Ez a lap egy ellenőrzött változata
Barbara Hepworth | |
![]() | |
Hepworth 1966-ban (Erling Mandelmann fotója) | |
Született | 1903.január 10.[1][2][3][4][5] Wakefield[6][7][8] |
Elhunyt | 1975.május 20.(72 évesen)[1][2][3][4][5] St Ives[9][10][8] |
Állampolgársága | brit[11][12] |
Házastársa |
|
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
![]() AWikimédia Commons tartalmazBarbara Hepworth témájú médiaállományokat. | |
Dame Jocelyn Barbara Hepworth (Wakefield,West Yorkshire,1903.január 10. –St Ives,Cornwall,1975.május 20.)brit modernista ésabsztraktszobrászművész, aBrit Birodalom Rendjének parancsnoka.
Szobrászatot kezdett tanulni aLeeds College of Artban 1920-ban, majd 1921-től 1924-igLondonban, aRoyal College of Artban képezte tovább magátHenry Moore-ral együtt. A diploma megszerzése után West Riding ösztöndíjával egy évreOlaszországba utazhatott.Firenzében tartózkodott, ésToszkánában tanulmányozta aromán ésreneszánsz művészeti stílust ésépítészetet. 1925-ben házasságot kötöttJohn Skeaping szobrászművésszel Firenzében, aPallazzo Vecchióban. 1926 novemberéigRómában maradtak, mert Skeaping ösztöndíjat nyert a Római Brit Művészeti Iskolában. Hepworth ekkor ismerkedett amárvány megmunkálásával Giovanni Ardini irányítása mellett, ésCarrarát is felkereste. Skeaping betegsége miatt visszatértek Londonba.
1927-ben közös kiállítást rendeztek saját lakásukba. George Eumorfopoulos műgyűjtő megvásárolta Hepworth kétkisplasztikáját, azÜlő figurát (Seated Figure) és azAnya és gyermekét (Mother and child).[13] 1929-ben megszületett Paul fiúk. 1930-ban mindketten csatlakoztak aSeven and Five Society művészcsoporthoz. 1931-ben nyaralás közben Hepworth találkozottBen Nicholson festőművésszel. Házassága megromlott, és 1933 márciusában hivatalosan is elvált Skeapingtől.
Nicholsontól hármas ikrei születtek, de csak négy év múlva esküdhettek meg, amikor a férfi válását kimondták. HepworthJohn Bedforddal ésHenry Moore-ral együtt azúj irányzat vezető művészei lettek, segédminta vagy modell nélkül közvetlenül készítették alkotásaikat. Hepworthkollázzsal, fotogrammal éslitográfiával is kísérletezett. Kapcsolatba lépett akontinensavantgárd művészeivel. 1933 tavaszán felkeresteConstantin Brâncușit ésPicassót párizsi műtermükben.Varengeville-sur-Merben találkozottGeorges Braque-kal.Auguste Herbin ésJean Hélion meghívására csatlakoztak azAbstraction-Création csoporthoz, 1934-ben Hepworth velük együtt állított ki. Londonba visszatérve férjével együtt tagja lett aPaul Nash által alapítottUnit One modernista csoportnak, amelybenPiet Mondrian ésVaszilij Vasziljevics Kandinszkij is aktívak volt. Hepworth és társai az absztrakt kifejezési módot választották, és ezzel utat nyitottak akonstruktivizmusnak, amelyhez az Európából elmenekült művészek (Walter Gropius,Moholy-Nagy László,Naum Gabo) is jelentősen hozzájárultak.
Aháború kitörése előtt, 1938. augusztus 25-énCornwallra, St Ives-be költöztek gyermekeikkel együttAdrian Scott Stokes ésMargaret Mellis meghívására. Hamarosan követte őket a Naum házaspár is. A Hepworth–Nicholson házaspár St Ives művészkolóniájának kiemelkedő alkotója volt. 1949-ben több képzőművésszel együtt megalapították aPenwith Society of Artists csoportot, és igyekeztek felhívni a világ figyelmét a kiállításaikra.
Hepworth megvásárolta 1949-ben a Trewyn Stúdiót St Ives-ben, és ott élt válása után 1951-től haláláig. Évekig küzdött a rák ellen. 1975. május 20-án tűz keletkezett a házában, és Hepworth nem élte túl. A Trewyn Stúdiót a következő évben múzeummá és szoborkertté alakították át (Barbara Hepworth Museum), és 1980-tól aTate Galéria védnöksége alatt áll.
17 országban láthatók szobrai különböző múzeumokban, galériákban, köztereken és szoborkertekben.[14]