Abaptista mozgalom areformáció során létrejött,protestáns alapelveket követő,keresztény ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják mégbaptistaegyháznak, követőiketbaptistáknak nevezik. Az első baptista gyülekezetet 1609-ben Amszterdamban alapították.[2]
Azanabaptisták és a baptisták, vagyis az »újrakeresztelők« és a »keresztelők« közt az a különbség, hogy anabaptistáknak főleg areformáció korában élt hasonló mozgalmak híveit hívták, a baptisták ellenben a17. századtól kezdődő, többnyire angol és amerikai törekvések mai képviselői. Angliában azindependensekből alakult meg 1642-ben az első baptista gyülekezet.[3]
Jellemzőjük, hogy csak amegtérésre képes,hitvalló embereketkeresztelik meg, bemerítéssel. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Akik ma baptistáknak vallják magukat, nagymértékben különböznek egymástól abban, hogy miben hisznek;[4] a baptistateológia magában foglalhatarminiánus vagykálvinista hitet is.
Legnagyobb létszámban azamerikai ésafrikai kontinensen élnek, míg Európában a lakosság arányában főlegRomániában ésMoldovában jelentős a számuk. ABaptista Világszövetséghez tartozó hívők száma 40–50 millió fő között van,[5][6][7] de mintegy 100 millió keresztény vallja magát baptistának vagy baptista típusú gyülekezethez tartozik (2010).[1] A franciaCRNS viszont ezt a számot még magasabbra, 170 millió főre teszi (2020).[8]
Magyarországra a 16. században Nyugatról menekülve érkeztek az elsőanabaptista hitelveket vallómisszionáriusok, akik közül sokanmártírokká lettek a hitük miatt. Baptista misszió mintegy 150 éve működik.
A német nyelvterületen kibontakozóanabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségekéntHollandiában jött létre az első baptista gyülekezet1609-ben. ElőszörAngliában, később az európai vallási türelmetlenség miattÉszak-Amerikában terjedt el.
Az amerikai baptista misszióRoger Williams volt anglikán pappal vette kezdetét, aki 1631-ben az üldözöttpuritánokkal menekült Amerikába. 1636-ban ő alapítottaProvidence-ban (Rhode Island) az első baptista gyülekezetet.[9]
1844-ben többHamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.
Az elmosódott mozgalom élesztgetése részben a Hamburgból visszatérő Rottmayer János asztalos (1817-1901) által történt (1846), majd pedig Bihar-megyében Novák Antal által.[9][10] (Rottmayer későbbConradi révénadventista lett, Conradi pedig adventistábólhetednapi baptista.)[11]
1871-benNagyszalontán kezdett kibontakozni az első „újkori” gyülekezett, amikor Novák Antal bibliaárus egy 7-8 fős bibliaolvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt).[12] 1877. november 11. én Nagyszalontán diakónusszá választjákKornya Mihály vendéglőst ésTóth Mihályt[13] (pénztárnok Lajos János).
1873-banMeyer Henrik (ő anyanyelvén, németül prédikált ésNassauból érkezett, mint "brit (londoni) és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre";[14][15] egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Budapest, Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét.
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Meyer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Budapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11.-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.
1876-ban Meyer Henrik kérvényezte a Belügyminisztériumnál, hogy Budapesten és országosan is szabad legyen a vallásgyakorlása és ismerjék el baptista hitszónoki címét, de elutasították.
1877. március 17-én tárgyalta aKépviselőház Meyer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről, de elutasították.
1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen – pl. aVárosligetben – tartott isten tiszteleteken) igehirdető Meyer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak „egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat”.
1880-ban Meyer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.
1882 tavaszán Dunában (aMargit híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de egy évvel később már aDohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére.[16][17][18][19][20][21][22][23][24][25]
A baptistákat 1905-ben ismerte el a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az elismerés az 1905 szept. 15-én tartott ócsai gyűlésen elfogadottócsai hitvallás alapján történt. Az elismerés két részre szakította a magyar baptistákat.[26]
Bár az állam elismert vallássá tette a baptizmust, deMeyer Henrik,Kornya Mihály és a legtöbben ellenezték az elismerést, mert ők szabad vallásgyakorlást akartak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében. Megjegyzendő, hogy az állam eddig csak, mint magántársulatra tekintett a baptistákra, akik magánfelolvasásokat tarthattak, de hivatalos hitszónoki tevékenységet nem folytathattak.[15][27]
Mivel a gyülekezetek tagsága gyarapodott, 1910-ben nyomdát vásároltak. Lehetővé vált a baptista énekeskönyvek, folyóiratok, vallási könyvek nagyobb szánú megjelentetése. 1919-ben aztán aTanácsköztársaság a nyomdát államosította.[28]
A baptisták magyarországi terjedése azI. világháború után megtorpant.[29] Vele szembenErdélyben tovább virágzott a mozgalom.
A baptisták száma az 1929. évi hivatalos adatok szerint 6087 fő volt. Az egyház azonban ekkor kb. 12,5 ezer hívőjét tartotta nyilván.[26] Az 1920-as évek végén — családtagokat is beleszámítva — körülbelül negyvenezerre rúgott a számuk a Csonka-Magyarországon.[10]
Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például azAmerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség aMagyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.
Baptista templom az USA-ban (First Baptist Church, Georgia)Baptista templom Ausztráliában, Brisbane
A Baptista Világszövetség megkeresztelt tagjainak száma kb. 40-50 millió,[7][30][31] de baptistának kb. 100 millió ember vallja magát,[1] aCNRS a 2020-as adata pedig a tágabban értelmezhető híveit 170 millióra teszi.[32]
A baptista közösségek – ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (példáulrómai katolikus egyház) – alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek. Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják alelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.
A kongregacionalista egyházkormányzati rendszer autonómiát ad az egyes helyi egyházaknak a belső szervezés és a tanítás területén. A baptista egyházak nem állnak semmilyen központi szervezet közvetlen irányítása alatt. A szervezeti formát, a vezetést és a tantételt általában az egyes gyülekezetek hívői (laikus tagjai) döntik el demokratikusan, ami megmagyarázza a baptista gyülekezetek hiedelmeinek sokféleségét.Ez alól csak a presbiteri rendszerben szerveződő református baptisták képeznek kivételt, a kongói baptisták püspöki rendszere, valamint néhány baptista mega-egyház, amelyek az erősebb klerikus vezetés által jellemezhető stílus felé hajlanak, és bizonyos esetekben teljesen feladják a kongregacionalista rendszert.
A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet azállam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.
Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.
Egy felnőtt hívő bemerítéseskeresztsége LondonbanAmerikai baptista templom táblája, amely jelzi, hogy a gyülekezet a Biblia 1611-es,King James verzióját használja
A baptistáknakegységeshitvallásuk nincs, de minden egyháznak van egy egy közös hitvallása, így például amagyarországi baptistáknak is egy általánosan elfogadotthitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.
A teljesSzentírásIstentől ihletett, amely a világot és benne azembert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csakJézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt aFöldön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezésselkeresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe,egyházakba való tömörülést.
Vallják, hogy bármilyenállam, és bármelyikegyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusilelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
Hiszik, hogy Jézus Krisztusvissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről (végítélet).
A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. A baptizmus rövid története. Baptista hitvallás /Baptista egyházszervezeti szabályzat; szerk. Győri Kornél, sajtó alá rend. Gerzsenyi Sándor; Magyarországi Baptista Egyház, Bp., 1974
Baptista hitvallás; Békehírnök, Bp., 1989 (Baptista kiskönyvtár)
Baptista hitvallás; Magyarországi Baptista Egyház, Bp., 2015
Az 1689-es baptista hitvallás vagy A második londoni hitvallás szentírási igazolásokkal; ford. Tóth Benjámin, Tóth Máté; Soli Deo Gloria, Bp., 2023
A baptistáknál fontos szerepet tölt be azantialkoholista életforma támogatása. A 20. század elején a protestáns többségűészak-európai országokban és Észak-Amerikában aszesztilalom lendületének nagy részét a baptisták és más protestáns felekezetek alkoholellenes erkölcsi meggyőződése adta.[40][41]
Stefán István – mérnök, üzletember, vállalkozó, aMedimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
Pannonhalmi Zsuzsa – Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
Ilonka Mihály – homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
Papp János – A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012. április 28-án választotta meg egyházelnöknek.
↑"A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal
↑Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 339. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
↑"A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal
↑ab"A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal
↑Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november – december, 338. oldal, A mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő parasztapostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945
↑Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november–december, 338. oldal, A mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945
Somogyi Imre:A vallásszabadság és a baptisták, rövid történelmi és közjogi megvilágításban; Magvető, Budapest, 1937
Udvarnoki Béla:Kik a baptisták?; Magyar Baptista Kiadó–Jugoszláviai Baptisták Szövetsége, Novi Sad, 1972
A Magyarországi Baptista Egyház 125 éves jubileumáról; szerk. Somogyi Barnabás; Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 1972 (Emléklapok)
A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. A baptizmus rövid története. Baptista hitvallás /Baptista egyházszervezeti szabályzat; szerk. Győri Kornél, sajtó alá rend. Gerzsenyi Sándor; Interpress, Budapest, 1974
Győri Kornél:"Vizsgáljuk meg útjainkat!". A magyarországi baptisták történelmének utolsó négy évtizede. Elhangzott a Magyarországi Baptista Egyház országos lelkipásztor-továbbképző tanfolyamán; szerzői, Budapest, 1989
"Krisztusért járva követségben". Tanulmányok a magyar baptista misszió 150 éves történetéből. 1846–1996; szerk. Bereczki Lajos; Baptista Kiadó, Budapest, 1996
Bethlen Gábor és a baptisták. Alvinci kéziratok, 1623–1644; szerk. Zágoni Jenő, sajtó alá rend., ford. Bartha Ildikó Katalin; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Levéltár, Budapest, 2003 (Emléklapok)
Almási Mihály:Theologia popularis brevis /Népszerű teológia röviden; Jó Pásztor Alapítvány, Budapest, 2003
Magyar baptista külmisszió és szeretetszolgálat. Beszámolók, levelek, életrajzok; szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Levéltár, 2004 (Emléklapok)
Baptisták az első világháborúban. A harcmező, beszámolók, levelek, versek a lövészárokból és a fogolytáborokból, hősi halottaink; szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház Levéltára, Budapest, 2007 (Emléklapok)
Baptizálás, baptizmus. Megyesi József igehirdetése és grafikái alapján; Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége, Nagyvárad, 2009
Baptisták a második világháborúban. Emlékkönyv; összegyűjt., szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház Levéltára, Budapest, 2010 (Baptista levéltári kiadványok)
A baptista vallásosság Magyarországon; Baptista Levéltár–Rákoscsabai Béthel Alapítvány, Budapest, 2016
1.A hagyományos baptista kegyesség és napjaink változásai; tan. László Gábor, ifj. László Gábor, közrem. Benedekné Cséki Annabella
"Aki hisz és megkeresztelkedik...". A baptisták élete. Történelmi szemelvények, jellegzetességek, jeles képviselők; szerk. Bereczki Lajos, Kovács József; 2. jav. kiad.; Magyarországi Baptista Egyház–Magyar Baptisták Világszövetsége, Budapest, 2017 (Emléklapok)
Magyar baptisták, baptista magyarok. A MABAVISZ tagszövetségeinek mindennapjaiból; szerk., sajtó alá rend. Marosi Nagy Lajos; Baptista Kiadó, Budapest, 2017
Isten hozott; összeáll. Záborszky Dávid; 2. átdolg., bőv. kiad.; Tér Budapest Gyülekezet, Budapest, 2019
Gerzsenyi László–Miklya Luzsányi Mónika:Mindeddig... Az első magyarországi baptista gyülekezet története; 2. jav. kiad.; Harmat–Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet, Budapest, 2019
Almási Mihály:Teológiai irányzatok formálódása a baptista misszióban; Jó Pásztor Alapítvány, Dömsöd, 2019
1.Kompendium kommentárokkal. Segédanyag a baptista teológia iránt érdeklődő olvasóknak
Mészáros Kálmán:Akik sokakat az igazságra vezettek. A baptisták eredete, története és hitvallása; Professzorok Kiadója, Budapest, 2020
Almási Mihály:A gyülekezeti (egyházi) struktúrák változásai baptista viszonylatban. Kompendium; Jó Pásztor Alapítvány, Dömsöd, 2020
1.Ősi közösségi struktúrák
Baptista lexikon; szerk. Marosi Nagy Lajos; Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 2022
Gondolatfüzér. Válogatás a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ szakmai rendezvényeinek előadásaiból. Absztraktok 2022; szerk. Szirtes-Tankó Tünde; Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ, Budapest, 2023
Mészáros Kálmán:Baptisták a Kárpát-medencében. A Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Teológiai Akadémia, Budapest, 2023
.png)
.jpg)
