka is három fordítást tartalmaz[10] különböző címekkel.[11] AJi-csing (Yijing) által készített fordításban nem csak a Gyógyító Buddha fogadalma szerepel, hanem a hét múltbéli buddha fogadalmai is.[12]
A tibeti buddhistákhoz hasonlóan a kínai buddhisták is a Gyógyító Buddha mantrát recitálják, hogy legyőzzék a mentális, a fizikális és a spirituális betegségeket. AGyógyító Buddha szútrát gyakran szavalják a kínai templomokban is. Ezen felül, az Amitábha kántáláshoz hasonlóan, Bhaisadzsjaguru nevét is mantrázzák annak érdekében, hogy a keleti Tiszta Földön szülessenek újjá.
Japánban a 7. századtól kezdve Jakusihoz imádkoztak a kínai buddhistákAsuku (Aksobhja) helyett. Jakusi néhány szerepét azutánDzsizó (Ksitigarbha) vette át, de a mai napig Jakusit idézik meg a hagyományos tiszteletadási szertartások alkalmával az elhunyt személyekre történő megemlékezésekkor.
Atendai éssingon szekták régi templomaiban, főlegKiotó,Nara ésKinki régiók közelében, még mindig Jakusi áll az imádat középpontjában - a későbbi szektákkal ellentétben, ahol márAmitábha Buddha vagyKannon bodhiszattva a központi alak. A Jakusit üdvözítő buddhista templomokban gyakran szerepel még a tizenkét mennyei tábornok (juni-sinsó, 十二神将), mitológiai lények, akik aBhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra hallatára tértek át a buddhizmusra.[6]
A Gyógyító Buddha gyakorlata egyszerre segít legyőzni a fizikai és a mentális eredetű betegségeket, valamint a zavaró érzelmeket, mint például a gyűlölet, az irigység, a túlzott ragaszkodás, kevélység, stb. Egyesek a negatívkarmák tisztítására is használják ezt amantrát.
Fertőzéses kor esetén egy általános gyógymód a mantra 108-szori ismétlése egy pohár víz előtt. Az ilyen módon a Gyógyító Buddha által is megáldott vizet azután meg szokták inni a teljes hatás eléréséhez. A gyógyulásig ezt a folyamatot minden nap meg szokták ismételni.
