Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Beremend | |||
 | |||
| Szent Mihály-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7827 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2076 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 49,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,26 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 47′ 02″,k. h. 18° 25′ 56″45.783838888889,18.43233055555645.783839°N 18.432331°EKoordináták:é. sz. 45° 47′ 02″,k. h. 18° 25′ 56″45.783838888889,18.43233055555645.783839°N 18.432331°E | |||
  Beremend Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Beremend weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBeremend témájú médiaállományokat. | |||
Beremend (németül:Behrend)nagyközségBaranya vármegyében, aSiklósi járásban.
ANyárád-Harkányi-síkon,Villánytól délre, közvetlenül a horvát határ mentén (é. sz. 45° 44′ 13″,k. h. 18° 26′ 48″45.736944444444,18.44666666666745.736944°N 18.446667°E) fekszik, közelMagyarország legdélibb pontjához.
Közúton Villány vagySiklós felől érhető el: az előbbi város irányábólMagyarbóly érintésével, az5706-os úton, az utóbbi felől pedigNagyharsányon keresztül, az5708-ason. Ez utóbbi elvezet Beremend központjától egészen az országhatárig, a 2006 decemberében átadott beremendihatárátkelőig[3]. A határ túloldalán a legközelebbi szomszéd község ahorvátországiPetárda, régebbi nevén Peterd, mai nevénBaranjsko Petrovo Selo.
A környező kisebb települések közülKásáddal az 57 121-es mellékút köti össze .
Személyforgalmat bonyolító vasútvonal nem érinti, de cementgyárát kiszolgálja aKözéprigóc–Villány-vasútvonal egy rövid szárnyvonala, melynek végállomása a mai Magyarország legdélibb fekvésű működő vasútállomása.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Beremend már az újkőkorban lakott hely volt.1281-ből maradt fenn az első okleveles forrás, mely nevét említi, illetve azt, hogy névadója, Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta egyik rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer hasított szalagjában olvasható „BEREMEND1281” felirat. Vannak azonban olyan források is, amelyek szerint a Berman vagy Bermann névből s az 1200-as évekből[4] eredeztethető a település neve.
Beremend a15. században, aHunyadiak alatt élte virágkorát, amikormezővárosi rangú, vásártartási joggal rendelkező hely volt.
Az1687.augusztus 12-inagyharsányi csata után elnéptelenedett, s benépesedése csak az1700-as évek elején kezdődött meg újra.1769-ben már iskola is volt benne.
1918 novemberétől 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán aBaranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett, s szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919. májusi memorandumban is.[5]
Beremendhez tartozó egykori puszta a község központjától északkeletre lévő Püspökbóly (1933-igRácbóly,horvátul:Pišpek[6]; nevét - az országban találhatóRác-kezdetű településnevek többségével együtt - akkor változtatták meg). A19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóanszerbek alkották népességének nagy részét, de az1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. Itt születettManninger Jenő sebészprofesszor.
Beremend hivatalos neve horvátulBreme, de aversendi horvátok aBrime, azátai horvátok pedig aBremen alakot használták.[7]
A helyi általános iskolában a 2019/2020-as tanévben 161 diák tanult.[16]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2509 | 2467 | 2428 | 2306 | 2247 | 2163 | 2151 | 2110 | 2076 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 8,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[18]
