Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Balázsovits Lajos | |
 | |
| Született | 1946.december 4.[1] Nagykanizsa |
| Elhunyt | 2023.július 19.(76 évesen)[2][3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Almási Éva(1966–2023) |
| Gyermekei | Balázsovits Edit |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | színházigazgató(1992–2012, Játékszín) |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola(1965–1969, színházművészet) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | krónikus obstruktív légúti betegség |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert |
 AWikimédia Commons tartalmazBalázsovits Lajos témájú médiaállományokat. | |
Balázsovits Lajos (Nagykanizsa,1946.december 4. –Budapest,2023.július 19.) aNemzet Színésze címmel kitüntetettBalázs Béla-díjas magyar színész, színházi rendező és színigazgató,érdemes művész, aHalhatatlanok Társulatának örökös tagja.[5]
Apja dr. Balázsovits Gyula (1902–1990) ügyvéd, anyja (Narday Matild 1909–1984)[6] háztartásbeli volt. Édesapja előző házasságából egy lány féltestvére volt. Az ötvenes években kilakoltatták őket.[7] Középiskolásként, szülővárosában a Landler Jenő (ma Batthyány Lajos) Gimnázium, Harkány László vezette színjátszókörében kezdett el színházzal foglalkozni. 1965-től aSzínház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója.
Főiskolásként már 1968-tól szerepelt aMadách Színház előadásain. Diplomás, pályakezdő színművészként 1969-től ennek a színháznak a tagja volt.
1974-től aVígszínház, 1979-től aMafilm társulatához tartozott. 1982-től 1990-ig ismét aMadách Színház művésze. 1989-ben aSzegedi Nemzeti Színházban vendégszerepelt, illetve rendezett is. 1990-ben ideiglenesen felhagyott a színészettel és rövid ideigNémetországban rakodómunkásként, fuvarosként dolgozott.[8] 1991-ben aNemzeti Színházhoz szerződik, 1992-től a 2012-ig abudapestiJátékszín igazgatója volt.
Főiskolásként kezdett filmezni. Pályakezdőként lettJancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Filmen viszonylag kevés főszerepet játszott, noha előnyös megjelenése miatt fiatal korában kalandfilmek, szerelmes történetek ideális főhőse lehetett volna. Pályáján mindig kiemelt jelentősége volt a színházi munkának.1990 és1992 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. FeleségeAlmási Éva színésznő; lányukBalázsovits Edit színésznő.[7]
2022.június 22-én megkapta aNemzet Színésze címet, a testületben az elhunytHaumann Péter helyét vette át.
2022-ben beszélt először tüdőbetegségéről, aCOPD-ről.[9] 2023. július 19-én hunyt el Budapesten.[10]
2022-ben nyíltan támogatta aDemokratikus Koalíció ésDobrev Klára politikáját.[11]
2023.augusztus 29-én kísérték utolsó útjára aFiumei úti sírkertben.[12] A szertartáson beszédet mondott Balogh László,Nagykanizsa polgármestere,Cserhalmi György színművész és lánya,Balázsovits Edit.[13] Frissen hantolt sírjának (41-0-1/2) képe.[14]
Balázsovits Lajos1965 és1969 között végezte el aSzínművészeti Főiskolát.1968-ban, még főiskolásként kezdett filmezni.Makk KárolyIsten és ember előtt című drámájában Zoltánt, az orvost játszotta, aki beleszeret egy görög emigráns lányába, ám kapcsolatuk tragédiába torkollik.Mészáros MártaHoldudvar című alkotásában a számító Istvánt, a népszerű énekesnő,Kovács Kati által megformált hősnő vőlegényét alakította. Együtt szerepeltek Jancsó Miklósnak aNÉKOSZ-mozgalomról szóló művében, aFényes szelekben (1969) is. Az1950-es évek törvénysértéseit elsők között feltáróSára Sándor-filmben, aFeldobott kőben (1969) Pásztori Balázs szerepét játszotta, aki vidéken szembesül a hatalom embertelenségeivel. Egy újabb Jancsó- (Égi bárány,1970) és Mészáros Márta-film (Szép lányok, ne sírjatok!, 1970) utánRózsa JánosBűbájosok (1970) című művében jutott fontos feladathoz. A filmben elhangzó dalokat azIllés-együttes ésKoncz Zsuzsa adták elő.
Az1970-es évek elején Balázsovits előtt a nemzetközi karrier lehetősége is megcsillant. A világhírű olasz rendező,Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére, akkoriban készülő új filmje, aHalál Velencében (1971) számára. A rendezőBudapestre is ellátogatott, hogy találkozzon vele, ám a szerepet végül a Tadzio figurájához korban közelebb álló svédBjörn Andrésenre osztotta. Visconti azonban nem felejtkezett el a tehetséges magyar színészről, ésállítólag az ő befolyásának köszönhető[forrás?], hogy Balázsovits megkapta a tibeti jógiról,Milarepáról készült olasz film főszerepét. Partnere a kitűnő olasz karakterszínész,Paolo Bonacelli volt. AMilarepát a később botrányfilmjei (Az éjszakai portás,Túl jón és rosszon stb.) révén hírhedtté vált különc rendezőnő,Liliana Cavani készítette1974-ben. Előtte azonban Balázsovits itthon forgatott:Kovács AndrásStaféta (1971) című filmjébenBencze Ilona partnere volt. A legfiatalabb korosztály is megismerhette és megkedvelhette Balázsovits Lajost olyan gyerekfilmeknek köszönhetően, mintPalásthy GyörgyHahó, a tenger! (1971) című rendezése, melyben apát játszott, és a Televízió számára forgatottA palacsintás király (1973), amelyben Éliás királyfi bőrébe bújt.
Folytatódott alkotói együttműködése Jancsó Miklóssal is. A19. századiagrárszocialista mozgalmak idején játszódóMég kér a népben (1972) egy fiatal tisztet játszott. A film az1972-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Nagy nemzetközi feltűnést keltett (s az1975-ös cannes-i filmfesztivál versenyfilmje is volt) aGyurkó László drámája alapján készültSzerelmem, Elektra (1974). A mű fontosabb szerepeitTörőcsik Mari,Cserhalmi György ésMadaras József játszották. A Jancsóval közös filmek közül a legnagyobb nemzetközi visszhangot amayerlingi tragédián alapulóMagánbűnök, közerkölcsök váltotta ki, amely az1976-os cannes-i filmfesztiválon az egyik olasz versenyfilm volt. (Olasz–jugoszláv koprodukcióról van szó.) A filmdráma nagyobb részében Balázsovits Lajos teljesen meztelenül látható. Aszexualitás ábrázolásában merésznek számító alkotástOlaszországban egy időrepornográfia vádjával be is tiltották, valamint bíróság elé idézték a producert és a rendezőt. Balázsovits partnereiPier Paolo Pasolini bizalmas barátja,Laura Betti, az erotikus filmszerepei révén ismertté váltTeresa Ann Savoy, valamintFranco Branciaroli ésPamela Villoresi voltak.
Egy irredenta szervezet működéséről szólt Palásthy GyörgyKopjások (1975) című filmje, mely felismerhetően a forgatás idején uralkodó hivatalos ideológia jegyében készült. Amásodik világháború idején játszódikGyöngyössy ImreVárakozók (1975) ésFejér TamásA királylány zsámolya (1976) című alkotása: Balázsovits mindkettőben kulcsszerepeket játszott. Epizódszerepet formált meg Makk Károlyimpresszionisztikus stílusú remekében, azEgy erkölcsös éjszaka (1977) című filmben: ő játszotta aCarla Romanelli által alakított prostituált újságíró-szerelmét. Kiváló színészek felvonultatásával,Szabó Magda méltán népszerű regénye alapjánZsurzs Éva forgatta azAbigél (1978) című tévésorozatot: Balázsovits a szigorú tanárt, Kalmár Pétert alakította, akibe titokban szinte minden lány szerelmes, ám ő hasztalanul epekedik Zsuzsanna nővér (Piros Ildikó) után. 1978-ban Balázsovits csatlakozott aMAFILM színésztársulatához. A Filmgyár azzal a céllal hozta létre ezt a csapatot, hogy a legfoglalkoztatottabb művészek az oly sok problémát jelentő színházi egyeztetések nélkül, közvetlenül a filmrendezők rendelkezésére álljanak.
Jancsó MiklósÉletünket és vérünket címmel 1978-ban trilógiába fogott, melynek forgatókönyvét is publikálták, ám a műnek végül csak az első két részét forgatták leMagyar rapszódia ésAllegro Barbaro címmel. Balázsovits Lajos a Cserhalmi György által megformált főszereplő testvérét, Zsadányi Gábort játszotta. A trilógia cselekménye (már amennyire egy Jancsó-filmnél cselekményről érdemes beszélni) egyébként állítólagBajcsy-Zsilinszky Endre életútján alapul. Balázsovits és Cserhalmi együtt játszottRényi TamásÉlve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében is, amely három évvel az1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után játszódik: Balázsovits formálta meg a főszereplő Noszlopy Gáspár alakját, akiKossuth Lajos egykori kormánybiztosa volt. A főhős megszökik börtönéből, hogy elfogja a császárt, és aláírassa vele a Függetlenségi Nyilatkozatot.Szabó IstvánOscar-díjra jelölt filmjében, aBizalomban (1980) a színész a főszereplőBánsági Ildikó bujkáló férjét alakította.Örkény István műve alapján készültFábri ZoltánRequiem (1981) című filmje, amelyben Balázsovits a főhősnő kivégzett férjének kicsiny, de a történet szempontjából nagy jelentőségű szerepét kapta.
Az1980-as években szűkebb közönségréteghez szóló, kísérletező kedvű alkotásokban és kifejezett közönségfilmekben egyaránt szerepeket kapott. 1982-ben játszott a "Titanic-Egy katasztrófa utójátéka" című német TV játékfilmben is, amelynek rendezője Lutz Büscher, producere André Libik, operatőre Illés György volt. Előbbi csoportba tartozikSzörény Rezső drámája, aBoldog születésnapot, Marilyn! (1981), JancsóSzörnyek évadja (1987) című rendezése,Böszörményi GézaLaura (1987) című filmje vagy Sára Sándor kissé fanyalogva fogadott műve, aTüske a köröm alatt (1988). A közönségfilmeket pedig olyan alkotások képviselik, mint aLázár Ervin-mese alapján készítettSzegény Dzsoni és Árnika (1983), a sikeres rockopera, azIstván, a király (1984) filmváltozata vagyMészáros Gyula vígjátéka, aHázasság szabadnappal (1984). Az1990-es évektől kezdve Balázsovits elsősorban a színház világára koncentrál: színiigazgatói ténykedése miatt – ami mellé olykor színpadi rendezések és szereplések is társultak – kevesebb filmszerepet vállalt. Jancsó Miklós felkéréseit azonban ekkor sem utasította vissza:Isten hátrafelé megy (1991),Kék Duna keringő (1992),A mohácsi vész (2004),Ede megevé ebédem (2006).
ASzínház- és Filmművészeti Főiskola 1969-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek | |
| Film- és televízió rendező-operatőrök | |
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
