Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Benzil-alkohol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2021. február 13.3 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

Benzil-alkohol

2 dimenziós
szerkezet

3 dimenziós
szerkezet
IUPAC-névBenzil-alkohol
Más nevekFenilmetanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám100-51-6
PubChem244
ChemSpider13860335
SMILES
OCc1ccccc1
InChI
1/C7H8O/c8-6-7-4-2-1-3-5-7/h1-5,8H,6H2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC7H8O
Moláris tömeg108,14 g/mol
Sűrűség1,04 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont-15 °C[1]
Forráspont206 °C[1]
Oldhatóság (vízben)Rossz, 39 g/l, 20°C[1]
Savasság (pKa)15,4
Gőznyomás2,7Pa, 20°C[1]
Veszélyek
EU osztályozásÁrtalmas (Xn)[1]
R mondatokR20/22[1]
S mondatok(S2),S26[1]
LD501230 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Az infoboxbanSI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatokstandardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Abenzil-alkohol egy szerves vegyület, a legegyszerűbbaromásalkohol. Színtelen, kellemes szagú folyadék. Erősen fénytörő. Vízben rosszul oldódik, de korlátlanul elegyediketanollal,dietil-éterrel éskloroformmal.

Története

[szerkesztés]

A legrégebben ismert aromás alkohol. ElőszörLiebig ésWöhler állította előbenzaldehidből alkoholoskálilúggal1832-ben. A benzaldehidnek ezt a reakcióját későbbCannizzaro tanulmányozta és róla nevezték elCannizzaro-reakciónak ezt a reakciótípust.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A benzil-alkohol a primer alkoholok reakcióit mutatja. Enyheoxidáció hatásárabenzaldehiddé, erélyesebb oxidáció hatásárabenzoesavvá alakul. Meggyújtva erősen kormozó lánggal ég. Állás közben levegőn lassan benzaldehiddé oxidálódik. Savakkal vízelvonószerek hatásáraésztereket képez, ezek kellemes illatú vegyületek.

Élettani hatása

[szerkesztés]

Az emberi szervezetre altató hatású. Illékony vegyület, a gőzei belélegezve fejfájást okozhatnak.

Előfordulása

[szerkesztés]

A természetbenillóolajokban és balzsamokban található meg. Ezekben szabadon és kötött állapotban is előfordul. Szabad állapotban megtalálható például ajácint illóolajában. Egyes Styrax-fajok balzsamábanecetsavésztereként fordul elő. Egyes, az amerikai trópusokon élő balzsamfák váladékában (tolubalzsam, perubalzsam)fahéjsavval vagybenzoesavval alkotott észterei találhatóak.

Előállítása

[szerkesztés]

Abenzil-klorid hidrolízisével állítják elő. Ez a reakció már forró víz hatására is lejátszódik, deszódaoldat vagykálium-karbonát-oldat hatására gyorsabban megy végbe. Az előállítása kálium-karbonáttal:

2 C6H5CH2Cl+K2CO3+2 H2O2 C6H5CH2OH+H2O+CO2+2 KCl{\displaystyle \mathrm {2\ C_{6}H_{5}{-}CH_{2}{-}Cl+K_{2}CO_{3}+2\ H_{2}O\rightarrow 2\ C_{6}H_{5}{-}CH_{2}{-}OH+H_{2}O+CO_{2}+2\ KCl} }

A benzaldehid már említett Cannizzarro-reakciójakor is keletkezik. Ez egy oxidoredukciós folyamat, ami tömény kálilúg hatására megy végbe. Ekkor két molekula benzaldehidből egy molekula benzil-alkohol és egy molekulakálium-benzoáttá (a benzoesav káliumsójává)alakul. Ez az előállítási mód azonban nem gazdaságos a benzil-alkohol szempontjából (a benzaldehidnek csak a fele alakul benzil-alkohollá.

2 C6H5CHO+KOHC6H5CH2OH+C6H5COOK{\displaystyle \mathrm {2\ C_{6}H_{5}{-}CHO+KOH\rightarrow C_{6}H_{5}{-}CH_{2}{-}OH+C_{6}H_{5}{-}COOK} }

Előállítható benzaldehidhidrogénnel való redukciója útján is.

C6H5CHO+2 HC6H5CH2OH{\displaystyle \mathrm {C_{6}H_{5}{-}CHO{\xrightarrow {+2\ H}}C_{6}H_{5}{-}CH_{2}{-}OH} }

Felhasználása

[szerkesztés]

Gyakorlati szempontból a legjelentősebb aromás alkohol. A benzil-alkoholt, illetve az észtereit az illatszeripar használja fel.Oldószerként is alkalmazzáklakkok ésfestékek eltávolítására,cellulózszármazékok feldolgozásakor. A szerves kémiai szintézisekben hidroxilcsoportok és karboxilcsoportok megvédésére használják (benzoilezés). Erre az teszi alkalmassá, hogy a benzoilezéskor keletkező éterek és észterek könnyen hasíthatók hidrogénezéssel vagy enyhe savas behatással.

Források

[szerkesztés]
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Furka Árpád: Szerves kémia

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. abcdefghiAbenzil-alkohol vegyülethez tartozó bejegyzés azIFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 29.(JavaScript szükséges)(angolul)
Alkoholok
Egyértékű alkoholok
Primer
Szekunder
Tercier
Többértékű alkoholok
Enolok
Fenolok
Egyértékű fenolok
Többértékű fenolok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Benzil-alkohol&oldid=23559543
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp