Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Batrina (egyértelműsítő lap). |
| Batrina(Bătrâna) | |
 | |
| A falu fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Batrina |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337070 |
| Körzethívószám | 0254 |
| SIRUTA-kód | 88225 |
| Népesség | |
| Népesség | 56 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 1,89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 940 m |
| Terület | 29,60 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 30″,k. h. 22° 35′ 08″45.791691,22.58549345.791691°N 22.585493°EKoordináták:é. sz. 45° 47′ 30″,k. h. 22° 35′ 08″45.791691,22.58549345.791691°N 22.585493°E | |
 | |
| Batrina weboldala | |
 | |
Batrina (románul:Bătrâna) faluRomániában,Erdélyben,Hunyad megyében.
Dévától hetven kilométerre délnyugatra, aRuszka-havas hegységben fekszik, enyhe lejtésű hegyoldalon.Roskányból 24 kilométer hosszúságú, kacskaringós megyei úton közelíthető meg.
Nevét arról a hegyről kapta, amelyen fekszik, és románul 'öreg'-et jelent. A hegy nevét már 1681-ben feljegyezték. A falut 1673-banBatrina, 1750-benBetrina, 1760–62-benBatrina néven írták össze.
Korábban románzsellérfalu volt. Amásodik világháború után lakói négy „alapító nemzetséget” tartottak számon:Bogionesc, Stănilesc, Costonilor ésCiobănesți. 1673-banDéva vára tartozékai között mintDobra vidéki falut írták össze három családfővel és hét fiúval. Egy 1818-as összeírás szerint lakói kötelezettségei közé tartozott, hogy avajdahunyadi vásárok alkalmával tizenkét puskást küldjenek a városba, akik a rendre ügyeltek fel.[1]
Korábban aBulineasa határrészben feküdt, és vízhiány miatt települt át mai helyére. Amíg a határát borító erdők többségét ki nem irtották, lakóinak megélhetésében nagyobb szerepet játszott a famunka és aszénégetés. A faluhoz közelebb eső határrészekben a szabályozotttalajváltó gazdálkodás azon formáját gyakorolták, melyben a föld két évig legelőül, aztán két évig szántóföldül szolgált. A szántófölddé alakított területet a közösség két évre kimérte a családok közt és a legelőket kerítéssel választották szét a szántóföldektől. A községközponthoz tartozó falvak pásztorszállásokból váltak állandó emberi településekké.
Legnagyobb lakosságszámát 1872-ben érte el. 1910-benHunyad vármegyeMarosillyei járásához tartozott. 653 lakosából 642 volt román anyanyelvű és 651ortodox vallású.
2002-ben 117, román nemzetiségű lakosából 114 volt ortodox és 3pünkösdi hívő.
A falubeliek még 1980-ban sem használtak külön temetőt, hanem a kertben temették el a halottakat. Lakóinak önelnevezésebătrâneanț, a környező falvak lakóicapre ('kecskék') néven csúfolják őket.[2] A lakosság fő jövedelemforrása az állattenyésztés, növénytermesztés és fafeldolgozás.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap