Bernard Charles „Bernie” Ecclestone (Bungay,1930.október 28. –) brit üzletember, 1978-tól 2017-ig aFormula–1 autóverseny-sorozatot irányító cégcsoportok legfontosabb vezetője.[1]
Bernie Ecclestone1930-ban az angliaiIpswichben született egy halász fiaként. Bernie még gyerek volt, amikor a család Bexleyheath-ba, egyLondon déli vonzáskörzetében fekvő kisvárosba költözött. Ecclestone 16 évesen otthagyta az iskolát és a helyi gázüzemben kezdett el dolgozni. Már ebben az időben megfertőzte a benzingőz és motorral kezdett versenyezni, szabadidejében pedig motoralkatrészekkel és használt motorokkal kereskedett. Az üzlet egészen jól ment, ezért Ecclestone otthagyta asszisztensi állását a gázműveknél és barátjával, Fred Comptonnal közösen Compton & Ecclestone néven saját motorkerékpár-kereskedést nyitott. Bernie később kivásárolta Comptont, és Nagy-Britannia legnagyobb motorkerékpár-kereskedő hálózatává építette ki cégét.1949-ben egy rövid időre az autóversenyzésbe is belekóstolt, miután megvásárolta a Connaught csapatát (melynek színeiben egyszer ő is autóba ült, de a Monacói Nagydíjra nem tudta kvalifikálni magát). Miután Brand Hatch-ben egyFormula–3 versenyen balesetet szenvedett, inkább az üzletre koncentrált. Elsősorban autóaukciókkal, ingatlanokkal és kölcsönök közvetítésével foglalkozott.
Ecclestone1957-ben visszatért a versenypályákra, de nem mint versenyző, hanem mint menedzser. Megvásárolta aConnaughtFormula–1-es csapatot és a wales-iStuart Lewis-Evans-szel elindult a világbajnokságon.1958-banMonacóban ő maga is autóba ült, de nem sikerült kvalifikálnia magát a versenyre. (ALotus csapat ezen a versenyen mutatkozott be először az F1-ben.) Év végén Lewis-Evans életét vesztette amarokkói nagydíjon, miután felrobbant a motorja és súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ennek hatására Ecclestone újra kiszállt a Formula–1-ből. A 60-as évek elején többször kilátogatott a versenyekre, ahol barátságot kötött a Cooper csapat menedzserével, Salvadorival, aki bemutatta neki a fiatal osztrák pilótát,Jochen Rindtet. Ecclestone Rindt menedzsere és üzleti partnere lett, vele együtt került a Lotus csapathoz, ahol1968-ban és69-ben sportigazgató volt. Rindt 1970-ben Monzában balesetet szenvedett és meghalt; az osztrák pilóta csak később posztumusz nyerte meg a világbajnoki címet. Ecclestone-ban mély nyomot hagyott barátja elvesztése, és újra hátat fordított a Formula–1 világának.
Egészen két évre, mert1972-ben megvásárolta Ron Tauranactól aBrabham csapatot, amely a kezei között a Formula–1 egyik élcsapatává vált. Miután látta, hogy milyen szervezetlen a száguldó cirkusz,1974-ben más istálló tulajdonosokkal,Colin Chapmannel,Teddy Mayerrel,Max Mosley-val,Ken Tyrrell-lel ésFrank Williamsszel megalapította a Formula–1-es konstruktőrök szövetségét, a FOCA-t. Az újonnan alakult szervezet1975-ben harcba szállt az FIA-val, jobb rendezést és nagyobb részesedést követelve a bevételből. Később a tévés közvetítési jogok megszerzésére is kísérletet tett a FOCA, amelynek vezetője 1978-tól Bernie Ecclestone, a szervezet jogi tanácsadója pedig Max Mosley lett. A Formula–1 kereskedelmi jogait érintő vita évekig elhúzódott. A FOCA szinte háborút viselt a FIA testvérszervezete, a FISA és vezetője, Jean Marie Balestre ellen. Többször majdnem két részre szakadt a Formula–1. Végül1981-ben a Concorde-egyezmény zárta le a háborút, amelyben a FOCA kapta meg a tévés közvetítések jogát.
Mindeközben csapata, aBrabham szép sikereket ért el,1981-ben és83-ban a brazilNelson Piquet győzött a világbajnokságon; az utóbbit már a BMW turbó-motorjaival érte el az istálló. Amikor1987-ben az első Concorde-egyezmény lejárt, Ecclestone-t választották az FIA PR-elnökhelyettesévé, aBrabhamra ezért egyre kevesebb ideje maradt, így1988-ban eladta a csapatot azAlfa Romeónak. Mivel a kereskedelmi és tévés jogok értékesítése ebben az időben nehéz és rizikós volt, a csapatok, amelyek ezek felett rendelkeztek átadták ezt Ecclestone-nak, aki vállalta a kockázatot. Bernie Ecclestone létrehozta a FOPA-t (Formula One Promotions and Administration), amely az F1 kereskedelmi jogai fölött rendelkezett. A bevétel 47%-át a csapatok kapták, 30%-a az FIA-t illette, 23 százalék pedig a FOCA-é lett. Az üzlet aranybányának bizonyult: Bernie Ecclestone1993-ban már évi 45 millió dollárra tett szert.
1995-ben az FIA úgy döntött, hogy bérbe adja a kereskedelmi jogokat Ecclestone cégének, a FOM-nak. A Formula One Management ezért 14 éven keresztül évente fizetett a szövetségnek. A Formula–1-es csapatok felháborodtak a döntésen és amikor1997-ben a Concorde-egyezmény újbóli meghosszabbítására került sor, aMcLaren, aWilliams és aTyrrell nem volt hajlandó aláírni a szerződést. De végül ők is beadták a derekukat. Közben megalapította a SLEC céget, amely a tévés jogok felett rendelkezik és Ecclestone felesége, Slavica tulajdonában volt.1999-től Ecclestone fokozatosan eladta a céget, először 12,5%-át a Morgan Grenfell banknak 325 millió dollárért, majd 37,5%-ot a Hellman & Friedman befektetési csoportnak 725,5 millió dollárért. Az 50%-os tulajdonrész később az EM.TV cégéhez került 1,65 millió dollárért és vásárlási jogot szerzett további 25%-ra. Amikor az EM.TV csődöt jelentett, Leo Kirch médiamogul kezébe került a SLEC 50%-a, amelyhez vásárolt még további 25%-ot. A fennmaradó 25 százalék továbbra is Ecclestone család tulajdonában maradt. 2017. január 23-án mondott le posztjáról, miután a sportág új vezetést kapott az amerikai illetőségű Liberty Media cég, és annak vezetőjeChase Carey révén. Tiszteletbeli elnökként a Formula–1 közelében maradt.[2]
Ecclestone1985-ben vette feleségül az egykori horvát modellt, Slavicát; a tanúMax Mosley volt. Második házasságából két lánya született,Tamara és Petra. Deborah Ecclestone első házasságából származik. A csupán 1 méter 60 centi magas üzletember vagyonát 3 milliárd dollárra taksálják. 2020-ban, 89 éves korában fia született, aki az Ace nevet kapta.[3]
Lakatos Mária:Hungaroring. How Bernie Ecclestone took Formula-1 behind the iron curtain; angolra ford. Daniel Nashaat, fotó Ervin Eszterváry; Kovásznai Publ. House, Bp., 2001
Tom Bower:Bernie Ecclestone titkos élete; ford. M. Babulák Sándor; HVG Könyvek, Bp., 2012