Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Beöthy Zsolt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. február 28.

Pontosságellenőrzött

Beöthy Zsolt
Életrajzi adatok
Született1848.szeptember 4.
Buda
Elhunyt1922.április 18.(73 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei úti sírkert
Ismeretes mint
  • esztéta
  • irodalomtörténész
  • író
HázastársRákosi Szidi
SzüleiBeöthy Zsigmond
Gyermekek
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületirodalomtörténet,esztétika
Kutatási területmagyar irodalom
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia 1884
AWikimédia Commons tartalmazBeöthy Zsolt témájú médiaállományokat.
Beöthy Zsolt emléktáblájaKomáromban, aDuna Menti Múzeum falán

SzlovániBeöthy Zsolt (Buda,1848.szeptember 4.Budapest,1922.április 18.[1]) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, aMagyar Tudományos Akadémia tagja,1879-től1899-ig aKisfaludy Társaság titkára, majd1900-tól1922-ig 5. elnöke; a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón.

Az 1908-ban újra kiadott „Kálozdy Béla” c. regényéhezMikszáth Kálmán írt bevezetést, ebben olvashatjuk: „Pályája elején virágokat hozott, szamócát és cseresznyét, férfikorában áttér a mesélő genre-től a kritikához s hovatovább a súlyosabb gyümölcsökhöz. Az essay-khez és a széptani művekhez. Szinte úgy látszik, mintha munkakört változtatna, pedig dehogy; megy-megy a maga útján feltartóztathatatlanul.”

Családja

[szerkesztés]

Édesapja szlovániBeöthy Zsigmond (18191896), költő, író és jogtudós, édesanyja Ferber Karolina (*1825),Szinnyei József bibliográfus, irodalomtörténész nővére. FeleségeRákosi Szidi színésznő, gyermekeikBeöthy Zsigmond színész ésBeöthy László színigazgató, újságíró.

Életpályája

[szerkesztés]

A pesti egyetemen jogot hallgatott 1867 és 1870 között. 1870-71-ben a bécsi és müncheni egyetemeken tanult. 1871 és 1875 között tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban. 1872-ben házasságot kötöttRákosi Szidi színésznővel. Ekkor kezdte szépírói pályáját. 1873 és 1874 között azAthenaeum szerkesztőjeként működött. 1875-ben tanári, majd 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, ugyanebben az évben elváltRákosi Sziditől. Ettől fogva tanított: 1875-82-ben reáliskolában, majd 1878-tól egyetemi magántanárként, 1883-tól az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára volt a budapesti egyetemen. 1915-1916-ban ő volt az egyetem rektora. 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. 1903-tól afőrendiház tagja.

Badics Ferenccel együtt szerkesztette azAthenaeumKépes magyar irodalomtörténetét.

Sírja aFiumei úti sírkertben található (36/2-1-38). AKallós Ede szobrával, s a felirat felett egy bronz portrérelieffel díszített síremlékét – aKisfaludy Társaság nyolcéves gyűjtésének eredményét – 1930-ban leplezték le.[2] 2003-ban ide temették unokáját,Horn Artúr akadémikust.[3]

Akadémiai karrierje

[szerkesztés]
  • levelező tag (1877),
  • rendes tag (1884),
  • igazgató (1893),
  • másodelnök (1910 – 1913).

Társadalmi tevékenysége

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]
  • a Kisfaludy Társ. Greguss jutalma (A magyar irodalom kis-tükre című művéért);
  • MTA Karácsonyi-díj (A tragikum című művéért);
  • Pro litteris et artibus díszjelvény (1899).

Műgyűjtőként

[szerkesztés]

Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála utánSvédországba került.

  • Mahler Ede:Beöthy Zsolt egyiptologiai gyűjteménye a budapesti kir. magyar Tudomány-Egyetemen. Magyarázó jegyzék egyszersmind bevezetés az ókori egyiptomiak művészet- és kultúrtörténetébe; Franklin Ny., Bp., 1913.Online

Művei

[szerkesztés]
  • Elbeszélések az ifjúság számára; Demjén-Sebes, Pest, 1865
  • Elbeszélések; Fekete, Pest, 1871
  • Biró Márton. Regény; Friebeisz, Pest, 1872
  • A névtelenek. Elbeszélések és rajzok; Franklin, Bp., 1875
  • Kálozdy Béla. Regény, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1875 (Franklin, 1908)
  • Az első magyar politikai színmű és kora; Athenaeum Ny., Bp., 1876
  • A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (irodalomtörténet középiskolák számára I-II, Bp., 1877-79, 14 kiadás)
  • Rajzok; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1879
  • Ráskai Lea (verses elbeszélés, Bp., 1881);
  • Színműírók és színészek. 1878-1881; Athenaeum, Bp., 1882
  • A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése; 3. bőv., jav. kiad.; Athenaeum, Bp., 1883-1884
  • Magyar balladák; magyarázták Greguss Ágost és Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1885(Jeles írók iskolai tára)
  • A tragikum (Bp., 1885);
  • A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II; Bp., 1886-87);
  • Poetika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Incze József; s.n., Bp., 1890
  • Horatius és Kazinczy; Franklin, Bp., 1890
  • Széchenyi és a magyar költészet (Bp., 1893)
  • Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1894
  • Színházi esték. A "Színműírók és színészek" új folyama; Hornyánszky Ny., Bp., 1895
  • Arany János. Élet- és jellemrajz; Athenaeum Ny., Bp., 1895
  • A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896; az utolsó, 7. kiadás Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg):
  • Béni bácsi. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1897
  • Beszéd, mellyet Erzsébet királyné halála alkalmából tartott; Egyetemi Ny., Bp., 1898(Acta Univ. Hung. Budapestinensis anni 1898-99. IV.)
  • Eszthétika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Wolff Béla [Kelemen Béla]; s.n., Bp., 1900
  • Vörösmarty Mihály; Athenaeum, Bp., 1900
  • Eszthétika. A művészi képzelet tana; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Kéki Lajos; Kéki, Bp., 1900-1901
  • Az irodalomtörténet elmélete; jegyezte és kiad. Kéki Lajos; s.n., Bp., 1902
  • Eszthetika lélektani alapon; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Oláh Gábor; Oláh, Bp., 1903-1904
  • Esztetika. A tragikum; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Csobán András; s.n., Bp., 1904-1905
  • (Szerk.)A magyar irodalom története (I-II, Bp., 1893-95)
  • A XIX. század magyar költészete; Beőthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Kéki Lajos, s.n., Bp., 1904-05
  • Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1905
  • A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig, 1-3.; szerk. Beöthy Zsolt; Lampel, Bp., 1906-1912
  • Mikes leveleskönyve irodalmunkban; Lampel, Bp., 1906(Magyar könyvtár)
  • Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat; Lampel, Bp., 1907(Magyar könyvtár)
  • A stíl; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908
  • Az irodalomtörténet elmélete. Egyéniség és művészet; előadások után jegyezte és kiadta Mihályi Bálint; Preszler Ny., Bp., 1908
  • Zrínyi és a Zrínyiász; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908-1909
  • Szász Károly; Lampel, Bp., 1910(Magyar könyvtár)
  • Háború és cultura. Budapest : Pallas, 1915Online
  • Egyetemi ifjúságunk a háborúban. Rektori székfoglaló beszéd; Franklin Ny., Bp., 1915
  • Ferencz József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Két beszéd; Lampel, Bp., 1917(Magyar könyvtár)
  • Régi nóták. Három elbeszélés; ill. Haranghy Jenő; Pantheon, Bp., 1920
  • Tisza István; Lampel, Bp., 1920(Magyar könyvtár)
  • Romemlékek. Tanulmányok, beszédek, czikkek, 1-2.; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1923
  • Arany János, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai RT, Bp., 1923(Bethlen könyvtár)
  • Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1925(Magyar könyvtár)
  • Beöthy Zsolt munkái. Irodalmi tanulmányok; bev. Kéky Lajos; Franklin, Bp., 1928(Élő könyvek. Magyar klasszikusok)Online
  • Az irodalomtörténet elmélete I.; Magyar irodalmi ritkaságok (51.). Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940
Sírja aFiumei úti sírkertben, 2008-ban (36/2-1-38). Alkotó:Kallós Ede (1930)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Beöthy Zsolt eredeti gyászjelentése
  2. Pesti Napló, 1930. október 28. 245. szám, 12. o.Előfizetés szükséges
  3. Beöthy Zsolt és Horn Artúr síremléke. Attila Siskovits műlapja. Köztérkép.hu

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk.Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 184. o. 
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 200–201. o.ISBN 963-05-6805-5 

További információk

[szerkesztés]
Másodelölülők
(1830–1858)
Alelnökök
(1858–1869)
Másodelnökök
(1869–1949)
Alelnökök
(1949–)
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beöthy_Zsolt&oldid=27941913
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp