Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Barbacs | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváthné Matatics Krisztina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9169 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 751 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 55,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,65 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 46″,k. h. 17° 17′ 48″47.646,17.29676111111147.646000°N 17.296761°EKoordináták:é. sz. 47° 38′ 46″,k. h. 17° 17′ 48″47.646,17.29676111111147.646000°N 17.296761°E | |||
  Barbacs Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
| Barbacs weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBarbacs témájú médiaállományokat. | |||
BarbacsközségGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aCsornai járásban.
Barbacs aHanság egyik legdélebbi települése, az egykoriTóköz egyik nyugati falvaCsornától 5 kilométerre északkeletre. Határában van a 26,4 hektár területű Barbacsi-tó, amely a Hanság maradványaként természetvédelmi oltalom alatt áll a hozzá tartozó 280 hektár területtel együtt. Sekély vizében halat tenyésztenek és nádat termelnek. A település déli peremén folyik aKeszeg-ér.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala aGyőrtSopronnal összekötő85-ös főút, belterülete attól kevéssel északra helyezkedik el, aBősárkánytKisbabottal összekötő8511-es út mentén.Csorna központjával a8512-es út kapcsolja össze.
Fennmaradt írások1220-ban említik először. Aközépkorban a királyi kincstár tulajdona volt, majd1390 után aKanizsayaké. Később1536-tólNádasdy Tamás vette át.1681-benEsterházy Pál vásárolta meg.
A falu paraszt lakossága sokáig a halászatból élt, minden telekhez halászó víz tartozott. Azonban az uradalmi területeken a jobbágyságnak tilos volt halászni, az uraság magának tartotta fenn e jogot.
Az1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának.
A17. századtól búcsújáró hely volt.
A barbacsi gazdákúrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket.1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette, s ”száraz és posványos” legelőket adott helyettük.
AHanság vizei által elzárt falu népessége hosszú időre állandósult. A20. század első harmadában 1 100 fő körül mozgott. Az1945-ösföldosztás valamelyest javította a szegényebb családok helyzetét.
1974-ben öt szomszédos településsel együttBősárkányhoz csatolták a községet, s az intézményeket is integrálták.
A 20. század végétől a falu lassú elöregedése tapasztalható.
A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a korábbi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 714 | 726 | 731 | 808 | 749 | 769 | 756 | 751 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 2,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (11,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 10,8% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, románnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[14]
