Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Baldur von Schirach | |
 | |
| von Schirach | |
| 1. vezetője aHitlerjugendnek | |
| Hivatali idő 1931 – 1940 | |
| Előd | Adolf Hitler |
| Utód | Artur Axmann |
| Hivatali idő 1940 – 1945 | |
| Előd | Josef Bürckel |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | második világháború |
| Született | 1907.május 9. Berlin,Német Birodalom |
| Elhunyt | 1974.augusztus 8. (67 évesen) Kröv,Rajna-vidék-Pfalz,NSZK |
| Sírhely | Rajna-vidék-Pfalz |
| Párt | Nemzetiszocialista Német Munkáspárt |
| Szülei | Emma Middleton Tillou Carl von Schirach |
| Házastársa | Henriette von Schirach 1933-1946 |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
| Díjak |
|
 | |
| Baldur von Schirach aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazBaldur von Schirach témájú médiaállományokat. | |
Baldur Benedikt von Schirach (Berlin,1907.május 9. –Kröv,1974.augusztus 8.)német ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek1945 után. Schirach volt aHitlerjugend (HJ) vezetője,Gauleiter ésBécs vezetője (Reichsstatthalter).
Weimarban született, apja színházigazgató volt. Anyja amerikai nő volt, Emma Middleton Lynah Tillou (1872 - 1944). Két lánytestvére volt, Viktoria és Rosalind von Schirach, és egy fiútestvére Karl Benedict von Schirach, aki1919-ben öngyilkos lett 19 éves korában.
Tízéves korában beállt a Wehrjugendgruppe-ba,1925-benNSDAP-tag lett. 1932. március 31-én elvette Henriette Hoffmannt, akinek apjaHitler fényképésze és közeli barátja volt. Így került Hitler közelébe, és gyakran meglátogatta aBerghofon. Négy gyerekük született, Angelika Benedikta von Schirach (1933), Klaus von Schirach, Robert von Schirach és Richard von Schirach (1942).
1933-tól aHitlerjugend vezetője,Reichsjugendführer lett. 1940-ben megszervezte 5 millió gyerek evakuálását a szövetségesek által bombázott városokból. Később belépett a hadseregbe, ésFranciaországban harcolt, aholvaskeresztet kapott hősiességéért. A Hitlerjugend vezetését tőleArtur Axmann vette át, Schirach ezután Bécs vezetője(Reichsstatthalter) lett. Kormányzása alatt deportáltak 185 000zsidót munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de megtartotta állását.
Anürnbergi perben azt mondta, hogy nem tudott „megsemmisítő táborok” létezéséről. 1946-ban a bécsi zsidók deportálása miatt 20 év börtönre ítélték. 1949. július 20-án felesége elvált tőle. 1966 szeptemberében, büntetése letöltése után engedték ki. Megírta memoárjait „Hittem Hitlerben” címmel. 1974-ben halt meg Krövben.
| Szervezetek | .svg) | |
|---|---|---|
| Események | ||
| Ideológia | ||
| Fajelmélet | ||
| Jelképek | ||
| Vezetők | ||
| Kormányok | ||
| Németországon kívül |
| |
 | Ez anémet politikusról vagydiplomatáról szóló lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg)
.svg)
.svg)
