Abazsalikom(Ocimum basilicum L. - jelentése királyian illatozó)[1]dísz-,fűszer-, ésgyógynövény. Népies elnevezései:bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors.
EredetilegDél-Ázsiából,Perzsiából,Afrikából kerültEurópába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színezöld, virága pedig fehér színű.
ŐshazájaIndia, világszerte innen terjed el, mint kerti növény.Egyiptomban fontos szerepe volt ahalottkultuszban. Sírkamrákban, 5000 éves bazsalikom-koszorúkat találtak.Görögországban mai napig közkedvelt temetői növény.[1]
Az ajakosok családjába tartozóOcimum nemzetség 50–60 fajaAfrika,Ázsia,Amerika trópusi tájain honos. A Dél-Ázsiából származóO. basilicum a legjobban elterjedt és termesztett faj, amely a mérsékelt égövi klímát is elviseli. Ismerete és termesztése hazánkban több száz éves.
Származás, illetve levélnagyság alapján hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, amely utóbbiillóolajában alinalool helyettkámfor van.
Egyéves növény. Karószerűfőgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át. Mereven felálló. 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el.
Szára azajakosok családjára jellemzően négyszögletes. A szár hossza, alevél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A száron és a levélfonákon az erek körül igen gyéren szőrök nőnek. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata.
Szárvégi, laza álfüzérvirágzatának egy-egy örvében 6–8 virág nő, az örvök száma 10–18. Csészéje zöld, széle a sziromlevelekkel együtt gyéren szőrös. A csésze felső ajka ép, széles kerekded, míg az alsó ajak négyfogú. A sárgásfehér vagy pirosló párta felső ajka négykaréjú, az alsó enyhén, homorúan hullámos. A párta rövid csöve általában fehér. A porzók a fehér párta alsó ajkához simulnak, annál valamivel hosszabbak. A két termőlevél összenövéséből keletkezett felső állású termőből 4 fekete makkocskatermés jön létre.
Kellemes, aszegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot,szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok aC-vitamin.
Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek,saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez,gyógytea készítésére. Apesztó egyik fő összetevője.
Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal ésfokhagymával kombinálva érvényesül.
Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csakafrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja.
A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.
A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatotgyomorrontás ésétvágytalanság esetén alkalmazzák. Afelfúvódás és abélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti agaratgyulladás tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga;sebekre,sérülésekre ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta,fűszerkömény) együtt használják.[2]
A kereskedelemben morzsolva forgalmazzák. Légmentesen lezárt fűszertartóban, fénytől védve, lefagyasztva vagy kevéssó-ecet-olívaolaj keverékben eltéve tárolandó.
Fontos még megemlíteni a tulsit, ami a bazsalikom egyik változata, és Indiában gyógynövényként, vallási kultusznövényként, illetve fűszernövényként tartják számon. A kutatások során kiderült, hogy a tulsi megvéd a stressztől, illetve csökkenti annak hatását, növeli az állóképességet, elősegíti a testoxigén felhasználását, megvéd a sugárzási károsodástól, csökkenti az öregítő tényezőket, segíti a szív, tüdő és a májműködést, továbbá antibiotikus-, vírusölő-, gombaölő hatásai is ismertek.[3][4]
Meleg, félárnyékos helyen érzi jól magát. Általában barna homoktalajokon, magról március-áprilisban langyos ágyba vetik, majd május elején 20–30 cm-es távolságra palántázzák. A virágzó növényt vágják, szárítják, majd a leveles hajtásokat lemorzsolják.
Cserépben, balkonládában, akár a konyhaablakban is nevelhetjük.
Hosszú, álörvös virágzata alulról felfelé folyamatosan nyílik. Júniustól szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található.
↑abRudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 43. oldal.ISBN 978-615-5178-07-8
