Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Berhény. |
| Bertény(Birtin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Rév |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rév |
| Irányítószám | 417616 |
| SIRUTA-kód | 31994 |
| Népesség | |
| Népesség | 299 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 276 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 24″,k. h. 22° 29′ 52″46.989971,22.49769846.989971°N 22.497698°EKoordináták:é. sz. 46° 59′ 24″,k. h. 22° 29′ 52″46.989971,22.49769846.989971°N 22.497698°E | |
 | |
Bertény (Birtin) településRomániában,Bihar megyében.
Élesdtől délkeletre fekvő település.
BertényÁrpád-kori település. Nevét az oklevelek 1213-ban említették előszörBerceu néven; a váradi tüzesvas-próbán egy bertényi ember vádolta meg falubelijét, Vendeg feleségét, Benedictát bűbájossággal. 1256-ban, 1284-benBerthem néven írták.
Bertény már atatárjárás előtt aCsanád nemzetség birtoka volt, az Erdélybe vezető út körösi révjével együtt. 1256-ban aGeregye nemzetséghez tartozóPál comes a révvám felét visszaadta aCsanád nemzetségbeliThelegdy család ősének. A telegdi uradalom Berténynél lévő szakaszát ekkor elhatárolták Pál sólyomkői uradalmától. Bertény szomszédai aGeregye nemzetséghez tartozóPálSólyomkő ura, és aHontpázmány nemzetségbeli MiklósCéke ura voltak.
1284-benIV. László király megerősítette a Csanád nemzetségbelieket a vám birtokában, és meghatározták a Körösön levő rév vámtételeit, mely fele-fele részben illette meg a csanád nemzetségbeli Tamás ispánt és a Geregye nembeli Pál fiát Achot. A vámtételeket így határozták meg:
1308-ban Csanád nembeli Tamás fiainak osztozásakor Bertény Miklósnak jutott. 1325-ben vasbányát is tártak fel a településnél. Miklós a vasbányában termelt vasérc tizedét és 10 hold szántóföldet adott a bertényi mezőn a jofai szent Jeromos remeteségnek.
A20. század elejénBihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
1910-ben 452 lakosa volt, melyből 410 román, 50 magyar volt, ebből 396 görögkeleti ortodox, 18 izraelita, 16 református volt.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap