Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Barlahida | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hári Barnabás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8948 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 119 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,1 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 02″,k. h. 16° 42′ 04″46.71713,16.7010446.717130°N 16.701040°EKoordináták:é. sz. 46° 43′ 02″,k. h. 16° 42′ 04″46.71713,16.7010446.717130°N 16.701040°E | |||
  Barlahida Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Barlahida weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBarlahida témájú médiaállományokat. | |||
Barlahida községZala vármegyében, aLenti járásban.
AZalai-dombság területén, aGöcsej domboldalain fekszik.Szeres település, egy domb tetejére épült. Közigazgatási területén áthalad a7401-es út, amelyen északrólZalaegerszeg ésNagylengyel, délről pedigNova felől közelíthető meg; lakott területe tekintetében azonbanzsákfalu, oda csak az említett útból leágazó, bő egy kilométer hosszú 74 123-as számú mellékút vezet.Lentivel ésZalaegerszeggel autóbuszjáratok kötik össze.
Barlahida első fennmaradt írásos említése1394-ből való. A15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel. Számottevő fejlődést ebben az időszakban nem tudott elérni. A könnyen megközelíthető települést a16. században többször is megtámadták a törökök, s1600-ra teljesen elpusztult.
Az1750-es években szlovének települtek le Barlahidán, akik a19. század közepére átvették a magyar szokásokat és a magyar nyelvet.
Az1950-es években sokan elvándoroltak az addig elzárt településről, s Barlahida lakóinak száma a harmadára esett vissza. A település továbbra is hátrányos helyzetű, de a falusi turizmus itt is egyre jelentősebb szerepet játszik.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 120 | 112 | 109 | 98 | 109 | 116 | 119 | 119 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 4,06%. A lakosok 46,77-a% római katolikusnak, 28,32% evangélikusnak, 12,1% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 78,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 4,6% cigánynak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 22% evangélikus, 10,1% református, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[12]
.svg)
