Banglades ma a történelmiBengália keleti részét foglalja el, amelyBrit India felosztása után 1947-ben amuszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán névenPakisztán keleti része lett, majd1971-ben függetlenné vált.
A fővárosa és a legnagyobb városaDakka, az ország gazdasági, politikai és kulturális központja. A második legnagyobb városaCsittagong, jelentős tengeri kikötő.
Zömmel egynemzetiségű állam, a lakosság kb. 98%-abengáli.A régió egykor amuszlinszövet-kereskedelem központja volt, ma a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre. A 21. században a gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott.[5] Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike,[6] az úgynevezettNext Eleven (következő tizenegy)(wd) csoportba sorolják.[7]
ABengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét aGangesz aBrahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.
ABengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékenyBengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.[13] Azalföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.
Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter[14] más adatok alapján 1230 méter[15] tszf. magasságú.
Legfőbb folyók:Gangesz (helyi neve Padma),Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és aMeghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.
Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.[16]
Éghajlatatrópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esősmonszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.
Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa:árvíz,trópusi vihar,tornádó,cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.[13]
1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.[17] Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.[18]
Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el.[19][20][21] Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, talajromlás és erózió; a vizes élőhelyek elpusztítása; hiányzó és nem megfelelőhulladékkezelés, súlyos túlnépesedés.[15]
A levegőminőséget tekintve 2021-ben a legszennyezettebb volt a világon.[21] Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói a legszennyezettebbek.[22]
A rengeteg jármű környezetszennyezése az egyik probléma.[6] 2020 táján körülbelül egymillió autóriksa üzemelt az országban,[19] emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó.Ugyanakkor alevegőszennyezés nagy részéért a tégla-[19] és a ruhagyárak a felelősek.[6]
Az olyan milliós városok, mint Dakka, híresek nagy mennyiségű téglatermelésükről, és becslések szerint itt évente jóval több mint egymilliárd téglát állítanak elő.[21] A téglaégető kemencék, amelyeket gyakran kis léptékű, családi vállalkozások üzemeltetnek, olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például agumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl.műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot.[21]
A bangladesiexport közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük.[6] A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.[20]
Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipariszennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.[22]
ADakkát ésCsittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettekkadmiummal (Cd),ólommal (Pb) éskrómmal (Cr).[23]Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.[19]
A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.[22]
Bangladesben atalajvízarzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.[23]
Atalaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.[19]
Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznaknehézfémeket ésfélfémeket.[23] A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak,[23] a termények gyakran egészségkárosítók.[24]
A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.[23]
A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsarasdzsungel, angol átírássalSzundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebbmangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él abengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.
A nagyobbbengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióbandravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyiki. e. 1000 körül lakott a térségben.
Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd aMaurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században aGupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhistaPála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Aziszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században aMogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, ésDakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.
Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül aBrit Kelet-indiai Társaság aPlassey-i csata után1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az1857-es véresszipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.
1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati részeIndiához került, a keleti részePakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett.
Pakisztán 1947-1971 között
1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül azÁojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét,Mudzsibur Rahmán sejket1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.
1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.
Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től azIndira Gandhi vezette India fegyveres erői támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án és kilencvenezer hadifoglyot ejtett.
A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett,Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon azÁojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-énMudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.
A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végülZiaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította aBangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős uraHusszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetőjeSheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.
2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. 2008. decemberében választást tartottak. AHasina vezetteÁojámi Liga(wd) elsöprő győzelmet aratott.
Papíron megtörténik ahatalmi ágak szétválasztása, a gyakorlatban azonban, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás közötti szétválasztás elmosódott. Az államágak közöttifékek és ellensúlyok, valamint a működő hatalommegosztás gyakorlatilag nem létezik.[28] Gyenge és nem hatékony ellenzékkel a kormányzó párt abszolút többséget élvez a parlamentben és teljes ellenőrzést a törvényhozás felett. A politikáról és a törvényalkotásról szóló viták helyett a parlament a kormány politikája dicséretének helyévé vált.[28]
A vitatott tisztaságú 2018-as országos választásokat követően a hatalmon lévőÁojámi Liga(wd) (Awami League - AL) kormánya továbbra is szorosan kézben tartja a hatalmat, és olyan súlyosemberi jogi sértésekhez folyamodott, mint a bíróságon kívüli gyilkosságok, kínzások és emberek eltűnése.[28] Az Odhikar, egy bangladesi székhelyű emberi jogi szervezet szerint 2008 és 2021 között 2757 törvényen kívüli emberölést követtek el a bűnüldöző szervek. A bíróságon kívüli gyilkosságok száma jellemzően megnövekszik a nemzeti választások előtt.[28]
Az elnyomó törvények kihasználásával az AL-kormány elhallgattatta a kritikusokat, újságírókat és még a kiskorúakat is, akik hangot mertek adni ellenvéleményüknek.[28] A 2018-as drákói digitális biztonsági törvény (DSA) felhatalmazást adott a bűnüldöző szerveknek, hogy elfogatóparancs nélkül végezzenek házkutatást és letartóztatást, miközben kriminalizálták az ellenzéki megnyilvánulás különböző formáit.[28]
Az etnikai kisebbségek és az őslakosok állampolgári jogai a vizsgált időszakban többször is sérültek. Arohingya menekülteket megfosztották jogaiktól, mivel a kormány szigorúan korlátozta a menekültek táborokon belüli mobilitását.[28]
Több támadás is történt a kisebbségihindu közösség ellen, többnyire befolyásos helyi politikai vezetők részéről.[28]
2022 decemberében a rendőrség és a kormánypárti aktivisták véletlenszerűen ellenőrizték a mobiltelefonokat, hogy azonosítsák az ellenzéki aktivistákat, és megakadályozzák az ellenzék által szervezett gyűléseket.[28]
Az ország ademokratikus visszaeséstől és a fokozódótekintélyuralmi tendenciáktól szenvedett, 2022 közepén az ellenzék nagyszabású gyűlésekkel és tiltakozásokkal újjáéledt a politikai színtéren.[28] Az ellenzéki aktivisták elleni kormányzati fellépés ellenére ezek a tiltakozások jelentős embert vonzottak.Sokfejlődő országhoz hasonlóan Bangladesben is aggodalomra ad okot az intézményi korrupció. 2023-ban 180 ország közül a 149. helyen állt aTransparency Internationalkorrupcióészlelési indexén.[29] A Transparency Int. felmérése alapján a háztartások többsége tapasztalt korrupciót a közszolgáltatások igénybevétele közben. A felmérés szerint arendvédelmi szervek a legkorruptabbak, ezt követi az Útlevélkiadó Iroda és a Közúti Közlekedési Hatóság.[28]
Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.
Bangladesi lányokDakka egy nyüzsgő utcájaDakkaLányok hagyományos száribanBaitul Mukarram Nemzeti Mecset belső udvaraMecset, DakkaTara-mecset, DakkaSat Gumbad Mecset, Dakka. Épült 1680 körülHindu templom (Dhakeshwari Mandir) DakkábanBanglades fő nyelvei, etnikumaiA hindu vallásúak a lakosság százalékában
Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő.[31][32] AFöld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriásinépsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.
A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben[33]).
A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.[33]
A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat[33]).
Bangladest intenzív népességnövekedés jellemezte a 20. század folyamán, növekedése azonban a sikeres kormányzati programoknak köszönhetően a 21. században csökkent.
A népesség 87-89%-amuszlim, 10-12%-ahindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.[37][38]
A kisebbségi felekezetek időnként vallási türelmetlenséggel szembesülnek. 2019-ben 153 támadást hajtottak végre kisebbségi imahelyek ellen, 2020-ban pedig 62 ember megsebesült, 58 templomot és kolostort pedig megtámadtak.[6]A muszlim eredetűahmadijják szintén ellenségeskedéssel szembesültek.[6]
Munkások arizsföldönTextilgyárDolgozók egy ruhagyári varrodábanTeherhajókCsittagongnálDakka, az ország fővárosaDakkaPiacképVirágárusok, DakkaAnanászárusok, DakkaHalászhajókCox’s Bazarnál
Agrárország. AFöld egyiklegszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedvestrópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha aBrahmaputra kilép a medréből.[39]
A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot.[39]A szegénység előfordulása általában a mezőgazdaságban és a halászatban dolgozók körében magasabb, és még magasabb az írástudatlanok és földnélküliek körében. A szegénység gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy elfogadják a nem biztonságos munkakörülményeket is, egész napon át dolgozva.[6]
A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.[39]
2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.[40] A munkaerő nagy része munkanélküli.
A gyorsan fejlődő gazdaságában a textilipar és a ruhaipar a növekedés egyik fő forrása. A 21. század elejére a textil- és ruházati cikkek exportja az ország teljes áruexportjának 77%-át tette ki.[41]
A mezőgazdaság egyik fő ága ajutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei arizs,búza,gyapot,cukornád, tea, fűszerek.
A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata.[39] A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.[42]
Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma,fokhagyma,csili stb.) termesztenek.[39] A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.
Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.
Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.
Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- éspamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.
Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra.[42]
Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.
A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötőkCsittagong ésMongla.
Hagyományos ruha férfiaknál alungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és akurta, nőknél aszári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.
A fiatalok házassága leginkábbelrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[44]
Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés:Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz:Alejkum Asszalam („és veled”).
Képek a kultúráról
University of Dhaka egyetem egy épületeKaharole jellegzetes bengáli stílusú mecseteKhan Mohammad Mirdha-mecset Dakka óvárosábanLalbagh (Bíbí Parí síremlék), DakkaChandanpura-mecset, ChittagongMenyasszony feldíszítéseBengáli menyasszonyZenészekBangladesiek zenélnek. Az álló férfi dotarávalFérfi banszurin játszik (bambusznádból készült ajaksípos hangszer)LánychuridarbanEgy törzsi hindu lány táncot ad előFeni körzeti (az ország délkeleti része) lányok táncolnakFesztiváli kép (Pohela Boishakh), DakkaTáncosok a Pohela Boishakh ünnepenMuszlim hívők imádkoznak Eid al-Adha ünnepén (áldozati ünnep) az ország keleti részén, Comilla városában
Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.
Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.[44]
Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve azindiai konyha is náluk.
Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.
Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és aporota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.
Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.
A bangladesi "Tádzs Mahal" a főváros mellett, SzonargaonbanNemzeti Múzeum, DakkaShorno Mandir, Bandarban, buddhista templomBandarban buddhista sztúpájaHatvan Dóm Mecset, BagerhatKantaji hindu templom, DinajpurPaharpur romjaiBoga-tó, BandarbanTengerpart Cox's Bazar közelében
Krikettjátékosok a Ser-i-Bángla stadionban, DakkaKabaddi, a nemzeti játék
A legnépszerűbb sportok közé tartozik akrikett, a labdarúgás és akabaddi(wd), de kedvelt még agyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.
Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben aBangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
_-_Flickr_-_Lip_Kee_(2).jpg)
_002.jpg)
-hu.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_in_Bangladesh.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
-_Male_calling_in_the_rain_at_Kolkata_I_IMG_3746.jpg)
.jpg)
_Jack_fruits_on_Simhachalam_Hills_01.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
