Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bartos Gyula | |
 | |
| Portréja aMagyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Prinz Salamon 1872.április 7. Szeged[1] |
| Elhunyt | 1954.május 21.(82 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia(–1895) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető(5B-10-27) |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1887 – 1954 |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Kossuth-díj (1952) Érdemes művész (1952) | |
 AWikimédia Commons tartalmazBartos Gyula témájú médiaállományokat. | |
 | Nem tévesztendő összeBartus Gyula (1962) színművésszel. |
Bartos Gyula, születettPrinz Sámuel[2] (Szeged,1872.április 7. –Budapest,1954.május 21.)Kossuth-díjas magyar színész,érdemes művész,a Nemzeti Színház örökös tagja.
Bartos (Prinz) Vilmos kereskedő és Grünfeld Júlia fiaként született. 15 évesen elszökött otthonról, és beállt színésznek. ElőbbPesti Ihász Lajos színigazgatónál működött, majdSzabadhegyi Aladárhoz szerződött, de ez az igazgatója elvesztette koncesszióját, mire visszakerült az iskolába és letette az érettségit. Ezután beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, aholBercsényi Béla,Császár Imre ésJászai Mari voltak tanárai. 1895-ben végzett, majdKövessy Albertsátoraljaújhelyi társulatához szerződött. Működött mégNyitrán ésVácon is, onnan 1896-banMegyeri Dezsőhöz kerültKolozsvárra, majd 1899-től 1907-igKrecsányi Ignác együttesében játszott. Ezután újra Kolozsvárra került, innen ismétSzegedre, végülTemesvár és Buda színpadjain működött. 1906. június 7-én mint vendég fellépett aNemzeti Színházban aFolt, amely tisztít c. dráma Don Justo szerepében és ez évben szerződtették. Mint szerződött tag, 1907. május 13-án lépett föl először, 1932-ben az intézmény örökös tagja lett.
1939 után amásodik zsidótörvény miatt nem léphetett színpadra, csak aGoldmark Színházban láthatta a közönség. 1945-től haláláig újból a Nemzeti Színház művésze lett. Legparádésabb szerepével, aLear királlyal tért vissza.
Első felesége akecskeméti születésű Szakács Róza Éva volt,1907.június 25-én Kecskeméten kötöttek házasságot.1910-ben elváltak.[3]1919.január 18-án Budapesten vette feleségül Ilovszky Ilona Amáliát, azonban második házassága is válással végződött.[4] Ludvig Erzsébettel kötötte harmadik házasságát1937.július 1-jén Budapesten, amely feleségének1953-ban bekövetkezett haláláig tartott.[5] Második házasságából született egyetlen gyermeke, Bartos Klára 1919-ben.[6] UnokájaTóth Titusz színművész.
AzOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia 1895-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
