Baku (azeri betűkkel:Bakı,perzsául:Badkube/باراکا[3])Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország tudományos, kulturális és ipari központja. Fontos közlekedési és kereskedelmi központ. Népessége 2 045 815 fő (2011).[4]
A város és környéke a Föld egyik leginkább szennyezett területe.[5]
A főváros azAbşeron-félsziget déli részén fekszik, aKaszpi-tenger nyugati partján, 28 méteres tengerszint alatti magasságban.
Azéghajlat Bakubanfélszárazmérsékelt (Köppen: BSk). Időjárásanyáron forró és száraz, mígtélen hűvös éscsapadékos, amikor viharos sarki eredetű szelek fújnak (például az északról fújóXəzri). Bár ahó ritka errefelé, a partvonal hőmérséklete mégis lesüllyed fagypont alá. A havas napok száma 10 körüli. Az évi átlaghőmérséklet kb. 15 °C, az átlagos évi csapadékmennyiség alig 200 mm/év.
A legelterjedtebb nézet szerint Baku nevének jelentését a város régebbi perzsa neveiből származtatják. Az egyik teória szerint aBad-kube azt jelenti, hogy a „város, ahol a szelek fújnak”. A másik nézet szerint aBagkun névből ered, melynek jelentése az „Isten hegye”. Az arab források által feltüntetett névváltozatok(Baku, Bakukh, Bakuya, Bakuye) mind a perzsa névből származnak.
Egy harmadik vélemény szerint az elnevezés visszanyúlik azoroasztrikus időkbe, és aBaga szóból ered, mely napot vagy istent jelent.
Baku és környéke már abronzkortól kezdve lakott hely. Azi. e. 6. században Ateshi-Baguan tiszteletére emeltek templomot. Arómaiak soha nem hódították meg a várost és környékét, annak ellenére, hogyPompeius Magnus ésNéró is vezetett hadjáratot aKaukázusban. A szovjet időszak alatt sokáig úgy hitték, hogy a Sabunçu kerület helyén található Ramana településnév a Romanából ered, mivel rómaiak alapították.
SzentBertalan apostol idején Baku neve Alban, de sokan úgy vélik, hogy a Kaukázusi Albánia államalakulat fennállása során Albanopolisznak hívták. Valószínűsíthető, hogy ekkor egy keresztény templom is volt a maiSzűztorony helyén. Szintén ebben az időben terjedt elZarathustra vallása, azoroasztrizmus is.
1501-benI. Iszmáíl perzsa sah, aSzafavida dinasztia uralkodója ostrom alá vette Bakut. A lakók elszántan védekeztek, ezért Iszmáil egy idő után az erődöt aláaknázta. Az erőd fölrobbant és a lakosság nagy részét kiirtották.1538-ban végleg véget vetettek a sirváni sahok uralmának, és1604-ben az erődrendszert lerombolták.
1722-ben megdőlt a Szafavida-dinasztia, ami óriási káoszt okozott, és Bakut török és orosz csapatok hódították meg.1723.január 26-án az oroszok hosszú ostrom után bevették a várost, és két ezred katonát hagytak helyőrségként, Iván Barjatyanszkij herceg vezetésével. Ám az1730-as évekreNádir sah legyőzte az oroszokat, és a Ganja közelében1735.március 10-én kötött megállapodás értelmében az oroszok kivonultak.
1747-ben a sah halála után létrejött aBakui Kánság, amely később a jóval erősebb Quba Kánság hatása alá került.
A cári Oroszország ezután ismét a kaukázusi régió meghódítását tervezte.1796 tavaszánII. Katalin parancsáraValerián Zubov tábornok 6000 katonával elfoglalta Bakut. Júniusban az orosz flotta is behajózott a Bakui-öbölbe és csapatokat is állomásoztattak. Ám ezutánI. Pál1797-ben kivonta a katonákat a városból.
Utóda,I. Sándor cár az Orosz-Perzsa háború alatt megbíztaPável Cicianov tábornokot a város meghódításával, de ő merénylet áldozata lett. A vezér nélkül maradt sereg egy év múlva tudja csak elfoglalni a várost, ami aGulisztáni Egyezmény eredményeként1813-tól az Orosz Birodalom része lesz.
1840.április 10-én a cári közigazgatási reformmal, Bakuujezd az Orosz Birodalom egyik közigazgatási egysége lesz.1859-ben, miután Semakha (ma:Şamaxı) városát lerombolta egy földrengés, ide helyezték át a kormányzóság(gubernyija) székhelyét.
A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette.1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját,1859-ben épült az első olajfinomító,1863-ban az első petróleumgyártó üzem, ahol hűtőgépeket is alkalmaztak.[6]1861-ben lebontották a várost körülvevő falakat.1868-ban megépült a távíróvezetékTifliszbe, míg1879-benKrasznovodoszkba.1882-benLudvig Nobel külföldi olajmunkásokat hozatott be, akik aVilla Petrolea nevű negyedben telepedtek le.1883-ban aRothschild család is beszállt az olajkitermelésbe. Szintén abban az évben látogatást tett BakubanIII. Sándor orosz cár.1890-re a világ kőolajtermelésének fele, Oroszországénak a 95%-a innen került ki.1894-ben megnyílt az elsőkönyvtár, illetve egy víztisztító is.1907-ben megérkezett a városba az első személygépkocsi.
Azelső világháború előestéjére a kitermelt olaj mennyisége 7 millió tonna volt évente. Ez fontos célponttá tette az elkövetkező harci eseményekben.Németország, mivel nem bízottTörökország olajtartalékaiban, megbíztaKress von Kressenstein tábornokot, hogy foglalja el Bakut. Erre válaszul a britek odaküldtékLionel Dunsterville tábornokot, akinek sikerült kivernie a városból és környékéről az ott lévő németekkel szövetséges török csapatokat, és így1918-ban létrejött a függetlenAzerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság.
A város lakosságának nagy részét azazeriek alkotják (90%). A népesség növekedése a19. század közepén indult meg. Az akkor még 7000 lakosú település népessége1860-ra 13 000,1897-re 112 000,1913-ra már 215 000 főre nőtt. Ezután a város növekedését a két világháború szakította meg egy időre, de napjainkban Bakunak több mint kétmillió lakosa van.
A gazdaság fő terméke akőolaj. Már a8. századtól kezdve ismerik jelenlétét, és a15. századra már több kézzel ásott olajkút is működött. Az így nyert olajjal akkor lámpásokat működtettek. A nagymértékű bányászat1872-ben indult meg. Szakképzett munkások érkeztek mindenhonnan a városba. A20. század elejére több mint 3000 olajkút működött, és Baku adta a világ olajtermelésének a felét. Ebben az időben jelentős volt még az olajipari eszközök gyártása is. Amásodik világháború idején asztálingrádi csatának az volt a fő tétje, hogy ki tarthatja kezében a hatalmas bakui olajmezőket. A 20. század végére a parti olajforrások elkezdtek kimerülni, emiatt a kitermelés visszaesett.
A gazdaság újjáéledését mutatja a2001-ben megnyitottBakui Értéktőzsde, továbbá a turisztikai beruházások, új hotelek építése (Hyatt Park, Hyatt Regency, Park Inn, Excelsior).
Azerbajdzsán oktatási központjaként számosegyetem található Bakuban. A kommunizmus bukása után több magánegyetem is alakult. Szintén a főváros a központja az1945-ben alapított Azerbajdzsáni Tudományos Akadémiának.
A város tömegközlekedését ametró és abuszok látják el. Régen voltakvillamosvonalak is, de ezeket megszüntették. A bakui metró két vonalból áll, ezeket piros és zöld szín jelöli. A buszok az útvonalukon belül bárhol megállnak, ha leintik őket, vagy ha valaki szól a sofőrnek, hogy álljon meg. Ezen kívül még van kéttaxitársaság is a városban. A sárga színű kocsik aStar, míg a fehér színűek aAzerq taxis vállalat járművei.
A diszkók kora reggelig, míg a kocsmák hajnalig tartanak nyitva. A legnépszerűbb diszkók a"Club 1033", "X-site", "Capitol Night Club", "Hyatt Disco", "Zagulba Disco Club" és a"Le Mirage". A pubok közül ismert a"Rigs bar" és a"Phoenix Bar".
Az egyik legjelentősebb rendezvény a minden évben megrendezettBakui Nemzetközi Jazzfesztivál, ahová több híres zenész is érkezik azUSA-ból, Németországból, Oroszországból, Grúziából stb.
A város legjelentősebb strandjai aShikhovo és az"Ezeregy éjszaka".
.jpg)
.jpeg)
