Movatterモバイル変換

[0]ホーム

Ugrás a tartalomhoz

Bakovac Kosinjski

Hivatkozások szerkesztése

Ellenőrzött

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2022. augusztus 17.4 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosság

ellenőrzött

Bakovac Kosinjski

Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Perušić
Jogállás	falu
Irányítószám	53203
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	69 fő(2021. aug. 31.)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	504 m
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 44° 42′ 40″,k. h. 15° 12′ 32″44.711,15.20944.711000°N 15.209000°EKoordináták:é. sz. 44° 42′ 40″,k. h. 15° 12′ 32″44.711,15.20944.711000°N 15.209000°E

AWikimédia Commons tartalmazBakovac Kosinjski témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bakovac Kosinjskifalu Horvátországban Lika-Zengg megyében. KözigazgatásilagPerušićhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 18 km-re közúton 38 km-re délre, községközpontjától légvonalban 15 km-re közúton 20 km-re északnyugatra az Északi-Velebit hosszan elnyúló kelet-nyugati irányú völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt igazolja az a római kori latin feliratos kő, amely az Ortoplin és Parentin nemesi birtokok közötti határt jelöli. Bakovac területén a középkorban is falu állt, mely egy bužanai nemesi család a Ljupčoćok birtoka volt. Középkori templomának romjain építették fel mai kápolnáját. A templom egykori jelentőségét mutatja, hogy a Frangepán család egyik tagjának a temetkezőhelye volt.1522-ben Hasszán mosztári pasa támadása során a közeli Koszinj vára is súlyos károkat szenvedett. Megkezdődött a horvát lakosság menekülése a Magyar Királyság biztonságosabb területeire. A következő három évben a terület lényegében lakatlanná vált.1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került.1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. A falunak1857-ben 659,1910-ben 1308 lakosa volt. Atrianoni békeszerződés előttLika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majdJugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát nemzetiségű volt.1991-ben a független Horvátország része lett.2011-ben 122 lakosa volt, akik főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak.

Lakosság

[szerkesztés]

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
659	0	0	1.015	1.163	1.308	1.058	996	1.064	935	813	697	472	372	187	122

Nevezetességei

[szerkesztés]

Középkori templomának romjain három glagolita feliratos kőtáblát és a Frangepán család egyik tagjának sírkőlapját találták meg. Szent Vid tiszteletére szentelt kápolnájának^[4] homlokzatán rusztikus kivitelezésű lunetta található, ide van befalazva az egyik régi feliratos kőtábla és a régi templomból 1517-ből származó Frangepán-címeres sírkőlap, utóbbi fordítva van befalazva. Egy másik feliratos tábla a hajó déli főfalába van befalazva.

Bakovac felett az erdőben a Begovača forrásnál található a 4. századi a római kori latin feliratos kő, amely az Ortoplin és Parentin nemesi birtokok közötti határt jelöli. Feliratának szövege: "EX CONVENTIONE FINIS INTER ORTHOPLINOS ET PARENTINOS ADITUS AD AQUAM VIVAM ORTHOPLINIS D PASSUS LATUS"