Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk Berzence Somogy vármegyei nagyközségről szól. Hasonló címmel lásd még:Berzence (egyértelműsítő lap). |
 | Nem tévesztendő össze a következőkkel:Börzönce ésBerzenke. |
| Berzence | |||
 | |||
| A műemléki barokk római katolikus templom, előtérben a Szentháromság-oszloppal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Csurgói | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Keszericze István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7516 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2242 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,76 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′ 43″,k. h. 17° 09′ 04″46.211930555556,17.15101111111146.211931°N 17.151011°EKoordináták:é. sz. 46° 12′ 43″,k. h. 17° 09′ 04″46.211930555556,17.15101111111146.211931°N 17.151011°E | |||
  Berzence Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Berzence weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBerzence témájú médiaállományokat. | |||
BerzencenagyközségSomogy vármegyében, aCsurgói járásban.
Ahorvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község közútonNagyatád,Csurgó ésBarcs felől közelíthető meg, vasúton pedig aGyékényes–Pécs-vasútvonalon. Központja déli részén a681-es főút halad keresztül, amelybe Barcs-Babócsa irányából a6801-es út torkollik be, Csurgó-Iharosberény irányában pedig a6819-es út indul innen.
Berzence nevét az1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyháza is volt.
1377-ben Berzencét tartozékaival együtt aPécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat innen Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László,1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött.1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképen. 1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, ezzel az egész helységnek birtokosa lett.1490-benKeresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említették az oklevelek. Forster György1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta.1486-ban azonban Forster és neje, Csapi Ilona, szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, mely szerint Forster a leányát a püspök unokaöccsének, a nyolcéves Ferencnek eljegyezve, megegyeztek, hogy örökösök nélkül leendő kihalásuk esetére birtokaik kölcsönösen egymásra szálljanak,Berzence vára pedig Forster György halála után Ilona asszonyra szálljon.
1550-ben Zalai Kelemen volt a földesura.Szigetvár elestének (1566) hírére az őrség kiszökött a várból, amelyet atörök kardcsapás nélkül elfoglalt. A törökök Berzenczét egy járás székhelyévé tették, várát pedig megerősítették. Az1568-1569 évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt.1571-ben a berzenczei járás megszűnt és a helység a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor csak 5 házból állt.1594-benZrínyi György tárnokmester visszafoglalta a várat, de csakhamar ismét török kézbe került. Az1618-1619 évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt. Az1664 évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.
1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt.1715-ben 20 háztartását írták össze.1726-ban a Szalay család,1757-ben Niczky György tanácsos,1776-ban gróf Niczky Kristóf,1835-ben grófFestetics László volt a helység földesura. A20. század elején hercegFestetics Taszilónak volt a nagyobb birtokosa, akinek itt szép kastélya is volt, csinos vendégházzal. A kastélybeli termek falaitPausinger-féle hatalmas vadászati festmények és erdőrészletek borították.1758 április 10-én és1811 szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.
Van olyan forrás, amely szerint 1867-ben Berzencén nyílt megSomogy vármegye első óvodája,[3] bár más forrás szerint 1866-banBálványoson is létesült óvoda.[4]
Lankócz neve az1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.1406-ban már két helység; Egyházas és Felrét-Lankócz, melyeket Berzenczei Lorántfi György kapott adományként.1481-ben mindkét helység Szenterzsébeti Forster György birtoka, aki felerészét Bornemisza Jánosnak engedte át.1726-ban Felső-Lankócz- és Alsó-Lankócz-puszták a Szalay családé voltak.
Atak falu a mai Lankócz szomszédságában feküdt. Ugyancsak szerepelt az1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben, tehát már plébániája is volt.
Berzence mellett fekszikVecsernye-puszta is. Neve aközépkorbanVecsenye alakban fordult elő és1454-1498-ban a vránai perjelség birtoka volt.
Berzence szomszédságában feküdtSzenterzsébet is, Lankócz szomszédságában pedigMindszent. Mind a két falu szerepelt már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. A török időkben teljesen elpusztultak.
Berzencéhez tartoztak még a következő lakott helyek:Keresztfai-puszta,Perdócz-major,Garics-puszta,György-major (azelőttKoplaló) ésVadaskerti-major.
Horvátul a falunak két neve van. Afelsőszentmártoni horvátokBrežnjicának, avízvári horvátokBreznicának hívják.[5]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2602 | 2553 | 2574 | 2455 | 2295 | 2265 | 2262 | 2242 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 2,5%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 3,8% (21,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,7% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[15]
_2.jpg)
ACsurgói járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
