Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még:Bakay Lajos (egyértelműsítő lap). |
| Bakay Lajos | |
.jpg) | |
| 1935-ben | |
| Született | 1880.június 5.[1] Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1959.november 26.(79 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Riedel Erzsébet Karolina (h. 1909–1959) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem(–1903, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető(40-1-61)[3][4] |
 AWikimédia Commons tartalmazBakay Lajos témájú médiaállományokat. | |
Bakay Lajos (Hódmezővásárhely,1880.június 5. –Budapest,1959.november 26.)[5] sebészorvos, egyetemi tanár,Bakay György testvére.
Bakay Lajos (1845–1905) orvos és Endrey Melánia (1860–1882) fiaként született. Anyai nagybátyjaEndrey Gyula (1856–1913) jogász, országgyűlési képviselő.
A Hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumban érettségizett (1898). ABudapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára járt, majd 1903–1904-ben mint tanársegéd működött az I. sz. Anatómiai IntézetbenLenhossék Mihály mellett. Ezután 1908-ig aDollinger Gyula által vezetett I. sz. Sebészeti Klinika munkatársa volt. 1912-től magántanárként tevékenykedett. A Fehér Kereszt Gyermekkórház sebész főorvosa volt, majd 1918-tól a pozsonyi, később pedig a pécsiErzsébet Tudományegyetem sebészeti tanszékén oktatott. Azelső világháború idején frontszolgálatot teljesített. 1926 és 1946 között a budapestiPázmány Péter Tudományegyetemen volt tanár, valamint a II. számú Sebészeti Klinikát igazgatta. Betöltötte 1925–26-ban a pécsi, majd 1942–43-ban a budapesti egyetem rektori tisztét. Az 1950-es évektől sebészkonziliárius volt a fővárosi kórházaknál, egyúttal ő végezte a klinikopatológiai anyag kiértékelését. 1939-től tagja volt a Felsőháznak, majd elnöke az Országos Orvosi Kamarának egészen annak feloszlatásáig. Tudományos munkássága kiterjedt a nyelőcsőszűkületek plasztikai megoldására, a csonttuberkulózis gyógyítására, valamint csontsérülésekre és a vegetatív idegrendszer sebészetére. Ilyen témájú publikációit magyar és külföldi szaklapok egyaránt közölték. Halálát érelmeszesedés okozta.
1934-benKaczvinszky János-plakettet kapott.[6]
AFarkasréti temetőben nyugszik.
Irodalmi működése a sebészet minden ágára kiterjedt:
|  | |