Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Barza(Bârsa) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Barza |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317025 |
| SIRUTA-kód | 10060 |
| Népesség | |
| Népesség | 797 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 15,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 247 m |
| Terület | 51,74 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 40″,k. h. 22° 04′ 21″46.377767,22.07250346.377767°N 22.072503°EKoordináták:é. sz. 46° 22′ 40″,k. h. 22° 04′ 21″46.377767,22.07250346.377767°N 22.072503°E | |
 | |
| Barza weboldala | |
 | |
Barza, 1910-igBerza (románul:Bârsa) faluRomániában,Arad megyében.
Neve személynévi eredetű, amely vagy a románBârsa, vagy a magyarBorza személynévi adatokkal áll kapcsolatban.[2] Első okleveles említése 1489-ből származik,Berza alakban. A maâ-vel jelölt felső nyelvállású, illabiális centrális román beszédhang magyar átírására mind aza, mind aze használatban volt, ahelységnévrendezés idején nevétmagánhangzó-harmóniát teremtve próbálták magyarosabbá tenni.
Aradtól 76 kilométerre északkeletre,Borossebestől négy kilométerre északnyugatra, aFehér-Körös bal partján fekszik.
A helyi hagyomány szerint 1750-ben alapította harmincöt,Havasalföldről érkezett család.[4] Ez azonban nincs így, a település a 15. században keletkezett és már jóval 1750 előtt, valószínűleg kezdettől román lakosságú volt. 1746-igZaránd, attól kezdveArad vármegyéhez tartozott. 1740 és 45 között költözött aGunoiește nevű helyről aDealul Crișului-ba, lakossága egyúttal a szomszéd falvakból érkező beköltözőkkel gyarapodott.[5] 1746-ban 31jobbágy, 1802-ben ötvenzsellér, 81 nyolcad-, 43 negyed-, 14 3/8-ad, hétféltelkes és egy egésztelkesjobbágycsalád lakta. A kincstártól 1804-ben egy Leopold Kardetter nevű bécsi kereskedő vásárolta megÁlgyesttel ésVojvodénnyel együtt. Birtokán letelepedve fölvette azáldófalvi Álgyay nevet és juhkereskedésbe fogott. 1809–10-ben a falut mai helyén vonatta utcarendbe. 1823-ra épült fel a templom, 1826-ra az iskola. Álgyay közben belebukott a vállalkozásba, birtokát acincár eredetű Takács György Tibor vásárolta meg. 1834-ben a falu határában elkészült aMalom-csatorna. 1853-ban a hatóságok elrendelték kerítések építését.[6] 1863-ban szeszgyárat, majd Kádár József birtokán 1890-ben egy nagy téglagyárat építettek. Utóbbi tavasztól kora őszig kb. százötven munkást foglalkoztatott. 1960–65-ben tetőcserepet is gyártott, és ma is üzemel. 1944. szeptember 14. és 18. a falu határa a magyar és román csapatok közötti harcok színhelye volt.
Jelentős fazekasfalunak számított. 1900 körül hatvannál több fazekas készített benne vörös, mázatlan agyagedényeket. Az agyagot a falu határából, aRovine dombról hozták.
ATrianoni békediktátum előttArad vármegyeBorosjenői járásához tartozott.
Arad megye közigazgatása .png) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
