Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bethlen-kormány (1921.április 14. –1931.augusztus 24.) | |||||
| Időhossz | 10 év, 4 hónap | ||||
| Kormányfő | Bethlen István (miniszterelnökként) | ||||
| Államfő | Horthy Miklós (kormányzóként) | ||||
| Államforma | királyság | ||||
| Pártok | Egységes Párt, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, Országos Kisgazda- és Földműves Párt, Keresztény Gazdasági és Szociális Párt | ||||
ABethlen-kormány1921.április 14. –1931.augusztus 24. között álltMagyarország élén. A kormány több mint tíz éven keresztül irányította az országot, míg anagy gazdasági világválság miatt meg nem bukott.
Azelső világháborút követően az ország gazdasága összeomlott, atrianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunistaTanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül1921.április 14-énHorthy kormányzóBethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.1921 októberében Bethlen István gróflegitimista érzelmei dacára abudaörsi csatában meghiúsítottaIV. Károly király második visszatérését, majd keresztülvitte aHabsburgok trónfosztását. Később, az1920-as években a Bethlen-kormány több ízben kényszerült a legitimistáknak a kritikáival megküzdeni, akikből páran hangját éreztette a parlamentben.
Bethlen fő feladatának a gazdaság és a társadalom stabilizálását tekintette (innen kapta a „nagy konszolidátor” jelzőt). Még 1921-ben titokban kiegyezett a szociáldemokratákkal. ABethlen–Peyer-paktum néven emlegetett egyezmény értelmében a szocialisták felhagytak a hatalomellenes izgatással és a tömegsztrájkok szervezésével (ami nagyban hozzájárult a közhangulat csillapodásához, valamint a gazdaság újraindítását is gyorsította), cserébe újra legálisan működhettek, s a választásokon is újra indulhattak (amiken innentől kezdve rendre be is jutottak a törvényhozásba, illetve az önkormányzatokba). A kormány1924-ben életre hívta aMagyar Nemzeti Bankot és aNépszövetségtől szerzett 250 millió korona hitelt.1927. január 1-jei hatállyal bevezette apengőt az egyre súlyosabban elértéktelenedőmagyar korona helyett, valamint új vámrendszert dolgozott ki. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere,Klebelsberg Kuno segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.
Külpolitikájában a trianoni diktátum revízióját tekintette elsődleges feladatának. Habár hivatalosan nem támogathatta, de mindent megtett az1921-ben zajlóNyugat-magyarországi felkelés sikerének minél nagyobb kihasználása érdekében, melynek eredményeként azAusztriának ítéltSopronra és vidékére népszavazást írtak ki. Asoproni népszavazás sikerrel zárult, így a terület megmaradhatott Magyarország részének. Az eseményeken felbuzdulva 1922-ben előbbKerca ésSzomoróc harcolta ki a visszatérést Magyarországhoz a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságtól, majd 1923 elején további tíz falu, mind helyi népszavazás útján tért vissza Ausztriától.
Igyekezett a német és orosz befolyást minél jobban csökkenteni, ezért igyekezett jó viszonyba kerülniAngliával ésOlaszországgal is. Ebbéli tevékenységét1925-ben komolyan megingatta afrankhamisítási botrány, ami komoly presztízsveszteséget hozott az országnak, különösen miután kiderült, hogy Bethlennek is tudomása volt a tevékenységről. Bár felajánlotta lemondását, Horthy sikerrel vette rá Bethlent tevékenysége folytatására.1927-ben magyar-olasz barátsági szerződést kötött.
Az1929-ben kitört gazdasági világválság idején Bethlen megszorító intézkedésekre kényszerült, illetve részben jegyrendszert volt kénytelen bevezetni (pl.boletta), ami miatt folyamatosan csökkent támogatottsága, s bár megnyerte az1931-es választásokat és így folytathatta a kormányzást, mégis alig két hónappal a parlament újjáalakulása után, augusztus végén lemondott tisztségéről.