Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a katonáról szól. Hasonló címmel lásd még:Bayer József (egyértelműsítő lap). |
| Bayer József Ágost | |
 | |
| Görgei és tisztikaraThan Mór alkotása | |
| Született | 1821.március 19. Pest |
| Elhunyt | 1864.június 11. (43 évesen) Gleichenberg |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | honvédezredes, történetíró, katonai szakíró |
Bayer József Ágost (Pest,1821.március 19. –Gleichenberg,1864.június 11.) magyar honvédezredes, történetíró, katonai szakíró.Bajor Gizi nagyapja.
Tanulmányait abécsi hadmérnöki akadémián végezte, majd belépett a császári hadseregbe. 1843-ban kilépett a szolgálatból ésBerlinben újságíró lett. Amárcius 15-ei forradalom hírére hazatért és jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Szeptembertől táborkari főhadnagyként részt vett aJellasics elleni hadműveletekben. Apákozdi csata után századossá, aschwechati csata után őrnaggyá léptették elő.Görgei felismerte kiváló katonai képességeit és első számú katonai tanácsadójává tette. A főváros feladása után az ő javaslata volt, hogy a feldunai hadtest ne aTisza vonalára vonuljon vissza, hanemLipótvár felmentésére induljon. E hadmozdulat végül döntő befolyást gyakorolt a szabadságharc további menetére. Görgei a feldunai hadsereg átszervezésekorPusztelnik Henrik utódaként vezérkari főnökévé nevezte ki. Ő volt Görgei által vezette hadjáratok hadműveleti terveinek kidolgozója, ígyKlapka György mellett ő volt aKomárom felszabadításával végződőtavaszi hadjárat tervének egyik értelmi szerzője is. A tavaszi hadjárat után nemBuda ostromának tervét támogatta, hanem Pozsony irányába akart előretörni, de ez a terv nem valósult meg. Az1849. nyáriVág menti hadműveletek tervét is ő készítette, de a terv túlságosan bonyolultnak bizonyult, mert a valóságosnál szorosabb együttműködést írt elő az egyes hadtestek és különítmények között. A hadügyminisztersége miatt távol lévő Görgei őt bízta meg a hadműveletek vezetésével is, de Bayer a támadást nagy távolságból,Tatáról irányította, így nem tudott rugalmasan reagálni a változó hadi helyzetre. A támadás végül kudarcba fulladt és aperedi csata előtt Görgei ismét személyesen vette át a parancsnokságot. A cári intervenció megindulása után Bayer készítette el a magyar erők komáromi összpontosításának tervét, melyet a kormányjúnius 26-án el is fogadott, később azonban mégis aTisza-Maros szögében történő összpontosítás mellett döntött.
Avilágosi fegyverletétellel került előbb a cári, majd császári csapatok fogságába. Azaradi haditörvényszék előbb halálra, majd tizennyolc évi várfogságra ítélte. A szabadságharc előtt kilépett volt császári tisztekre vonatkozó amnesztiarendelet alapján1850 júniusában kiszabadult, majd Pesten élt, szegénységben.1864.június 11-én halt meg a gleichenbergi fürdőben.
Első költői kísérlete a pesti árvízkárosultak javára Witthauer által kiadott Albumban (1838.) jelent meg. Némedy József álnéven megírta Buda1686-os és 1849-es ostromát is „Die Belagerungen der Festung Ofen in den Jahren 1686 und 1849” címmel, melyet Pesten adtak ki 1853-ban. Akrími háború idején aPesti Naplóba írt katonai cikkeket. A magyar szabadságharc megírásával is foglalkozott, de kéziratai elvesztek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap