Aurel Vlaicu szülőháza a 20. század elején (Adler Lipót felvétele) Bencenc (románul Aurel Vlaicu, korábbanBinținți, németül Benzenz ) faluRomániában ,Erdélyben ,Hunyad megyében , aKenyérmezőn .Szászvárostól 10 km-re északkeletre, aMaros folyó bal partján fekszik.
1263 -benterra Sohteluk, Sothelik, Botheluk, Bohtteluk néven szerepelt. Mai nevét az1291 -ben szereplő birtokosáról,Bencenc (<Vincentius )székely ispánról kapta (először1332 -ban,Benchench alakban). Ezután még1345 -ben isSahtoutelek néven említették.[ 2]
1785 -ben 379 lakosa volt. Ugyanazon évben 84ortodox családfőt,1786 -ban kilencrómai és nyolcgörögkatolikus lakosát írták össze.[ 3] 1850 -ben 597 lakosából 576 volt román és 12 magyar nemzetiségű; 580 ortodox, 9 református és 8 római katolikus vallású.1900 -ban 791 lakosából 609 volt román, 141 német és 40 magyar anyanyelvű; 608 ortodox, 99 evangélikus és 59 református vallású.2002 -ben 891 lakosából 875 volt román és 13 német nemzetiségű; 757 ortodox, 101 pünkösdista és 11 evangélikus vallású.A népesség alakulása 1990 és 2021 között:
Lakosok száma 791
891
789
781
1990 2002 2011 2021
Amarosi sószállítás egyik felügyelőhelye volt. A13 –16. században szászok és románok lakták.[ 4]
A16 –18. században erősreformátus kisnemesi közössége is volt.[ 5] 1695 –1699 -ben a menekültSzörény vármegyei nemesség egyik gyülekezőhelye. [forrás? ]
1784 .november 7-én Karp császári alezredes csapata Bencenc határábanparasztfelkelőket ejtett foglyul.[ 6]
A18. század végén és a19. században legnagyobb birtokosának, a Lázár családnak kastélya is állt a faluban.1849 .február 4. után aVízaknáról hátráló honvédeket idáig űzték a császári csapatok.[ 7]
1885 utánCarl Wolff , azAllgemeiner Sparkasseverein nevűnagyszebeni bank igazgatója megvásárolta két csődbe ment földbirtokos birtokát és külön falurészbe a bácskaiCservenkáról telepített beevangélikus svábokat.[ 8]
Legnagyobb birtokosai1909 -ben Ioan Mihu és Ioan Ierivoi örököse voltak.[ 9]
↑ Archivált másolat . [2018. június 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 16.)↑ Léstyán Ferenc :Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000.ISBN 973-9203-56-6 ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád:Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet ↑ Léstyán Ferenc :Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000.ISBN 973-9203-56-6 és Makkai László:Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben. Kolozsvár, 1943, 17. o.↑ Magyar Nagylexikon, 2. köt. Budapest, 1994, 584. o.↑ Kun Róbert :Adalékok a Hóra-lázadás történetéhez . InA Hunyadmegyei Történeti és Régészeti Társulat évkönyve az 1885-i és 1886-ik évekről. Budapest: (kiadó nélkül). 1888.arch Hozzáférés: 2015. július 7. ↑ Kászonimpérfalvi Csutak Kálmán:Aradi fogságom alatt írott adatok az 1848/49 évi szabadságharc, különösen az Erdély havasai ellen vitett hadjáratról. Pest: Heckenast Gusztáv. 1868.arch Hozzáférés: 2015. július 7. ↑ Egry Gábor:Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és a szász nemzeti mozgalom kapcsolata a 19. században. (1835-1914). doktori.btk.elte.hu. ELTE Bölcsészettudományi Kar doktori iskoláinakdisszertációs adatbázisa (Hozzáférés: 2015. július 7.) ↑ Rubinek Gyula (szerk.):Magyarországi Gazdacímtár. Budapest, 1911 ↑ Szakály Ferenc – Fodor Pál:A kenyérmezei csata, 1479. október 13. Hadtörténelmi Közlemények, CXI. évf. 2. sz. (1998) ↑ Cristian Ioan Popa,Câmpul Pâinii și monumentele sale: Nașterea și apusul unui simbol.Sargetia ser. 2, vol. 4 (2013): 281–302. o. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara . Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)↑ Szinnyei József :Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. ↑ Bencenc . InA Pallas nagy lexikona . Szerk.Bokor József . Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998.ISBN 963 85923 2 X ↑ Aurel Vlaicu. www.orastieinfo.ro. Pagina municipiului Orăştie [Szászváros municípium honlapja] (Hozzáférés: 2015. július 7.)↑ Kazinczy Ferenc:Erdélyi levelek. Debrecen, 2013, 150. o. ↑ Útleírások . In Jókai Mór:Összes művei, CD-ROM. Budapest: Arcanum. 2001.ISBN 963 9374 17 2 Katherine Verdery:Transylvanian Villagers (Berkeley – Los Angeles – London, 1983)ISBN 0520048792